De kik azok a libertáriánusok? Mit akarnak? Van Magyarországon képviseletük, és ha igen milyen céllal jöttek létre? Mai vendégünk Ecsenyi Áron, a LA75 párt alapítója és elnöke volt, aki a hazai libertáriánus mozgalom egyik legismertebb szereplője.

– Milyen céllal alapították a LA75 pártot? Egyik párt sem tetszett a mostani kínálatból?

– A Fidesztől a DK-ig mindegyik ugyanazt gondolja; szedjük be az átlag ember által előállított vagyon több, mint felét, majd azt ossza el az állam a saját érdekei alapján. Mi ebből nem kérünk. Szeretnénk azt, hogy a politikusok helyett végre a dolgozó emberek dönthessenek a pénzükről. Ezért is a nevünk a Le az Adók 75%-ával párt. Van is a programunkra igény; a szavazók legalább fele látens támogatója annak a programunknak, hogy lemondhatóak legyen az állami szolgáltatások nagy része.

– Ilyen párt van az Egyesült Államokban. Libertáriusoknak hívják magukat. Önök is ebbe az ideológiába tartoznak?

– Természetesen. A libertarizmus alapelve az, hogy kerüljük azokat a társadalommérnöki megoldásokat, amelyek mások kényszerítése révén történnek. Nemcsak az adózás ilyen; idetartoznak a versenyhivatali szabályozások, állami koncessziók, de a szólásszabadság korlátozása is.

– És a fegyvertartás és számos tiltólistán lévő termék, mint például a marihuána fogyasztása.

– Amennyiben ezek nem sértik más szabadságát – pontosan. Viszont pont itt van a hangsúly. Alkoholt lehet fogyasztani házibulin, de ha kocsiba ül ittas állapotban, akkor másokat veszélyeztet. Pontosan így kell a fegyvertartás és a marihuána birtoklás tartását is szabályozni. Nekünk tetszik a svájci vagy a cseh modell a fegyvertartásra, akárcsak a dél-koreai megoldás a járványügyi intézkedések kapcsán.

– Apropó járvány. Miért tetszett a dél-koreai modell Önöknek?

– Dél-Koreában az egészségügy 94%-ban privatizálva van. Ennek megfelelően arányosan jóval kevesebb adót is fizetnek be az egészségügyi ellátásra. Sokan azt hiszik, hogy emiatt a nem adózók védtelenek maradtak a pandémia idején. De nem így lett, annak ellenére sem, hogy nem volt kijárási korlátozás. Az állam inkább az információ gyűjtést optimalizálta. Arányosan tized annyian haltak meg náluk, mint nálunk COVID következtében. Svédországban ugyan jóval többen haltak meg, de pont a dél-koreai eset kapcsán nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez a kijárási szabadság miatt lett volna. Sokkal inkább az idősotthonok igazgatóinak felelőtlensége volt a ludas.

– Az USA-ban sem sikerül a libertáriánusoknak áttörni. Ön szerint mi lehet ennek az oka?

– Szerintem például az, hogy a kampányban nem álltak rá arra, amire mi is szeretnénk ráállni. Ez pedig, hogy ha ránk szavaznak, akkor annyi állami szolgáltatást is akár lemondhatnak a polgárok, hogy minimum 50%-kal növelhetnék a fizetésüket. Az emberek többségét alapvetően a pénz mozgatja, a politikai karakterek csak kevésbé, és ebben mi profik vagyunk. Csak eddig ezt a fegyvert egyetlen libertárius párt sem vetette be. Inkább filozofálnak és közgazdász partikat szerveznek, amit a társadalom jó ha pár százaléka megért.

– Ha nyernének, mely adókat szüntetnék meg azonnal? Milyen állami szolgáltatások maradnának meg; lenne állami rendőrség, állami tűzoltóság, állami nyugdíj?

– Ha nyernénk, csak azok a jóléti szolgáltatások szűnnének meg, amelyeket az emberek nem akarnak finanszírozni, mivel valójában rosszulétiek. Ilyen például valóban az állami nyugdíj. Lehetőséget adnánk mindenkinek arra, hogy kiiratkozzon belőle és saját nyugdíjpénztárakhoz menjen – vagy ne is fizessen egyáltalán nyugdíjbiztosítást. A köztévére ugyancsak valószínűleg senki sem adna egy huncut garast sem, így az megszűnne. A járóbeteg ellátás nagy része szintén átmenne a versenyképes magánszektorba. A felsőoktatás terén is eltűnnének azok a szakok, amelyek csak az adófizetők pénzét zabálják, de nem használhatóak semmire. Ám a rendőrséghez, tűzoltósághoz, védelemhez egyelőre nem akarunk hozzányúlni – azokat inkább az önkormányzatok hatáskörébe rendelnénk.