A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetéséről vitáztak ma az Országgyűlésben, ahol Hargitai János, – országgyűlési képviselő – vezérszónokában arról beszélt, hogy a 2020-as költségvetést akarják módosítani, ám mielőtt ennek részleteire rámutatott volna elmondta, hogy „vissza kell térnünk a veszélyhelyzet kialakulása kapcsán az Országgyűlésben kialakult vitára”

„Akkor amikor a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, akkor mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy egyrészt ez a jog az alkotmány alaptörvénye értelmében a kormányt illeti meg, nem azért teszi, mert nincs más dolga, hanem mert kényszerek viszik rá, hogy ezt a veszélyhelyzetet kihirdesse, hogy az alkotmány különleges jogrendjét alkalmazza.”

Hargitai szerint a hitleri Németországhoz hasonlították Magyarországot az ún. felhatalmazási, koronavírus-törvény miatt, szerinte nemzetközi támadást indítottak az ország ellen, ami elmondása szerint nyilvánvalóan az Európai Unió különböző intézményeiben csúcsosodott ki, ráadásul a magyar választóknak is igyekeztek megmutatni a világvégét.

Hargitai továbbá arról is beszélt, hogy a koronavírus elleni törvényt egyszerűen nem lehetett fix határidőhöz kötni, hiszen ésszerűtlen döntés lett volna, ugyanis senki nem láthatta, hogy meddig is fog tartani valójában a veszélyhelyzet. Hargitai szerint az ellenzék volt a legjobban meglepve annak kapcsán, amikor Orbán Viktor belgrádi látogatása során felvillantott egy lehetséges időpontot, amikor a veszélyhelyzet megszüntetését ki lehet hirdetni.

A képviselő ezután elmondta, hogy nekik most az a dolguk, hogy a költségvetés módosítása során a meghozott pénzügyi karakterű döntéseket – három ilyen kormányrendeletet hozott a kormány – azoknak bizonyos pontjait, most már törvényi felhatalmazással, a 2020. évi költségvetési törvény módosításával továbbra is életben tartsák. Erről szól ez a törvény.

„Tudom, hogy ez a kormány egy hasonlóan nehéz helyzetet, az Önök hagyatéka kapcsán, azért jól kezelt” – vetette oda az ellenzéknek. Szerinte a 2008-as gazdasági válságot az Orbán-kormány 2010-től egészen más módon kezelte, mint ahogyan azt az ellenzék gondolta kezelni, és egészen más módon, mint a nagy nemzetközi intézmények, például az IMF. A válságkezelés kapcsán pedig elmondhatónak gondolja, hogy az Orbán-kormány sikerrel járt.

A kutya nem hitt abban, hogy a kormány majd tud egymillió munkahelyet teremteni, átmenetileg közmunkákkal is foglalkoztatni”

A válságkezelés igazi módja szerinte nem az, hogy hitelekhez nyúlnak, mert az nem vezet eredményre, hanem foglalkoztatás és a foglalkoztatáson keresztül a vásárlóerő fenntartásával kell ezt a válságot kezelni. Erre tesz kísérletet az Orbán-kormány mostani gondolkodása. „A beterjesztett átcsoportosítás is ezt tükrözi” – mondta el Hargitai a Parlamentben.

Továbbá azt is elmondta, hogy bármilyen járvány-helyzet alakulna ki az ősz folyamán, a költségvetés akkor is garancia arra, hogy a válság, az egészségügyi válság elhárításának nem lesz anyagi hiánya, mert a költségvetés ehhez minden forrást biztosítani fog.

Keresztes László Lóránt Hargitai János vezérszónokában elhangzottakra szeretett volna visszakérdezni.

„Azt mondta képviselő úr, hogy a kormánynak van egy nagyon erőteljes gazdasági elképzelése. Nyilván ez egy jövőképpel összefüggésbe hozható, az hogy milyen ez a jövőkép, azt láthatjuk a költségvetésben is. Az idei költségvetés módosításában és a jövő évi költségvetésben is.” – kezdte Keresztes.

Majd így folytatta: „Én úgy vettem ki a képviselő úr szavaiból, hogy nagyon erőteljesen elégedett azzal, azokkal a döntésekkel, amiket az elmúlt hónapokban hozott a kormány. Ön is egyike volt azoknak a kormánypárti képviselőknek, akik megszavazták az ezermilliárdos Budapest-Belgrád vasútfejlesztést.

„Képviselő úr, Ön Baranya megyei önkormányzati képviselő. Ugye tudjuk, hogy Baranya megyében a Pécsi tudományegyetem messze-messze a legnagyobb foglalkoztató. Egyetért-e Ön azzal, hogy kettő milliárd forintot – figyelembe véve a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjét – elvonnak az egyetemtől. Ön ezt pontosan tudja, hogy milyen brutális elbocsátásokkal fog járni. Az Ön választókerületéből vajon hányan dolgoznak a PTE-n? Egyetért-e Ön azzal, hogy a kormány kivonul a közösségi közlekedés finanszírozásából? Az Ön választókerületéből hányan járnak Pécsre dolgozni és használják a közösségi közlekedést?” – tette fel kérdéseit egymás utánban Keresztes.

Ezt követően elmondta, hogy a kormány nem olyan rég döntött arról, hogy 34 vasúti vonalat gyakorlatilag halálra ítél.

„Az ön választókerületéből a Villány-Mohács közötti vasúvonal is erre a sorsa jutott. Egyetértett-e Ön ezzel?”

A két perces felszólalásban szóba jöttek a gépjármű adó elvonással kapcsolatos kérdések is, Keresztes pedig azzal a kérdéssel zárta beszédét, hogy Hargitai mit tett annak érdekében, hogy ezek a súlyos döntések ne érintsék ilyen mértékben a képviselő választókerületét.

Hargitai ezután reagált Keresztesnek, két perces felszólalásában elmondta, hogy egyenesen imádja azt, amikor frakcióvezető az ő térségéért elkezd lelkesen aggódni.

„Higgye el, nálam jobban senki nem aggódik az én térségemért” – a képviselő kitért arra  a néhány gondolatra, amit Keresztest neki szegezett, elsőkörben az önkormányzatokat érintő elvonások kapcsán reagált.

„Másodszor mondta el az államtitkár úr a konkrét számokat, de ez nem zavarja, bemond egy nagy adósság számot, az államtitkár elmondja az ötödét, de ugyanakkor egymással elbeszélünk. Egy hete találkoztam a Beremend térségi polgármesterekkel, két héttel ezelőtt a Pécsvárad térségiekkel, senki nem lelkes azért, mert az önkormányzati adó egy része bekerül az állam költségvetésbe. De én nem láttam jajveszékelést a kistelepüléseken. Nem tapsol senki, de nincs is halálukon ez a társaság. Tudja, minek örülnek, mit várnak igazán? A magyar falufejlesztési forrásait, amit semmilyen módon nem kurtított meg az állami költségvetés. Ez van az én polgármestereim látószögében” – ezután pedig arról beszélt, hogy természetesen nem örül a Villány-Mohács vasútvonal kurtításának. Felszólalásában elmondta, hogy ő mindig mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a vasútvonal megmaradjon. Ő is úgy gondolja, hogy ennek a vasútvonalnak igenis működnie kell, Pécs könnyebb megközelíthetősége érdekében is.

Az egyetemek kapcsán is reagált: „Nem örülök semmilyen elvonásnak, de tudomásul veszem, hogy átmenetileg az egyetemeket is megszorítják és tudok arról, hogy milyen grandiózus fejlesztések várnak a pécsi egyetemre.”

Keresztes ezt követően újabb két percben reagált Hargitainak:

„Képviselő úr, hogyha Ön egyetért azzal, hogy a Villány-Mohács vasútvonalat fenn kell tartani, akkor én felajánlom, hogy közösen forduljunk levélben a kormány felé” – kezdte felszólalását a frakcióvezető.

„Követeljük azt, hogy a járványveszély elmúltával töröljék el ezt a járványügyi menetrendet, ami 34 mellékvonalat gyakorlatilag halálra ítélt.”

Keresztes azt is kiemelte, hogy az önkormányzati megszorítások kapcsán nem a saját véleményét mondta el, hanem TÖOSZ vezetőjének nyilvánosan elmondott véleményét, illetve a faluszövetség vezetőjének szintén nyilvánosan elmondott lesújtó véleményét tolmácsolta a kormányzati megszorító intézkedésekről. Az egyetem kapcsán pedig hozzátette, hogy kétmillárdos megvonás esetén biztos, hogy munkahelyek fognak megszűnni.

„Egyfelől elismeri a kormány a PTE szerepét, a járványügyi központnak a vezetőjét felkérte, hogy országosan egy kutatást vezessen, másfelől pedig elvonnak kétmilliárd forintot. Ez gyalázat”

Majd azzal zárta felszólalását, hogy Hargitainak nem szabadna egy ilyen költségvetési vitában átugornia ilyen és ehhez hasonlóan fontos részeket és azt mondania, hogy ebben nem akar részt venni, mert ez egy külön vita volt. „Nem ismeri a számokat?” – tette fel a felszólalás végén a kérdést Keresztes, majd annyit fűzött hozzá, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán maga Szijjártó Péter is azt mondta, hogy felesleges beruházás.