Eddigi cikkeinkben olvashattatok már többféle főételt, levest, úgyhogy, hogy teljes legyen a kép, most egy desszerttel kedveskedem neked. A tortakészítés már egy magasabb iskolája a sütésnek, így első lépésnek semmiképpen nem ajánlom senkinek. A palacsintatorta azonban egy kivétel, ugyanis itt valójában csak palacsintasütésről és rétegzésről van szó, ami nem bonyolult, viszont az élmény annál jobb! Ezúttal egy diós-lekváros verziót mutatunk be, de a cikk végén adok még néhány tippet az összetevők kapcsán.

Hozzávalók:

  • 25 dkg liszt
  • 2 egész tojás
  • 1 késhegynyi só
  • 3 dl tej
  • 1 dl szódavíz
  • kevés olaj
  • dió
  • lekvár (sárgabarack, szilva)
  • 1 tortabevonó
  • cukor

Elkészítése

A tészta hozzávalóit (liszt, tojás só, tej, szódavíz) egy tálban csomómentesre keverjük. Ha sűrűnek találjuk, további tejjel vagy szódavízzel hígítsuk! Arról megoszlanak a vélemények, hogy kell-e a tésztához cukor, vannak, akik szeretnek bele tenni, mások szerint nem szerencsés, mert könnyebben lesül a palacsinta. E tekintetben nehéz egyértelmű álláspontot foglalni, ezért mindenkire rábízom a döntést. Egy kis olajat viszont tegyünk bele, így nem kell a serpenyőt minden egyes palacsinta előtt kiolajozni, csak az első előtt.

Forró serpenyőben kisütjük a palacsintákat. Ahogy kisültek, folyamatosan tesszük rájuk a tölteléket. Megkenjük lekvárral, megszórjuk cukrozott dióval, és így rétegezzük őket egymásra, majd hűtőbe tesszük hűlni. Ha kihűlt, tetejét, és az oldalát csokimázzal megkenjük. Után ismét hűtőbe tesszük, hogy a csoki megdermedjen. Dió darabokkal, tejszínhabbal díszíthetjük.

A torta összetevői szabadon variálhatók, és az sem szentírás, hogy a rétegek közé minden összetevőt beleteszünk, lehet lépcsőzetesen is, hogy az egyik rétegbe az egyik, másikba a másik tölteléket helyezzük el (pl. vanília- és csokipundinggal). A csokoládé és a mogyorókrém is nagyon jó alapanyag, melyekkel jól harmonizál a banán, de a kissé savanykásabb piros gyümölcsöket –– eper, málna, feketeribizli – is bátran ajánlom. A vaníliakrémekhez pedig jól passzol a túró, ezekhez a kevésbé markáns, édeskésebb gyümölcsöket, mint az almát, a sárgabarackot vagy az ananászt tudom ajánlani, piros gyümölcsök közül meg a cseresznye is illik hozzá. De a kísérletező kedvűek akár a klasszikus réteskombinációt, a meggyes-mákosat is kipróbálhatják. Az egyetlen, amire érdemes figyelni – főleg kezdő szakácsoknak – hogy 3-4 különböző összetevőnél több ne legyen, mert az ízek túlzott keveredése sem mindig jó, főleg, ha valamelyik domináns íz elnyomja a többit. De ha megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagot használunk, akkor nem lesz baj. Jó étvágyat!

Van recepted, amit szívesen megosztanál velünk? Írd meg az info@bahir.hu e-mail címre!