Tavaly több hírportál is beszámolt róla, hogy óriási olajmezőre bukkantak Szigetvár környékén. A G7 akkor a nyilvános iratok és a műszaki dokumentáció alapján rakta össze a beruházást részleteit, amiről akkor az Index is beszámolt.
A Szigetvártól délnyugatra található Somogy megyei Istvándiban és a Baranya megyei Kétújfaluban a közmeghallgatások jegyzőkönyveinek tanúsága szerint egy amerikai-magyar olajvállalat képviselői igyekeztek megnyugtatni a helyieket, hogy nem kell félniük, ugyanis attól, hogy nagyléptékű kőolajtermelés indul be a falvaikban, az őket semmilyen szempontból nem érinti majd hátrányosan. A beruházó cég műszaki igazgatója, Ördögh Balázs akkor mondta, hogy a pettendi, illetve az istvándi mezőkön,
„FEBRUÁR VÉGÉN MÁR TÖBB MINT NAPI HATEZER HORDÓ KŐOLAJAT TERMELTEK, ÉS EZT A KÖZELJÖVŐBEN EGÉSZEN NAPI TIZENEGYEZER HORDÓIG TERVEZIK FOKOZNI.”
A HHE Kft. és a TDE Kft. amerikai-magyar együttműködésben találta meg a 2016-ban megszerzett, Baranya megye délnyugati részén található óriási olajmezőt, ami után már 1999 óta kutattak a térségben.
Vajon miért titkolták?
A kőolajmező felfedezését követően joggal azt feltételezhettük volna, hogy ettől lesz hangos a sajtó, ám nem így történt. A projektről szinte alig lehetett valamit hallani. A műszaki igazgató akkor a G7-nek azzal indokolta a döntést, hogy mivel nem tőzsdei cégről van szó, így nem is érdekük a leendő befektetőket magukhoz vonzani. A G7 akkori információi szerint az egész projektet egy nemzetközi energetikai cég, a svájci központú Mercuria SA finanszírozza, miután két éve szeptemberben jelzálog került a HHE Group Kft, a Lakócsai Koncessziós Kft. és a TDE ITS Kft. eszközeire.
A Mercuria egyébként egy óriás a globális energiakereskedelemben, napi másfél millió hordó olaj megy át a kezükön, ez kb a világ olajának 1,5 százaléka. Azonban mivel ez egy tőzsdén kívüli cég, csak nagyon keveset lehet tudni róluk.
A tavaly közzétett információk alapján a beruházás során a legmagasabb, 30 százalékos kulccsal kell fizetni a nagy termelés miatt, így ez milliárdos bevételt jelenthet a magyar államnak. Sőt, az érintett önkormányzatok egy része is komoly bevételhez jut, úgy, mint Kétújfalu, Gyöngyösmellék és Várad is, akik nagyjából háromszor akkora költségvetéssel gazdálkodhattak a tavalyi évben, szemben az azt megelőző időkkel, jelentős részben pedig ez az iparűzési adónak köszönhető.
Más települések azonban nem jártak ilyen jól, még azok sem, amiknek a területén működnek olajkutak. Istvándi és Pettend például biztosan nem profitált a föld alatti kincsből. Csak úgy, mint Dencsháza sem. A község polgármestere, Kobra Ottó, a lapunknak elmondta, hogy a régióba munkát sem visz az olajkitermelés, a foglalkoztatást nem különösebben befolyásolta az olajmező felfedezése, ugyanis jórészt az ország más részeiből érkező, magasan képzett mérnökök működtetik a beruházást.
„A foglalkoztatást nem igen befolyásolja: sem azokon a területeken, ahol folyik már a munka, sem pedig a környező településeken, én legalábbis úgy tudom, hogy egy két éjjeli őr kivételével, más nem dolgozik a projekt keretein belül.”
A polgármester elmondta, hogy folyamatosan égnek a gázfáklyák, erről egyébként már korábban a környékbeliek is panaszkodtak. Egy gyöngyösmelléki fiatalember például tavaly az Indexnek azt mondta: „Nem tudunk aludni, annyira hangosak a fáklyák. Olyan erős a fényük, hogy éjjelente szinte világos az égbolt, télen pedig tisztán lehet érezni az olaj szagát a kertben, ha köd van”
Kobra Ottó szerint azonban ez talán a legkisebb gond, ami talán zavaróbb, hogy a kamionforgalom jelentősen megnövekedett az elmúlt időszakban. Ez azért sem jó, mert a polgármester elmondása alapján az utak amúgy sincsenek hibátlan állapotban, a kamionforgalom fokozódása pedig csak ront a helyzeten. Bár a polgármester úgy tudja, hogy van megegyezés a cég és a magyar közút között, hogy ami kárt ők okoznak, azt helyreállítják, de véleménye szerint azokban az utakban sok kárt már nem lehet tenni.
A megnövekedett kamion forgalomról egyébként tavaly az Index is beszámolt, egy környező településen lakó lakos pedig elárultak, hogy a ház fala is megrepedt a kamionoktól.
Kobra Ottó szerint az egész projekt kapcsán felvetődik az a probléma, hogy a környezetben lévő számos település a beruházásnak köszönhetően horribilis méretű adóbevételekre tett szert. Ahogy azt már fentebb is említettük ilyen volt Kétújfalu, Gyöngyösmellék és Várad is. A polgármester azonban elmondta, hogy nem mindenki járt ilyen jól, nem mindenki részesül ezekből az adóbevételekből, ez pedig véleménye szerint igazságtalan, bár úgy tudja, hogy az állam ezeket a bevételeket is szeretné megtartani magának, így az eddig jól járt települések is ismét nehéz helyzetbe kerülhetnek.
„Kistelepülések egymás mellett, az egyik több száz milliós adóbevételre tesz szert, a másik az nulla forintra”
Persze azok a települések, melyek pénzügyileg jól jártak úgy gondolják, hogy a projekt egy komoly esély az elmaradott térségeknek. Kétújfalú polgármestere korábban az Indexnek azt nyilatkozta, hogy a „A környező településekkel együttműködve el kell készítenünk egy olyan hosszabb távú pénzügyi, stratégiai, kivitelezési tervet, amivel felkészülünk rá, hogy a mikrotérség fejlődni tudjon” Klózer Gyula akkor elmondta, hogy nagyon bizakodónak látja az olajmezők lehetséges hatásait.
„Ez nem egy kis feladat, komoly humánerőforrásra van szükség. Felelőtlenség lenne azt állítani, hogy itt most nagy Kánaán van, és ez nyilván nem megy egyik pillanatról a másikra, de arra törekszünk, hogy minél többet tudjon profitálni a térség.”
Vannak azonban olyan települések – ahogyan Kobra Ottó is elmondta – akik egyetlen forintot sem látnak a kőolajból, pedig ugyanúgy elszenvedik például a megnövekedett kamionforgalmat vagy éppen a káros környezeti hatásokat.
A G7 cikkében arról is írt, hogy „Bárhogyan is lesz, nagyon meglepő lenne, ha Magyarország Szaúd-Arábiává válna az ilyen projektek miatt.” – nos a helyzet nagyon úgy fest, hogy valóban nem lett a térség Szaúd-Arábia sőt még mini Texas sem, bár az elvitathatatlan, hogy bizonyos települések tényleg jól jártak a beruházásnak köszönhetően, azonban ahogyan Kobra Ottó is mondta, az aránytalanság, ami ebben a kérdésben nem igazságos.
