A kormány a napokban megszavazta az orvosi bérek emelését, ám számos másik szektor lenne, ahol mindez szintén szükségszerű lenne, az egyik ilyen egészen biztosan a felsőoktatás. Ma egy egyetemi adjunktus kevesebbet keres, mint egy árufeltöltő, aminek köszönhetően komoly krízis alakult ki a magyar felsőoktatásban. Szakértők is állítják: szükség lenne az azonnali béremelésre.
Ma egy egyetemi adjunktus nagyjából 180 ezer forintot visz haza. Ahhoz, hogy valaki egyetemi adjunktus legyen, többek között diplomát, majd tudományos fokozatot (PHD) kell szereznie, ez minimum 21 évnyi tanulás eredménye, az általános iskolától számítva. Ezt az összeget egyébként egy jobb diákmunkával egy egyetemi hallgató is megkeresheti, így az a szürreális helyzet adódhat, hogy a diák gazdagabb, mint a diplomával, tudományos fokozattal, komoly szakmai és tudományos múlttal rendelkező oktató.
Igazán jelentősen utoljára 2002 környékén nőttek a felsőoktatási fizetések, azóta folyamatosan csökkennek a magyar átlagkeresethez viszonyítva. Persze az örömteli, hogy az átlagkereset nő, de az egyértelműen látható az alábbi grafikonon, hogy ezt a változást finoman szólva sem követik le a felsőoktatási bérek. Amíg 2002-ben a magyar átlagkereset közel 150%-át kapta meg egy egyetemi adjunktus, addig ma csupán a 70%-át viheti haza. Még rosszabb helyzetben vannak a tanársegédek, vagy szakoktatók: az ő bérük a magyar átlag 60%-át sem érik el, ők egyébként már 2004 óta rosszabbul keresnek, mint amilyen az átlagfizetés az országban. Az adjunktusok esetében ez a dátum 2011-re datálható, azóta folyamatosan kevesebb a bérük, mint a magyarországi átlagfizetés mértéke.
A magyar felsőoktatás jövője érdekében feltétlenül korrigálni kellene a béreket, legalább a magyar átlagkereset szintjét el kellene, hogy érjék az egyetemi oktatók, tanárok, kutatók fizetései. Mert jelenleg a 2010 előtti szintet sem tudják egzisztenciálisan elérni a tanárok, ami idővel tömeges elvándorláshoz és pályaelhagyáshoz vezethet-vezet.
