Független képviselőként jutott be az országgyűlésbe 2018 tavaszán, a pécsi közgazdász professzor, dr. Mellár Tamás. A vírushelyzetről, Pécs erősségeiről és gyengeségeiről, az új városvezetés eddigi munkásságáról, és az egyetem helyzetéről is beszélgettünk képviselő úrral.
– Hogy látja Pécs jelenlegi helyzetét, mi várható a vírus helyzet után?
– Azt gondolom, hogy a város helyzete eddig sem volt könnyű, már ami a gazdaságot illeti, látható volt, hogy az ipari szektor nem igazán működik, országos szinten is hátul kullogtunk, vélhetően a vírus után még nehezebb lesz a helyzet. Habár minden rosszban van valami jó: a válság legerősebben a turisztikai szektort sújtotta, ami Pécsen nem volt igazán erős az elmúlt időszakban, így ebben a szektorban nem lesz olyan erős a visszaesés. Nem lesz könnyű felemelni és dinamizálni a város gazdaságát, kérdés például, hogy akár a belföldi, akár a külföldi turizmus mikor fog újra, jelentősen beindulni. Ismerve Péterffy Attila programját, tudhatjuk, hogy ő kiemelt területként tekintett az idegenforgalomra. A turizmus mellett persze nagy szükség lenne arra, hogy külföldi, főleg osztrák és német tőke áramoljon a régióba. Érdekes kérdés lesz a válság után a gépipar helyzete, ami konjunktúra-érzékeny iparág. A városvezetésnek az eddigieknél is keményebben kell küzdenie azért, hogy pozitívan tudjon kiszállni a válságból, de azt gondolom, hogy ha van megfelelő terv, elképzelés és összefogás, akkor sikeresek lehetünk.
– Mennyire lesz nehéz a pécsi vállalkozásoknak életben maradniuk? Vannak esetleg erről szóló adatatai az önkormányzatnak?
– Nehéz kérdés, ma senki sem tud konkrét számokat mondani. De biztos, hogy nem lesz könnyű a helyzetük, már csak azért sem, mert a kormányzati oldalról ugyan megfogalmazódtak olyan válságkezelő programok, mint például a bérkiegészítések, adócsökkentések, vagy a hitelmoratórium, ám mindez kevésnek bizonyul, ha nincs elég kereslet. Az elmúlt években is nagyon nagy volt a szelekció a belvárosban, egy-egy hely pár évig működött, majd bezárt, egyrészt a vásárlóképes kereslet hiánya miatt, másfelől azért, mert csak a vállalkozás kezdéséhez köthető támogatásokat tudtak felhasználni, későbbi segítséget nem kaptak ezek az üzletek. Ebben a szektorban még nehezebb lesz a helyzet, és hosszú hónapok fognak eltelni addig, amíg képes lesz beindulni az iparág. Még akkor is, ha a vírusválság kedvezőbb fordulatot vesz, hiszen most éppen az látható, hogy nem olyan veszélyes, és kiterjedt, mint ahogy gondoltuk volna.
– Hogy látja, hiba volt leállítani a vírus miatt a gazdaság jelentős részét?
– Utólag már mindig, mindenki sokkal okosabb, ha ezt tudták volna, akkor nem állították volna le ennyire erőteljesen az országot, de ezt senki sem láthatta előre. Az olasz vagy a többi nyugati példa elég ijesztő volt, és indokoltnak tűnt a nagy óvatosság a kormány részéről. Az viszont jogos kritikaként merült fel a kormánnyal szemben: ha hamarabb kezdtek volna el tesztelni, hetekkel korábban, ahogy az ellenzék kérte, akkor már rég kiderült volna, hogy nincs akkora átfertőzöttség az országban.
– Mit gondol, visszatérhetnek ősztől a városba a külföldi egyetemisták?
– Megint nagyon nehéz kérdés, de én azt gondolom, hogy jelentős veszteség lesz ősszel. Hogy ezt a következő években le lehet-e dolgozni, az már más kérdés. Maga az egyetem is úgy számolt, hogy a külföldi hallgatóknál akár 20-30%-os csökkenés is bekövetkezhet, ráadásul a hazai jelentkezők száma is csökkent 12%-kal. Az egyetem így elég nehéz helyzetbe kerül, hiszen az elmúlt időszakban is csökkent a magyar hallgatók száma, de a külföldieké nőtt, ami most negatívan fog változni a vírus-helyzet miatt. Ráadásul egyéb forrásokat, a dologi kiadások 10 százalékát, a beruházási források 15 százalékát is elvonták a PTE-től az elmúlt időszakban. A külföldi hallgatók már csak azért is hiányozni fognak, mert vásárlóképes réteg volt, többségük jómódú, akik sok pénzt költöttek el a városban, elég csak a belvárosi vendéglátóhelyekre gondolni. Ezen bevételek kiesésével is számolni kell.
– Ön miben látná Pécs fejlődési lehetőségét, közép- és hosszútávon?
– Én mindenképpen abban látom, és azt gondolom, hogy a tudásalapú szektorokban kellene fejlődést és növekedést elérni, amelyeknek nagy a hozzáadott értéktartalma, és amelyeknek van megfelelő nemzetközi versenyképessége. Nem biztos, hogy érdemes várni a királyfira fehér lovon, ergo egy nagy befektetőre, aki vagy jön, vagy nem jön, sokkal inkább a KKV-szektort kellene támogatni. Nagyon fontos lesz a városvezetés elképzelése, koncepciója, az, hogy ki tud-e alakítani megfelelő ipariparki háttereket, milyen kedvezményeket tud biztosítani ezeknek a vállalkozásoknak. Fontos kérdés az is, hogy mennyire lehet bevonni az egyetemet, innováció szempontjából nélkülözhetetlen lenne a PTE, akár a közgazdaságtudományi, akár az orvosi kar is kulcsszerepet játszhatna a fejlődésben.
Nehezíti a helyzetet, hogy most került beadásra egy olyan törvényjavaslat, miszerint a kormány az öt milliárd forint feletti vállalkozások esetében különleges gazdasági övezetet hoz létre, ami azt jelenti, hogy a várostól elvonja a bevételeket, és a megyéhez rendeli azokat. Ez bizonytalanná és nehézzé teszi a városvezetés helyzetét. Kezdjenek bele ilyen típusú, drága fejlesztésekbe, amikor pedig beérik, akkor jön az állam és einstandolja az egészet? Ez egy újabb kihívás, miközben önmagában is nehéz startup programokat elindítani. Mindenesetre azt gondolom, hogy a high-tech iparágakra és a KKV-ra kellene koncentrálni, a város és az egyetem kölcsönös segítségével.
– Hogyan értékeli az új városvezetés munkáját?
– Rövid idő telt el, hiszen az első két-három hónapos állapotfelmérés után, mikor elindulhatott volna a munka, jött a vírus és felborított mindent. Nem telt el egy év sem még, de nagyjából az látható, hogy két fronton határozott lépéseket tett az új városvezetés: az egyik, az örökséget elkezdte felmérni, összerakni, kezelni és helyre tenni, bizonyos szerződések megszüntetésével, amelyek veszteségeket okoztak a városnak. Illetve elindult egyfajta építkezés, de ahogy ez éppen elkezdődhetett volna, nem tudott tovább folytatódni a koronavírus válság miatt. Azt gondolom, hogy reménykeltő, reményteli az indulása az új városvezetésnek, de annyira kevés volt a békeidő, hogy ez alapján nem lehet nagyon megalapozott véleményt mondani. Várni kell még arra, hogy eredmények és tények jöjjenek elő, melyekből jobban lehet látni a városvezetés munkáját. A következő évi költségvetés fog többet megmutatni abból, hogy milyen célrendszere, preferenciái vannak az önkormányzatnak, mert a mostani költségvetés eléggé determinált volt, az örökölt adóság miatt.
Lehet már tudni, hogy nagyjából mekkora lesz a jövő évi költségvetés?
– Az a nagy kérdés, hogy az örökölt 10-12 milliárdos adóssággal mi lesz. Ezt idén ki kellene fizetni, folytak tárgyalások, hogy a kormány ezt átvállalja-e, hiszen ezt az előző városvezetéstől örököltük. A válság miatt ráadásul a kormány olyan eddigi bevételeket nyirbált meg, mint a gépjárműadó, és a különleges gazdasági övezetek kialakítása miatt az iparűzési adó. Ezek olyan érzékeny pontok, amelyek a város mozgásterét még inkább beszűkítik.
– Hogy látja az ellenzéki vezetésű városok és a kormány kapcsolatát? Lehet konstruktív munka a Fidesz-KDNP által vezetett kormány és az ellenzék által irányított városok között?
– Elég pesszimista vagyok e tekintetben. Úgy látom, hogy a kormány háborút indított az ellenzéki vezetésű városok, önkormányzatok ellen, próbálják korrigálni a tavalyi választási eredményeket. A Fidesz minden eszközt megragad, hogy nehezítse a városok helyzetét, rengeteg forrást von el tőlük, ezzel is azt akarja megmutatni a szavazóknak, hogy nem érdemes másra voksolni, csak a kormánypártokra, hiszen az ellenzék nem képes forrásokhoz hozzájutni. Ebben annyi az igazság, hogy a kormány sok mindent elkövet annak érdekében, hogy a városok bevételeit csökkentse. Miközben a vírusválság következtében nem szűkíteni, hanem bővíteni kellett volna a forrásokat. Semjén Zsolt törvényjavaslata általánosítaná a gödi példát, a kormány megszerezhetné az önkormányzatok ipariparkjait. Ez azt mutatja, hogy nem a konstruktív együttműködésre törekszik a kormány, Budapesten még erősebben látszik a propaganda, abban a hazug narratívában az egész válság fő okozója Karácsony Gergely. Egyébként ez nehéz eset, és nem biztos, hogy úgy fog elsülni, ahogy a kormány gondolja, és várja. Könnyen elképzelhető, hogy a nagyobb városokban, és Budapesten az emberekben egyre erősebb lesz az ellenállás a kormánnyal szemben, és ennek hatására még inkább a Fidesz-KDNP ellen fognak szavazni. Nem valószínű, hogy ez a jó politika, azt látom Orbán Viktoron, hogy működik benne a düh, és a „büntessük meg őket” elv, ez nem racionális és nem biztos, hogy politikailag kifizetődő.
