Húsz éve nagy harcok árán, de sikerült megakadályozni, hogy Horvátország vízerőművet építsen a Drávára. Azonban a szomszédos ország nem tért jobb belátásra: azóta már 5 erőművet építenének a folyóra. Ez hatalmas károkat okozna a mezőgazdaságnak, erdőgazdálkodásnak, és természetesen a Dráva élővilágának is. Toldi Miklós a Dráva Szövetség elnöke azt mondta: nem érné meg az erőmű működtetése, mivel a haszna nem lenne akkora, hogy kompenzálja a negatív hatásokat. 

Ez történt 2000 óta… 

Horvátország már 2000-ben akart vízerőművet építeni a Dráva horvát-magyar szakaszára, hosszas vitát követően azonban – egy időre – lemondtak erről a tervükről. Napjainkban már nem csak egy erőművet szeretnének, hanem ötöt. A Baranya Megyei Közgyűlés, és később a Somogy Megyei Közgyűlés is egyetértett abban, hogy az erőművek nem épülhetnek meg. A Dráva ügyét az LMP részéről 2016-ban Angyal Károly Tibor a Baranya Megyei Önkormányzat képviselője és dr. Keresztes László Lóránt az LMP Országos Elnökségének tagja karolta fel. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja kezdeményezésére és előterjesztése alapján a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2016. november 17-én az alábbi határozati javaslatokat fogadta el:

  • 1. A Közgyűlés kimondja, hogy Magyarország Alaptörvényével összhangban kiemelkedő feladatának tekinti a természeti környezet megőrzését, fenntartható hasznosítását. Jelen határozatával is kifejezi, hogy tiltakozik minden olyan tervellen, amely veszélyezteti a nemzeti vagyonunk részét képező természeti értékek védelmét, így elfogadhatatlannak tartja a Dráván további vízerőművek építését.
  • 2. Felkéri Magyarország kormányát, hogy az elővigyázatosság elvét követve tegyen határozott lépéseket a horvát fél felé a Drávára tervezett vízerőművek létesítését célzó tervek, műszaki dokumentumok megismerése érdekében, továbbá, élve a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglalt jogával, fejezze ki a horvát fél felé a tervezett beruházásokat elutasító álláspontját.
  • 3. A Közgyűlés felkéri az Elnököt, hogy levélben kérjen tájékoztatást az Állandó Magyar-Horvát Vízgazdálkodási Bizottságtól a Drávára irányuló horvát fejlesztési elképzelésekről, illetve az azzal kapcsolatos álláspontjáról.
  • 4. A Közgyűlés felkéri az Elnököt, hogy a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésével együttműködve kezdeményezzen hivatalos egyeztetéseket az érintett horvátországi megyék vezetőivel, és ott hatékonyan képviseljék a magyar álláspontot.
Angyal Károly Tibor a Baranya Megyei Önkormányzat képviselője

Felkérték a magyar kormányt, hogy foglalkozzon az üggyel, ne hagyják, hogy a vízerőművek megépülhessenek. Végül a civil szervezeteknek sikerült elérni, hogy a Horvátország északi részén található Kapronca-Kőrös megye területfejlesztési tervébe ne kerüljön be az erőművek építése. Ez sajnos nem azt jelenti, hogy szomszédaink végleg lemondtak a vízerőmű építéséről: az ügy a horvát parlament elé kerül, az ottani döntésükkel pedig visszakerülhet az erőművek építésének lehetősége a megye területfejlesztési tervébe. 

Abba sem kell beletörődnünk, ha a horvátok mégis az erőművek mellett döntenének

Ha az erőművek visszakerülnek a területfejlesztési tervbe, közigazgatásilag lenne lehetőség a megépítésükre, de még akkor is maradna visszaút. Toldi Miklós azt mondta: az aláírásgyűjtéseken, lakossági, civil megmozdulásokon kívül más lehetőség is marad: Magyarország hatásviselő fél lesz, ezért Horvátország köteles lesz mindenről tájékoztatni bennünket az Espooi Egyezmény értelmében. „Magyarországnak teljesjogú betekintése lesz az iratokba. Meg kell küldeniük magyarul, angolul, és horvátul. Magyarország reagálhat, kérdezhet, valamilyen részekre kifejezheti a nemtetszését” – mondta. Hozzátette: a konzultációk végén országunk döntést hozna arról, hogy támogatják, vagy nem járulnak hozzá az építkezéshez. Horvátország akkor is megépítheti az erőműveket, ha Magyarország úgy dönt, nem járul hozzá. Toldi Miklós szerint a szomszédos országok ritkán döntenek így ilyen helyzetben, mivel akkor a másik fél a nemzetközi bírósághoz fordulhat, akik pedig akár vissza is fordíthatják az építkezést, és akkor a horvátoknak mindent le kellene bontaniuk, amit addig megépítettek. Bár a szakember úgy véli, a legjobb az lenne, ha idáig nem kellene eljutni, és a horvát parlament nem tetetné vissza az erőművek építését a területfejlesztési tervbe.

Miért is lenne olyan káros egy vízerőmű a Dráván? 

Ezek síkvízi erőművek, ami azt jelenti, hogy itt a folyónak már nincs akkora esése, hogy meghajtsa a turbinákat, itt víztározókat kell építeni” – mondta Toldi Miklós, és hozzátette: a horvátországi Novo Virjénél 2000-ben 30 négyzetkilométer vízfelszínű tározót terveztek, tehát egy óriási vízfelületű tó lenne a folyóvíz helyett. Azt is elmondta: ezek csúcsra járatott erőművek, ami azt jelenti, hogy az energiafelhasználás csúcsán indítják el őket, napi kétszer, a kora reggeli órákban, és este felé, amikor a legtöbben hazaérkeznek a munkából. A turbinák fölötti tározóban 10-12 méter magasra duzzasztanák fel a vizet, így a víznyomás miatt megemelkedne a talajvízszint. Toldi Miklós emlékeztetett: Novo Virjénél például több száz kilométer csatornahálózatot is terveztek, hogy elvezessék ezt a hihetetlen mennyiségű vizet. A talajvíz megemelkedése nagy károkat okoz a mezőgazdaságban, és az erdőgazdálkodásban is. 

A Dráva egy gyors folyású, kavicsos aljú folyó, minden élőlény ehhez alkalmazkodott. A védett, fokozottan védett halfajok az áramló vizet, és a kavicsos aljzatot kedvelik. Ez megszűnne, mivel tó lenne, és a tóban pedig üledék képződik

– mondta.

Hozzátette: így a turbinák fölötti területeken eltűnnének a védett, fokozottan védett fajok. A szakember azt mondta, hogy a turbinák alatt a helyzet pont az ellenkező lenne: a nagy lezúduló víztömeg mélyítené a medret. Itt a talajvízszint jelentősen csökkenne, ami szintén nagy károkat okozna a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban. Ezeken a területeken az élővilágra a zsilip nyitása és zárása miatti nagy vízszintingadozás is káros hatással lenne, mivel a vízszint különbség akár egy-másfél méter is lehet. Ilyen vízszintingadozás nincs a természetben, ezért ehhez egyetlen élőlény sem tud alkalmazkodni. Toldi Miklós szerint ezek a hatások a Dráva magyarországi szakaszán is érzékelhetőek lennének, ha Horvátországban megépítenék az erőműveket.

Magyarországon az erdőgazdálkodásra, a mezőgazdaságra, és a természeti értékekre is veszélyes egy ilyen vízerőmű. A haszon pedig nem nagy, nem termel annyi áramot, nem éri meg

– mondta.

Arra is felhívta a figyelmet: a Dráva a kanyarosságából is veszítene, az egyenes mederben a folyók felgyorsulnak, és jobban mélyítik a medret. 

Amíg a horvát parlament nem dönt az erőművekről, addig nem tehetünk mást, csak várunk, és reméljük, hogy előbb vagy utóbb végleg elvetik ezt a tervet.