Ezúttal egy leírva nem annyira bonyolult, ám kissé időigényesebb étel receptjét osztjuk meg. A lángosra szoktam azt mondani, hogy évszaktól független univerzális étel. A legtöbb embernek a lángosról automatikusan a strandok és a nagy nyári meleg jut az ember eszébe. Ugyanakkor fagyos teleken egy kandalló mellett egy finom tea társaságában legalább akkora élmény. De néhány étteremben már sertésszűz vagy kacsa mellé köretként is tálalták. Amit most leírok, az egy klasszikus recept, de ennél vannak sokkal komplexebbek, sőt, lehetséges, hogy a jövő héten valami egészen egyedi meglepetés lesz fenn az oldalon lángos fronton. No, de ne szaladjunk ennyire előre, nézzük a klasszikus receptet.
Hozzávalók:
- 40 dkg finomliszt
- 2 dkg élesztő
- 1 teáskanál só
- 1 teáskanál cukor
- 1 dl tej
- 1.5 dl langyos víz
- olaj a sütéshez
Az élesztőt langyos tejben, a cukorral, sóval felfuttatjuk. A lisztet átszitáljuk egy mély tálba, közepébe mélyedést nyomunk, sózzuk és beleöntjük a megkelt élesztőt. Langyos víz hozzáadásával, egy keményebb, galuskatésztának megfelelő tésztát készítünk. Addig dagasztjuk, amíg elválik a tál falától. Tetejét liszttel meghintjük, konyharuhával letakarjuk és kb. 1 órát kelesztjük.
Ha megkelt, vizezett kanállal, egy jó kanálra valót kiszedünk belőle, vizes kézzel kinyújtjuk és bő, forró olajban pár perc alatt mindkét oldalát pirosra sütjük (a sütésidő annak is a függvénye, hogy mekkora méretű lángosokat készítünk).
Hogy mit teszünk a tetejére, az nagyon változó. A klasszikus fokhagyma-sajt-tejföl hármast mindenki ismeri, de vannak ismerősim, akik gulyásleves, illetve babfőzelék mellé kenyér helyett natúran ették. Húsok kedvelői kolbásszal, baconnel is próbálhatják (illetve virslivel is, mondjuk azt inkább töltött lángosként szokták elkészíteni), de az édesszájúak akár lekvárral vagy mogyorókrémmel is megkóstolhatják. Jó étvágyat!
