Néhány éve még megmosolyogtuk a Kínában készült felvételeket, melyen emberek kézzel, ecsetekkel végzik el a gyümölcsfák beporzását. Ma már azonban hazánkban és világszerte egyaránt probléma a beporzó rovarfajok egyedszámának csökkenése.

Hazánkban kb. 700 rovarfajt tekinthetünk beporzó rovarnak, de ezek a fajok a kialakult gazdálkodási formák, a monokultúrák, továbbá a növényvédő szerek használata és az éghajlati anomáliák együttes hatásának köszönhetően hamarosan a kihalás szélére sodródhatnak. A világ élelmiszertermelésének 75%-a beporzó rovaroktól függ, és akár ez az egy adat is rámutathat arra, mennyire nem szabad figyelmen kívül hagyni a problémát!

“Ha a méhek kipusztulnak, valószínűleg az emberiségnek még 4 éve lenne hátra.” (Maurice Maeterlinck)

A méhek szerepe a beporzásban

A termés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyümölcsfa virágja megtermékenyüljön. A megteremékenyítéshez azonban beporzás szükséges: a porzókon található virágpor a bibére kell, hogy kerüljön meghatározott időn belül vagy a szél segítségével vagy rovarok által.

A Magyarországon termesztett gyümölcsfajok közül a dió, a mogyoró és a gesztenye szélporozta, azonban a többi gyümölcsünk többnyire rovarmegporzású. A színes és illatos virágot odacsalogatják a rovarokat, azok pedig körülötte repkedve, táplálék után kutatva juttatják egyik növényről a másikra a pollent.

A méhekről pedig tudvalevő, hogy hatalmas szerepet töltenek be a beporzás folyamatában, ugyanis ők a növények legfontosabb beporzói. Nemcsak pollent, hanem nektárt is gyűjtenek, ami pedig fontos, hogy a nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, azonban a pollen gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók. Egyes kutatások és elemzések szerint az emberiség élelmiszer termellésének nagyjából egyharmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől.  

A mezőgazdaságban is kulcsszerepet töltenek be, főként a domesztikált háziméh, ami sok országban a legfőbb méztermelő – olvasható a Hirös Faiskola oldalán. Sok egyéb fajt, mint például a kőműves méhet intenzíven szaporítanak is a beporzó tevékenységük miatt.

Tudományos kutatások támasztják alá, hogy a vadméhfajok sokasága is szükséges a növénytermesztéshez, ezért a beporzásban nem hagyatkozhatunk csak is és kizárólag a tenyésztett mézelő méhekre. Ugyanis a sokféle vadméhfaj nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az asztalunkra napi szinten élelmiszer kerüljön.

A méhek és az egyéb beporzó rovarok védelme érkdekében pedig a kormányoknak a monokultúrás növénytermesztés helyett a fenntartható gazdálkodási formákat kellene támogatniuk. Európában már több országban betiltották vagy fokozatosan kivezetésre kerülnek többek között a glifozát tartalmú gyomirtó szerek. Ugyanerre a lépésre lenne szükség Magyarországon is, ezért az LMP – Magyarország Zöld Pártja határozati javaslatot nyújtott be a glifozát tartalmú növényvédő szerekre vonatkozóan.  Mindannyiunk közös érdeke, hogy védjük a beporzó fajokat számukra kedvező élőhelyek fenntartásával! Ugyanis, ha most nem cselekszünk később már nem lesz lehetőségünk

De mi az a glifozát tartalmú gyomirtó szer?

Az egyik legveszélyesebbnek és erősen rákkeltőnek tartott gyomirtó szer, amit a német Bayer mostani leányvállalata, a Monsanto kezdte forgalmazni az 1970-es években, mára a gyomirtó feltételezett káros egészségügyi hatásai miatt a Bayer peráradattal néz szembe az Egyesült Államokban. A magyar kormány pedig mindeközben pedig a Monsanto által erőltetett és monopolizált, a GMO-kkal kéz a kézben járó glifozát alkalmazását támogatja. Még az USA-ban is többedik pert nyerik azok, akik ezt a szert használták és különböző rákos megbetegedést kaptak, a cég részvényei mélyrepülésben, de a magyar kormány kitart a multi mellett, még akkor is, ha ennek a magyar emberek egészsége is látja a kárát – írja az LMP oldala.

Ausztria egyébként az EU-ban eddig elsőként betiltotta a gyomirtó alkalmazását, az LMP arra törekszik, hogy Magyarország a szomszédokhoz hasonlóan járjon el, de egyelőre a magyar kormány nem tervezi ezen szerek betiltását. Nagy István, agrárminiszter a téma kapcsán korábban azt mondta: mivel az Európai Bizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy a glifozát rákkeltő vagy egyéb krónikus egészségkárosító hatású lenne, a magyar kormány sem tervezi betiltani azt.

A glifozátra vonatkozó  soron következő újraértékelése az EU-ban 2019 év végén kezdődött, maga az engedély pedig 2022-ben jár le, vagyis a gyomirtószer még valószínűleg jó darabig velünk marad – írta meg korábban a Mérce.

(A tartalom előállításában segítségünkre volt: Fábián Krisztina)