Két évvel ezelőtt márciusban kezdődött meg a Karolina-külfejtés betemetése, akkor 2018-ban felvonultak a Hőerőmű munkagépei és a bányató vízének kiszivattyúzásával elindult rekultiváció vagyis az újraművelés folyamata. A vállalat néhány hónappal ezelőtt ismertette, hogy milyen eredményeket értek el az elmúlt két évben, illetve vázolták a következő időszak ütemezését, mindezt a lakosság tájékoztatása érdekében – akkor erről a Pécsma számolt be.

A Mecsek legnagyobb tájsebének betemetése kiemelt prioritású feladatnak tűnt két évvel ezelőtt: az 1968-tól működő, majd 2004-ben végleg bezárt külszíni fejtés hányatatott sorsának végre úgy tűnt pont kerül a végére. A munkálatoknak akkor helyi és nagyon lelkes pécsbányai fiatalok adták meg a kezdőlökést, akik felkeresték a Pannon Hőerőművet, a Pécsbányai Kulturális Egyesület elnökét, Vozár Pál önkormányzati képviselőt, illetve az akkori helyi önkormányzati képviselőt, Pál Miklóst, további a pécsi polgármestert, Páva Zsoltot és a térség akkori országgyűlési képviselőjét, Csizi Pétert. Ezeknek a szereplőknek a közbenjárása, együttműködése és a civilek aláírásgyűjtése eredményezte azt, hogy végül megkezdődtek a munkálatok.

Akkor 2018-ban Palkó György, a Veolia Energia Magyarország Zrt. vezérigazgató úgy fogalmazott: ennek a gödörnek a betemetésével a múltat temetjük el.

Csizi Péter pedig példaértékűnek nevezet az összefogást, ami az állam, a tulajdonos vállalat és a pécsi civil szféra között jött létre.

A Pannon Hőerőmű adatai alapján eddig nagyjából 650 köbméternyi meddőanyagot helyeztek el, a munkálatok pedig állítólag idén is az ütemterv szerint haladnak, a környezetvédelmi előírások betartása mellett. A nagyjából 400 focipályányi – erről korábban Csizi Péter úgy fogalmazott, hogy a Karolina-külfejtés területe másfélszer akkora, mint Pécs belvárosa – nagyságú területen a Hőerőmű Zrt. irányításával 80 méter mély bányatölcsér feltöltésére 9,6 millió köbméternyi korábban kitermelt meddőanyagot helyeznek el. Erről két évvel ezelőtt Rudolf Péter, a Pannon Hőerőmű vezérigazgatója is beszélt, akkor akkor elmondta, hogy összesen százhúsz hektáron folyik a munka. A meddőanyag elhelyezését követően pedig a legfelső réteg egy negyven centiméter vastag termőföld lesz, ahova később növényeket lehet majd telepíteni.

Úgy tudni a meddőanyag elhelyezésével párhuzamosan a katlan alján 28 méter mély bányató vizének folyamatos kiszivattyúzásáról, illetve e tómeder feltöltéséről is gondoskodnak.

A Karolina-külfejtés munkálatai tehát látszólag jól haladnak, azonban, mint minden történetben, úgy ebben is van egy hatalmas „de”. Ugyanis a Pécsi Bányakapitányság annak idején a rekultivációs munkák elvégzésének határidejét 2009. december 31-i dátummal határozta meg. A munkálatok elvégzéséért részben a magyar állam, részben pedig a Pannon Hőerőmű Zrt. felelős. Ez a 2009-es dátum vagyis a teljes rekultivációs folyamat befejezésének vége pedig valahogy 2032 módosult.

Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő éppen ezért nyújtott be interpellációt azt követően, hogy megkereste őt a Karolina Tájsebész Csoport még 2019. őszén és az ő, illetve a párt segítségét kérték az ügy felkarolásában. Ekkor sor került egy személyes találkozóra is, ahol a csoport tagjai és Keresztes megállapodtak arról, hogy a felelős miniszter – Palkovics László, innovációért és technológiáért  felelős miniszer – irányába írásbeli kérdés, valamint interpelláció formájában megkeresést intéznek, valamint találkozót kezdeményeznek a Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatójával, Rudolf Péterrel.

„Mivel az érdemi munkavégzés helyett a határidők folyamatos módosítása történt csak meg, 2017- ben civil kezdeményezésre, és lakossági nyomásra az illetékes államtitkár ellátogatott a helyszínre, és egy lakossági fórumot tartott. Ez alkalommal ígéretet tett, hogy a kormány a 2019-es költségvetésben a munkálatokhoz forrásokat fog biztosítani. Mindez meg is történt. A 2019-es évi költségvetésben a Karolina külfejtés rekultivációjára 2,18 milliárd Ft lett tervezve, a 2020-as évi költségvetésben pedig további 1,75 milliárd Ft. 2018-ban elindult ugyan a munkavégzés, de jól láthatóan nem a szükséges intenzitással.” – olvasható az interpellációban.

Az állami szerepvállalás szerinti munkálatok pedig meg sem indultak, sőt azok előkészítése sem történt meg. A szóban forgó terület egy hatalmas tájseb, ami már korábban is okozott földmozgásokat. A terület rendkívül súlyos környezeti kockázatokkal jár, mind a közvetlen környezetben, mint egész Pécs számára. Éppen ezért a rekultiváció elvégzése nagyon sürgető, pontosan ezért tették fel Keresztesék az interpellációban a kérdést:

„Miniszter Úr, mi a magyarázata annak, hogy a rekultivációs munkálatok elvégzésének eredeti határideje 2009 volt, de az érdemi munkálatok el sem kezdődtek, és folyamatos volt a határidő tologatása? Miként értékeli a kormány a területen a környezeti károkat, környezeti kockázatokat (a közvetlen környezetre, és Pécs városára nézve), és ennek kapcsán milyen adatokkal, milyen mérésekkel rendelkeznek? Ha rendelkezésre áll az erre a célra elkülönített tétel a költségvetésben, miért nem végez érdemi munkálatokat az állam? Az állam mikor szándékozik a maga részéről munkálatokat kezdeni, és a kormány tervei szerint mikorra fejeződik be rekultiváció?”

Ezt követően Keresztesék újabb kérdést tettek fel írásban Palkovicsnak:

„Az év utolsó parlamenti ülésnapján interpelláció formájában szerettem volna Palkovics miniszter urat kérdezni egy, a pécsieket érintő igen fontos ügy kapcsán. A problémát ismertettem, kérdéseimet is feltettem, az Ön által válaszadásra kijelölt Schanda Tamás János államtitkár úr által elmondottakat ugyanakkor nem tudtam elfogadni (számos kérdést megkerült államtitkár úr), ezért most írásbeli kérdés formájában fordulok (ismételten) Önhöz, és két további, az ügy kapcsán érintett minisztertársához

A többszöri próbálkozások ellenére azonban érdemi válasz nem érkezett a konkrét kérdésekre, éppen ezért nemrég egy összefoglaló kérdést tettek fel Keresztesék Palkovicsnak, melyben nyíltan azt kérik, hogy mellébeszélés nélkül adjanak választ arra, hogy mikor fejeződik be a Karolina-külfejtést rekultivációja, ám erre egyelőre még nem érkezett válasz.

„Harmadik alkalommal teszek kísérletet arra, hogy élve országgyűlési képviselői jogosítványaimmal, írásban kérdezzem Önt egy olyan témáról, amellyel kapcsolatban pécsi országgyűlési képviselőként rendszeresen kapok lakossági megkereséseket és szintén rendszeresen fordulnak hozzám a helyi civilek is. Azért kell harmadszorra próbálkoznom, mert Schanda Tamás államtitkár az előző két kérdésemre valamilyen, általam ismeretlen okból kifolyólag nem volt képes válaszolni. Nem tudom, hogy az államtitkárt a semmitmondó válaszai megalkotásakor politikai érdekek, szándékos titkolózás vagy a téma megértéséhez szükséges információk és tudás hiánya akadályozta-e meg abban, hogy a konkrét kérdéseimre konkrét válaszokat adjon, de mindenesetre ez eddig nem sikerült, ezért most határozottan kérem Miniszter Urat, hogy ne delegálja ki a válaszadás jogát, hanem válaszoljon Ön személyesen” – áll a Keresztes László Lóránt által benyújtott beadványban.

Kié a felelősség?

Keresztes az erőmű vezérigazgatójával még februárban találkozott, ahol Rudolf Péter részletesen elmondta miként is zajlik jelenleg a tájrendezés és a rekultiváció, illetve, hogy mik a várható fejlemények. Ezen a találkozón arról is megállapodtak, hogy a közeljövőben Keresztes helyszínbejárás keretein belül személyesen is megnézheti a munkálatokat, ám ez a rendkívüli koronavírus-helyzet miatt márciusban elmaradt.

A Karolina Tájvédelmi Csoport részéről a legtöbb kritika a munkálatok lassúsága miatt érkezik, illetve arra panaszkodnak, hogy a munkálatok rendkívül nagy kiporzással, légszennyezéssel járnak. A légszennyezést mérő műszerek pontos helyéről nem adott tájékoztatást az erőmű vezérigazgatója. Szintén kritika, – ami a feltett írásbeli kérdésekben is megtalálható – hogy az állam és a hőerőmű tologatja egymás között a felelősséget, holott az állami források el lettek különítve, a párhuzamos munkavégzésnek – hogy az állam és a hőerőmű egyidőben végezze a munkálatokat, pedig nincsenek műszaki akadályai.

A kiporzás tényleg nehezítette a munkát

Arról, hogy a kiporzás nehezített a munkát, arról egyébként a Pécsma is beszámolt. Még februárban a munkagépek a déli meddőhányó Lámpásvölgyi úthoz közeli szakaszán nagy portartalmú terület kitermelésébe kezdtek, ahol hatalmas kiporzást tapasztaltak, emiatt egy ideig le is kellet állítani a munkálatokat. Ennek megoldására eleinte a tájrendezési munkák kivitelezője szervezési megoldásokat alkalmazott, amelyek keretén belül kisebb méretű poros területek kitermelését a csapadékos időszakokra halasztotta. A kiporzás óta a meddő kitermelése más, földnedves állapotú meddőhányói területekről történik. A por kezelésére, illetve a kiporzás megelőzésére egy külön műszaki terv készül. Állítólag az alkalmas módszer és a technológia kidolgozása már zajlik, akkor azt írták ezt egy hónapon belül véglegesíteni fogják és akkor folytatódhat a rekultivációs tevékenység.

Azonban Keresztes László Lóránt a tegnapi nap folyamán közösségi oldalán olsztott meg egy videót, amin jól látható, hogy a kiporzás bizony továbbra is nehezíti a munkát, illetve bejegyzésében arról is ír, hogy elfogadhatatlan a tény, miszerint az eredeti 2009-es határidővel szemben a teljes rekultivációs folyamat vége 2032-re tolódott.

„MEGDÖBBENTŐ, hogy mi folyik PÉCSI LAKÓTERÜLETEK közvetlen közelében! A videó bő egy hete készült – a Karolina külfejtés borzasztó lassan folyó rekultivációja óriási porterheléssel jár!

A kormány továbbra is azt gondolja, hogy itt MINDEN RENDBEN van. A kapcsolódó lehetséges környezeti kockázatok NEM ÉRDEKLIK a döntéshozókat. Elfogadhatatlan, hogy az eredeti (2009-es) határidő 2032-re változott! A jövő héten ismét az Országgyűlés elé viszem az ügyet.” –
írta bejegyzésében Keresztes.

Karolina külfejtés – PÉCS

MEGDÖBBENTŐ, hogy mi folyik PÉCSI LAKÓTERÜLETEK közvetlen közelében‼️ A videó bő egy hete készült – a Karolina külfejtés borzasztó lassan folyó rekultivációja óriási porterheléssel jár!A kormány továbbra is azt gondolja, hogy itt MINDEN RENDBEN van. A kapcsolódó lehetséges környezeti kockázatok NEM ÉRDEKLIK a döntéshozókat. Elfogadhatatlan, hogy az eredeti (2009-es) határidő 2032-re változott! A jövő héten ismét az Országgyűlés elé viszem az ügyet.Videó forrása: Karolina tájsebészek Fb oldal.

Közzétette: Dr. Keresztes László Lóránt – 2020. május 27., szerda