A koronavírus okozta válság ugyan jelentősen érinti a nagyvárosokat, ám az elvonások, a megszorítások az olyan nehéz helyzetben lévő régiókban található kistelepülések számára lehetnek a legfájóbbak, mint amilyen Szentlőrinc. A város független polgármestere, Koltai Péter volt a vendégünk.
– Milyen hatással volt/van a vírus és az ahhoz köthető válság Szentlőrincre nézve? Hogyan kezelték a nehéz helyzetet?
– Szentlőrincen a központi intézkedések miatt jelentős bevétel kiesés keletkezett. A gépjárműadó elvonása miatt 18 millió forintos a közvetlen mínusz, de jelentkeztek olyan plusz kiadások ami csak az önkormányzatot érinti, például a fertőtlenítés, a maszkok beszerzése amely nagyjából öt millió forintot emésztett fel. Több önkormányzati intézményre fokozottan kellett figyelni, ilyen volt az idősek otthona, ahol sok mindent kellett átalakítani, és nagyon sokat kellet fertőtleníteni. A város ráadásul külön költött tesztekre, a dolgozóinkat – főleg azokat akik az idősekkel napi kapcsolatban voltak – rendszeresen teszteltük. Persze segítség is akadt. Helyben sokan készítettek maszkokat, főleg az idősebbek és GYES/GYED-en lévő kismamák, amely hatalmas segítség volt mindannyiunk számára. Közel háromezer maszk készült el ily módon, elsőkörben a hatvanévnél idősebbeknek adtunk belőle, majd az ötvenötévnél idősebbeknek. De olyan munkavállalókhoz is juttattunk el belőle, akik például a kereskedelemben dolgoztak és napi szinten találkoztak emberekkel.
Az látható, hogy az iparűzési adó jelentősen csökkeni fog, a cégeknek is nagy gondot okoz a helyet, azt még nehéz megjósolni, hogy hány ember fogja elveszíteni az állását. Sajnos az önkormányzatnál is nehéz döntéseket kellett meghoznunk, voltak munkavállalóink, akiknek csökkentettük a munka idejét, elsősorban a kulturális szektorban, hiszen központilag be kellett zárni a könyvtárat, a kultúrházat. Az élelmezésnél is csökkentenünk kellett, hiszen kevesebb volt az igénylés az óvoda és az iskola kiesése miatt. Szerencsére az óvodánál olyan központi intézkedéseket hoztak, hogy létszámtól függetlenül biztosítottam az állam a nyitva tartást, öt-hat fős csoportokban tudott üzemelni a létesítmény. Egyébként azt látjuk, hogy korábban nyáron az ovi működése negyed létszámmal ment, idei évben jóval több lesz a gyerek mivel a szabadságok elfogytak a munkavállalóknál.
– Milyen kihívások elé néz a jövőben Szentlőrinc?
– Sajnos ez nem egy egyszerű dolog. Az biztos, hogy egyrészt a bevétel kiesés, amit – amit a kormány elvont- azt papíron már elköltöttük, felhasználtuk, beterveztük, olyan átcsoportosításokat kellett végrehajtanunk, megszorításokat melyeket kénytelen voltunk megtenni. A kiesett bevétel biztos, hogy nem pótolható. Két lehetőségünk lenne normál esetben. Egy bevételnövelés, kettő kiadáscsökkentés. Az első azért sem lehetséges mert a vállalatok nehéz helyzetbe kerültek, őket nem célszerű tovább terhelni hiszen a városvezetésnek az az érdeke, hogy a munkahelyeket megőrizzék és további terheket ne rójanak rájuk. A második, a kiadások csökkentésével pedig az a probléma, hogy ma már szinte semmiféle olyan feladatra nem maradt forrás ami nem kötelező. Csak a kötelező önkormányzati törvények feladatait tudjuk ellátni. Még az útfelújítások, karbantartások is veszélybe kerültek, de a testület úgy látja, hogy az állagmegóvással összefüggő karbantartást meg kell tenni és reméljük, hogy a következő kétévben valamelyest visszaáll a korábbi helyzet.
– Mennyire nehéz egy nem túl gazdag régióban, egy kisváros helyzete a XXI. században?
– Sajnos az egész megye leszakadófélben van. Arról már több adat is megjelent, hogy amíg harmincévvel ezelőtt viszonylag jó helyen állt Baranya, az ország negyedik-ötödik leggazdagabb megyéje volt, addig ma hátulról vagyunk nagyjából a harmadikak. Ez egy jelentős visszaesés, amely a megye egészén jelentkezik, így Szentlőrincen is. Azt gondolom, hogy addig nem lehet fejlődésről amíg Pécs gyengén teljesít gazdaságilag. Tőlünk tizenöt kilométer a megyeszékhely, Pécshez kapcsolódva, Pécs esetleges gazdasági emelkedésének a hullámára felülve tudnánk mi is fejlődni, itt tudnánk tartani a fiatalokat. A fiatalok elvándorlása égető probléma, több pályázatot is kiírtunk már arra vonatkozóan, hogy itt tartsuk őket, próbáltunk lakást biztosítani, ösztöndíjat, de ez nem pótolhatja azt a jól fizető állást, amit Budapesten, vagy a gazdagabb dunántúli városokban – külföldről nem is beszélve – megkaphatnak. A megye összes településének gondot okoz, hogy megtartsa a fiatalokat, a munkaerőt, jogosan merül fel a kérdés, hogy mit tudunk nyújtani a fiataloknak, milyen jövőképet tudunk felvázolni számukra, hogy ők itt maradjanak. Nehéz és nagy feladat, kormányzati segítség nélkül, önerőből megye erejéből ez nem fog menni. Ide kell irányítani azokat a cégeket, akik Baranyába fektetnének be, akkor lehet a megyét újra olyan pályára állítani, hogy a leszakadás megálljon, csökkenjen.
– Ön szerint mi lesz a sorsa ezeknek a településeknek?
– Ugyan a kormány próbál segíteni a településeknek, ott van például a falu program, ami az 500 fő alatti helyekre történő költözést segítik. De azt gondolom, hogy a magasabb végzettséggel rendelkező fiatalok számára ez nem biztos, hogy cél, hogy az apró falvas Baranyában helyezkedjenek el. Megnehezíti a gyermekvállalást, hiszen kevés az óvoda, iskola, nem jó a közlekedési infrastruktúra. Akkor lehet itt tartani a fiatalokat, ha látják a jövőképet, ha lesz jövőkép a felemelkedéshez, ha lesz munkahely, ha lesz megfelelő infrastruktúra. Ha legalább a megyeszékhelyen nem lesznek megfelelő beruházások, akkor a kormányzati támogatási rendszer ellenére is el fognak néptelenedni ezek a kistelepülések. Olyan fiatalokat nehéz lesz itt tartani, vagy ide hívni akik képességükkel, motiváltságukkal a települések közösségei számára hasznosak lehetnének.
– Pécs veszély vagy lehetőség?
– Számunkra mindenképpen előny és segítség. Pécs nem fogja elvonzani a fiatalokat, a szentlőrinci gyerekek 14-15 éves korukban megjelennek Pécsen például a gimnáziumokban, hiszen a közlekedés jónak mondható, busszal és vonattal is. Mi akkor tudjuk itt tartani azokat a lőrincieknek, akik akár egyetemet végeztek, ha Pécsen lesz megfelelő munkahely. Pécs nélkül nekünk se megy. Elszigetelt lehetőségeket lehet itt-ott biztosítani, de ha Pécs nem fejlődik dinamikusan, az az egész megyére negatív hatással lesz.
– Beszéljünk kicsit a bodai atomtemetőről. Ön, mint egy érintett polgármester, hogy látja ezt az egész ügyet?
– Igen, hiszen ha légvonalban nézzük maximum ötkilométer, a város határtól szinte nullakilométer, ugyanis Szentlőrinc település és Boda település között van közös határ. Az elmúlt időszakban, az előző ciklus elején sikerült azt elérni hogy ezekre a tájékoztatásokra meghívást kapjak én is. Viszont itt van a nyugati mecseki társulás ennek a társulásnak nem tagja Szentlőrinc. Az elmúlt években többször kezdeményeztem, hogy mi is legyünk tagjai, hiszen ez a probléma minket is érint, ráadásul Szentlőrincen egyedül többen élnek, mint az összes többi környezőtelepülésen, akiknek a véleményét kikérték a bodai atomhulladéktemetőről. Egyelőre nem kaptunk tagságot, de remélem, hogy ez hamarosan megváltozik, hiszen fontos, hogy a szentlőrinci emberek véleményét is megkérdezzék, hogy mi is tudjunk mindenről, ami a környékünkön zajlik. A következő generáció felé tartozunk annyival, hogy tudjunk arról, hogy milyen lerakó és hogyan fog megépülni – már ha egyáltalán megépül – hiszen 6400 ember él ezen a településen. Hiba lenne nem megkérdezni ezeket az embereket, az őket érintő témáról.
– A királyegyházi cementgyár milyen hatással van a településükre?
– Szintén azt tudom mondani, hogy ez a gyár városunk határától gyakorlatilag pár méterre van, bizonyára megvoltak azok az érdekek amiért oda épült. Természetesen a cementgyár előnyeit is érzi a város, hiszen munkahelyeket teremtett, jelentős foglalkoztató, azon vannak olyan infrastrukturális problémák, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Eredetileg azért épült oda, mert tervben volt, hogy autópálya is készülni fog hozzá, ám az egyelőre még várat magára. Viszont azok a kamionok, amelyek ki-be járnak átmennek Szentlőrincen, komoly környezetiterhelést rónak ránk és zajszennyezést. Kezdeményeztünk a minisztériummal is már egyeztetéseket, hogy épüljön elkerülő, ne a városon keresztül járjanak ezek a kamionok, remélem sikerül elérni, hogy a cementgyár a szállítással ki tudja kerülni a várost. A fő gond, hogy nem épült meg az autópálya amire óriási szükség lenne.
– Utolsó kérdés. Tényleg NB II-es lesz a Szentlőrinc?
– Hivatalosan nem tudok nyilatkozni a dologról, de remélem, hogy igen. Fontos tudni, hogy az önkormányzattól független az egyesület, persze szoros az együttműködés de nem mi finanszírozzuk a professzionális sportot. Remélem, hogy az egyesület vezetésének sikerül elérnie azt, hogy a másodosztályban tudjon szerepelni a Szentlőrinc, hiszen ez egy remek példa lehet a város fiataljai előtt is, ezáltal sok helyi fiatal láthat reális opciót a sportban, sokan kezdhetnek el sportolni. A város törekszik arra, hogy minél több, különböző sportágaknál biztosítsa a sportolási lehetőséget, az óvodától elkezdve, az általános iskolán át. Már egyébként a foci mellett működik a kézilabda, van sakk, de tavaly a PEAC-al is kezdődtek tárgyalások, egy jövőbeli együttműködés reményében. Szeretnénk, hogy minél több szentlőrinci gyereknek legyen megoldott a sportolása itt helyben.
