A koronavírus az elmúlt hónapokban megrengette a világot, alapvetően változtathatja meg az életünket. Ám ha alaposan megvizsgáljuk egyes országokra lebontva a statisztikai mutatókat, döbbenetes különbséget kapunk nyugat, és az egykori keleti, szocialista blokk országai között. Világszinten közel 317 ezer ember halt bele a vírusba, nagyjából 4,8 millió igazolt eset mellett. De ha megnézzük, hogy milyen a halálozási arány Európa keleti és nyugati felén, érdekes képet kapunk: sokkal több ember halt meg a nyugati országokban, mint a keletiekben, holott elviekben fejlettebb egészségügyi rendszerrel rendelkeznek, ott, mint itt.

Mi lehet az ok?

Ha egymillió lakosra vizsgáljuk meg a halálozási számokat, azt láthatjuk, hogy Szlovákia, Lettország, Albánia, Ukrajna és Montenegró áll a legjobban, nem feltétlenül azok az országok, amelyek a legnívósabb egészségügyi rendszerrel rendelkeznek. Szlovákiában például csupán öt halott jut, egymillió lakosra, a letteknél tíz, Albániában pedig tizenegy. Eközben Belgiumban hétszáznyolcvannégy, Spanyolországban ötszázkilencvenegy, az Egyesült Királyságban pedig ötszáztizenegy koronavírus által okozott halálozás történt, egymillió lakosra vetítve. Ennyivel fejlettebb lenne az ellátás Tiranaban, mint Londonban?

Vélhetően nem.

Szakemberek is régóta próbálják megfejteni az okokat, hogy miért alakult ennyivel másként a mortalitás a kontinensen. Sokak szerint a legvalószínűbb ok a csecsemőkori TBC-oltás lehet, ami a keleti blokkban kötelező volt, míg nyugaton nem, vagy csak bizonyos ideig. Orvosok és virulógosok szerint is ez lehet az egyik fő ok, amiért keleten az emberek némileg védettebbek, mint Európa nyugati részén, ugyanis a BCG-oltás általános immunerősítő hatása miatt valamennyi védelmet nyújthat a koronavírus ellen. Természetesen mindez csak egy teória, a sok közül de mindenképpen érdemes figyelembe venni, ha a mortalitási adatokat vizsgáljuk.

Grafika: Tóth Róbert Jónás