Mint ismeretes a kormány megszorító intézkedései Pécset és az egyetemet is érintik: az egyetemtől 1,9 milliárd forintot vonnak el, miközben az állam a közösségi közlekedés támogatásából is kivonja magát. Ám ez még közel sem minden, hála a különleges gazdasági övezeteknek, a kormány gyakorlatilag bármikor ráteheti a kezét Pécs egyes beruházásaira, és tovább sarcolhatják a várost. Dr. Keresztes László Lóránt az LMP – Magyarország Zöld Pártja frakcióvezetőjével beszélgettünk a kialakult helyzetről, az új városvezetés eddigi munkájáról, és a bodai atomtemetőről is.
– Pécset hogyan érintik ezek az intézkedések, döntések?
– Legyen világos mindenki számára, hogy ezek a megszorító intézkedések beláthatatlanul súlyosak lesznek Pécsre, és a többi városra nézve is. A város amúgy sincs könnyű helyzetben, de most a kormány intézkedéseinek köszönhetően a város elveszített 500 millió forintot a gépjárműadóból. A legújabb törvénytervezet alapján pedig, ami most került be az Országgyűlés elé, a kormány kiszáll a tömegközlekedés támogatásából, így ez is városokra fog maradni. Ez további nagyon súlyos terheket jelent majd. A héten az is kiderült, hogy a különleges gazdasági övezetek a fővárost, és a megyei jogú városokat is érinteni fogják. Ez a valóságban úgy fog kinézni, hogy a város tervez, ipari parkot hoz létre, befektetőket talál, majd a kormány egyszer csak úgy dönt, hogy elveszi Pécstől a beruházást, az ingatlant, szabályozási jogokat, iparűzési adót. Ez tervezhetetlenné tesz mindent. Ami pedig az egyetemmel történik, az külön tragédia. Tudjuk, hogy az egyetem a város és a régió legnagyobb foglalkoztatója, ezért minden szempontból összekapcsolódik Pécs és a PTE sorsa. Rengeteg munkahely kötődik oda, az egyetem tudományos és kulturális szerepe óriási, és a kormány elvonásai miatt most az intézmény nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
– Mindez értelmezhető egyfajta bosszúhadjáratnak, a Fidesz részéről, a 2019-es önkormányzati választások után?
– Azok a félelmek, hogy az önkormányzati választás után a Fidesz kézi vezérléssel fog egyes, jellemzően ellenzéki városokat ütni, másokat előnyben részesíteni, beigazolódni látszanak. Ez a kormány részéről egyértelműen hatalomtechnikai eszköz. Kiszolgáltatott helyzetbe hozzák az ellenzéki vezetésű városokat, és úgy próbálják mindezt beállítani, hogy a nehéz helyzetért a városvezetés felel. De az igazán aggasztó mégis az, hogy ezzel nem az önkormányzati vezetőket fogják elsősorban büntetni, hanem a városban élő embereket.
– Nem történhet az meg, hogy az emberek észre fogják venni mindezt, és a jövőben megbüntetik a Fideszt?
– De igen, biztosan látni fogják. Pécsen érzékelhető volt, hogy a 2009-2019 között milyen rombolást hajtott végre a Fidesz. Persze az szintén igaz, hogy a szocialisták egy elárult és eladósított várost hagytak itt, de tíz év is kevés volt a Fidesznek, hogy változást hozzon. Ők valóban alkalmatlanok voltak. Pécsen mindenki láthatja, hogy a jelenlegi helyzet nem az ősszel megválasztott városvezetők miatt alakult ki. Hozzáteszem ugyanakkor, hogy tudomásul kell venni az új városvezetésnek, egyszerűen nem folytathatják ott, ahol az előző koalíciók abbahagyták. Sajnos látok olyan jeleket, hogy nem tanultak a korábbi városvezetések hibáiból.
– Milyen jeleket lát?
– Első, zsigerből érkező akciójuk volt, hogy a számukra fontos politikai embereket elhelyezték zsíros állásokba, tanácsnoki helyeket hoztak létre, és politikai alapon rakták tele a felügyelő bizottságokat. Ez hosszabb távon aláássa a hitet a jelenlegi városvezetésben. Azt gondolom, hogy akkor, amikor a város nehéz helyzetbe kerül a kormány megszorító intézkedései miatt, első lépésnek annak kellene lenni, hogy megszüntessék a jól fizetett politikai funkciókat. Ha ezt nem teszik meg azonnal, akkor ezt a ciklust sem fogják tudni kitölteni. A pécsiek meg fogják büntetni őket, mert ugyanazt csinálják, mint a Fidesz, vagy a korábbi szocialista városvezetés. Persze nincs min csodálkozni, hiszen a városvezetés mögött komoly erőt képvisel az MSZP és a DK, amelyeknek néhány emblematikus alakja kiemelkedő szerepet játszott a 2009 előtti rombolásban. Szomorú látni, hogy az új erők, mint például a Momentum is hasonló reflexekkel él, hiszen a helyi vezetőjük is igen magas díjazással kapott helyi tanácsnoki pozíciót, és egyelőre nem látom az eredményeket.
– Kijelenthetjük, hogy csak a színek változtak, a módszerek nem?
– Nem lennék ennyire szigorú, látok jó törekvéseket, de sajnos azon szereplőknek, akik a régi politikai elitet képviselik, nem változott a hozzáállása. A polgármester ki van szolgáltatva ezeknek az erőknek. Hozzáteszem, lett volna politikai mozgástere, sőt most is lenne, hogy ezeket a politikai állásokat megszüntesse, és súlyos hibát követ el, ha ezt nem teszi meg azonnal.
– Térjünk vissza kicsit az PTE-re. Miként látja, milyen hatással lehet a megszorító intézkedés, illetve a hallgatói létszám csökkenése akár az egyetemre, akár közvetve a városra?
– Ezen a héten derült ki egy parlamenti vitában, ahol Bódis József államtitkár urat kérdeztem, hogy igazak-e a hírek, miszerint súlyos elvonások fogják érinteni a Pécsi Tudományegyetemet. Államtitkár úr elismerte, hogy sajnos az információk igazak, a PTE közel kétmilliárd forintos megszorításra számíthat. Kategorikusan azt tudom mondani, hogy ez egyszerűen elfogadhatatlan, és látszik a kormányzati magatartásból, hogy nem használják fel megfelelően a gazdasági forrásokat a válság kezeléséhez. 140 milliárd forint megy el a Budapest-Belgrád vasúvonalra, elköltenek egy soha meg nem térülő projektre rengeteg pénzt, holott ebből az összegből 125 ezer új munkahelyet lehetne teremteni. Látszik, hogy semmi szükség nincs sem az önkormányzatok, sem az egyetemek megsarcolására. A PTE esetében tudható, hogy ez az elvonás szinte kigazdálkodhatatlan, óriási elbocsátásokat fog ez jelenteni, és várhatóan az egyetem teljesítményének csökkenése, továbbá a hallgatói létszám további zsugorodása várható. Mindez közvetlen romboló hatással lesz az egyetemre nézve, nagyon sokan fogják elveszíteni az állásukat. A hallgatói létszám csökkenésével pedig Pécs jelentős bevételektől fog elesni. Hosszú távon pedig Pécs jövőjét határozza meg, hogy milyen módon tud együttműködni az egyetemmel. Az világos, hogy Pécs gazdasági újjáépítésében az erős egyetem nélkülözhetetlen szereplő. Ezért is kell most minden eszközzel küzdeni, hogy ezek az egyetemet érintő megszorítások ne következhessenek be.
– Milyen módon lehet ez ellen küzdeni?
– Tárgyalást kezdeményezek az egyetem rektorával, a polgármesterrel és egy online petíciót is elindítunk, hogy a pécsi polgárok is be tudjanak kapcsolódni a tiltakozásba. Nem túlzás azt mondani, hogy itt és most Pécs jövője a tét.
– Látható, hogy az egyetemtől épp készülnek elvonni 2 milliárd forintot, miközben friss hír, hogy új stadiont kaphat a PMFC. Mi erről a véleménye? Szükséges? Felesleges?
– Egyszerű a válaszom: Pécsnek most nem stadionra van szüksége, hanem jól működő egyetemre, modern közösségi közlekedésre, képzési programokra, munkahelyteremtésre, és az infrastruktúra felújítására.
– A különleges gazdasági övezettel kapcsolatosan felmerülhet, hogy a Bodára tervezett atomtemető is ilyen státuszt kap?
– Nagyon tartok tőle, hogy igen. Láthatjuk, hogy az öt éve tett miniszterelnöki ígéret az hazugságnak bizonyult. Orbán Viktor 2015 áprilisában azt ígérte a pécsieknek és a térségben élőknek, hogy a megkérdezésük nélkül nem épülhet atomtemető a város határába. A város korábbi polgármestere is nyugtatta a pécsieket, hogy 2018-ban lezárul egy kutatási fázis, és akkor majd mindenki véleményt mondhat az ügyről. Mindkét állítás hazugság volt, folyik a helyszíni kutatása, új engedélyt is kapott a projekt. Jelen helyzetben semmilyen jogi eszközünk nincs pécsi lakosként, hogy ebbe beleszóljunk. Ha ezt különleges gazdasági övezetté nyilvánítják, akkor még a közvetlenül érintett falvak lakosságának sem lesz ebben szava a jövőben. Legyen világos mindenki számára, hogy ha egy atomtemetőt építenek Pécstől pár kilométerre, az teljes mértékben lehetetlenné tenné a város érvényes fejlesztési stratégiáját, ami a fenntarthatóságra épül. Ez óriási kihívás mindenki számára, és felhívom a figyelmet arra, hogy ez a harc ez előttünk áll. Itt csakis közösen tudjuk a győzelmet kivívni, hasonlóképpen ahhoz, mikor a város lakossága közös összefogással érte el, hogy ne épüljön NATO-radar a Tubesen.
– Ugyanez igaz lehet az uránbánya esetleges újranyitására is?
– Szintén jogos a félelem az új uránbánya újranyitásával kapcsolatosan, hiszen erről sem kérdezték meg a pécsieket, a korábbi ígéretek ellenére sem, de a kormány hallgatólagosan támogatja a projektet. Viszont mi, pécsiek tudjuk, hogy az uránbányászat soha nem helyrehozható, brutális környezetrombolást eredményezett. Aki ismeri Kővágószőlős térségét, mindezt közvetlenül is megtapasztalhatja. Körülbelül 30 milliárd forintba került az egykori uránbányászati tevékenység miatti rekultiváció, és ez egy soha véget nem érő feladat. Minden évben óriási összegeket emészt fel az ivóvízbázis védelme, és aki az újabb uránbányászati tervekhez asszisztál, az elárulja Pécs és térségének a jövőjét.
– Ellenben sokan azzal ágálnak, hogy a bánya újranyitása munkát jelentene sokaknak, nem így van?
– Pontosan, ez nem így van. Az egykori uránbánya valóban sok ezer munkahelyet jelentett. Most viszont teljesen más technológiát terveznek, ez mindössze ötszáz embernek adna munkát, de ez az ötszáz munkahely is jellemzően olyan jellegű lenne, hogy elsősorban nem pécsiek tudnák betölteni. Az uránbányászat megjelenése lehetetlenné tenné sok ezer új munkahely megteremtését a kulturális szektorban, a tudományos élet területén, az egyetemi szférában, és a turizmus területén is. Kijelenthetjük, hogy a katasztrofális környezeti kockázatokon túl, az uránbánya újranyitásának pusztán gazdasági oldalról is negatív lenne a mérlege.
– Tegyük fel, hogy amennyiben az LMP vezetné a várost, mit és hogyan csinálna másként, mint a jelenlegi vagy korábbi városvezetések?
– A gazdaság újjáépítését a fenntarthatóság alapjain teremtenénk meg. Kész gazdasági fejlesztési programmal rendelkezünk Pécsre vonatkozóan, és ebben óriási szerepe lenne az egyetem és a város együttműködésének. Jó példát jelenthetne számunkra a persze jóval nagyobb Krakkó, ahol kiemelkedő szerepe van a kiszervezett szolgáltatásoknak. Olyan ágazatokban teremtenénk továbbá munkahelyeket, és vonzanánk befektetőket, amelyek az energiahatékonyságot növelnék. Pécsből erős regionális közlekedési központot csinálnánk, és buszgyártó kapacitást hoznánk a városba. Erre korábban konkrét ajánlat is volt. Az egyetem kutatás és fejlesztés potenciáljára alapozva, rendkívül magas hozzáadott értékű munkahelyek megteremtésére hoznánk létre programot. Nagyon fontos lépés lenne, hogy egy támogatási és képzési programmal megadnánk azoknak a visszatérés lehetőségét, akik korábban kényszerűségből hagyták el a várost. Célunk lenne, hogy mindenki, aki Pécsett szeretne élni, visszatérhessen, és a megfelelő támogatásokkal meg tudják tervezni maguk és családjuk biztos jövőjét a városban.
Óriási kitörési lehetőség lenne Pécs számára a határon átnyúló gazdasági együttműködések újjáépítése. Saját tapasztalatból mondhatom, hogy erre megvan a szándék, és a lehetőség is. A város jó adottságokkal rendelkezik és megvan a képessége ahhoz, hogy a Dél-Dunántúl igazi pezsgő gazdasági központja legyen, amely újra kialakítja a kapcsolatait a vonzáskörzetével, kisvárosokkal, falvakkal és újra gyümölcsözővé teszi ezt a megszakadt kapcsolatrendszert. Ehhez viszont alapfeltétel, hogy a város gazdaságára hatást gyakorolni képes szereplők ne egymás ellen dolgozzanak – ahogy az sajnos most is történik –, hanem a városért, és a pécsi emberekért képesek legyünk végre együttműködni.
