A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is – mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén csütörtökön.

Száz év elteltével, két világháború után, Trianontól és gazdasági válságoktól gyötörten, egy több mint négy évtizedes kommunista-szocialista vargabetű után, egy levert forradalmat követően, többször is az államcsőd szélére jutva itt vagyunk, élünk” – hangoztatta az államfő.

A köztársasági elnök kijelentette: senki nem vitathatja el tőlünk a jogot, hogy azért dolgozzunk, hogy a nemzet lelki határai változatlanok maradjanak, ha már a nemzet földrajzi határai megváltoztak.

Trianon Magyarország számára mérhetetlenül igazságtalan

Száz évvel ezelőtt Magyarország gyászolt – emlékeztetett Áder János –, hiszen egyetlen magyar sem tudta feldolgozni a veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget. Azt, hogy az ország elveszítette a területének kétharmadát, népessége pedig tizennyolcmillióról hét és fél millióra zsugorodott.

Több mint hárommillió magyar került a határon kívülre, Románia egyedül nagyobb területhez jutott, mint amekkora Magyarországnak megmaradt. „Gabonatermő területeink jelentős része, erdeink kilencven százaléka, vasúthálózatunk kétharmada a szomszédos országokhoz került” – vette számba a veszteségeket az államfő, és hozzátette: Trianon az ország gazdasági gyarapodását törte derékba.

Elkerülhető lett volna a világháború? Ki miért felelős? Miért lett a trianoni döntés Magyarország számára mérhetetlenül igazságtalan – sorolta az államfő azokat a kérdéseket, amelyeket már a negyedik generáció tesz fel.

Tisza István akkori miniszterelnök eleinte ellenezte a hadba lépést – emlékeztetett –, de Bécs meggyőzte, majd négyévnyi háborúskodás után Magyarország vesztes félként nem kerülhette el a súlyos büntetést, hiszen a semleges országokat csak területi igények elismerése árán lehetett hadba léptetni.