Egy héttel ezelőtt zajlott a Momentum Mozgalom tisztújítása. Az ötről hét fősre bővült elnökség posztjaira több, mint 30-an pályáztak, és jelentős változásokat hozott a választás. Eddig Berg Dániel, Buzinkay György, Donáth Anna és Hajnal Miklós alkották a párt vezető testületét. A következő időszakban azonban szinte teljesen kicserélődött vezetéssel politizál majd a párt. Hajnalon kívül mindenkit lecserélt a Momentum, Mándi László, Borbélyné Bárdi Zsuzsa, Orosz Anna, Tóth Endre és a Pécshez ezerszállal köthető Körömi Attila lett az új elnökség tagja. Vele beszélgettünk a Momentumról és az új kihívásokról, amelyek őt érintik.
– Hogyan értékeli a Momentum elnökválasztását?
– Teljes tisztújítás volt, és ennek a különös tétje az volt, hogy a következő országgyűlési választásokra ez az elnökség fogja felkészíteni a szervezetet, ez viszi addig a Momentumot. Az eddigiekhez képest plusz két fővel kibővült a Momentum elnöksége, most már öt helyett hét fős lett. Hosszú döntési folyamat volt, pénteken lesz az alakuló ülés, én személy szerint nagy várakozással tekintek a jövő elé, számos új arc került be az elnökségbe – köztük én is – ami új lendületet adhat a Momentum számára.
– Meglepte az, hogy Önt is beválasztották?
– Az igazat megvallva pályázatam az elnökségi tagságra, de nem számítottam rá, hogy engem is elnökségi tagnak választ a küldött gyűlés. Arra gondoltam, hogy a pályázatommal hozzá tudok tenni a jövőbeli munkához, akár bekerülök, akár nem. Hiszen ilyenkor a jelöltek pályázatát mindenki elolvassa, hatással van a pártra, akkor is, ha a jelöltből nem lesz elnökségi tag. Biztos vagyok benne, hogy minden anyag gazdagítja a Momentum lehetőségeit. Egyébként persze benne volt a pakliban, hogy megválasztanak, de a fő motivációm nem ez volt, hanem az, hogy elmondhassam, hogy szerintem milyen kérdések mentén kell a jövőben előre haladni.
– Milyen kérdések mentén kell haladnia a Momentumnak, 2022-ig?
– Az alakuló ülés pénteken lesz. Nyilván itt a részletek akkor fognak kiderülni, akkor fogjuk megbeszélni a belső munkamegosztást. Az én pályázatom a tudás programjára helyezte a hangsúlyt, mindenképpen fontosnak tartom, hogy a momentum a tudással kapcsolatos szándékait tovább vigye, ezt tegye világossá. A mostani távoktatás során nagyon sok család rálátást kapott a közoktatásra. Látható, hogy ezen a téren lenne hova fejlődni. Továbbá nagyon fontos az átláthatóság az önkormányzatok és az állam terén, ahogy a korrupció elleni küzdelem is. Nem kerülhető meg a klíma kérdés, de mindezt a tudás narratíván belül tárgyalnám, szakmai alapon. A Momentumnak nyitnia kell a falvak és a vidék felé, az ott élő emberek problémáival is foglalkozni kell, szerencsére számos tagunk származik kistelepülésekről, nagyon sok beszélgetést kell lefolytatni akár itt Baranyában is. Illetve rendkívül fontos a határon túli magyarokkal folytatott párbeszéd.
– Milyen céljai lehetnek a Momentumnak 2022-ben?
– Szerintem 2022-es választásig még sok minden történhet, az is lehet, hogy nem mozdul meg a politikai klíma jelentősen. Azt gondolom, hogy a Momentumnak az a legfontosabb, hogy parlamenti frakciója legyen az országgyűlésben, függetlenül attól, hogy a mai ellenzéki pártok milyen szövetségi politikával indulnak neki a választásnak. Erős, karakteres frakció lehet a tovább építkezés legfontosabb záloga.
– Ha már szóba került 2022, Ön hogy látja, közös listán érdemes indulnia az ellenzéki pártoknak, vagy sem?
– Először a párton belül kell átbeszélni ezt a témát, jelenleg egyik párt sem tart ott, hogy egy-egy elnökségi tag mondja el, hogy az ő fejében mi van, hiszen ez egy testületi döntés kérdése. A leköszönő elnökség végigvette az alternatívákat, mi fogjuk ezt tovább vinni és ki fogjuk dolgozni a lehetséges választásokat, amellyel meg lehet keresni a többi pártot.
– Sok hír szól arról, hogy a Momentumon belül van egyfajta vidék-főváros ellentét. Ön ezt hogy látja? Tényleg igaz a Momentumra egyfajta Budapest centrikusság?
– Azt gondolom, hogy ez egy örök téma Magyarországon, nyilván az ország Budapest centrikussága miatt, és ez mindenre leképezhető, bármelyik pártra. Látni kell, hogy az ország fővárosa Budapest, sokkal nagyobb, mint a többi város, minden odakoncentrálódik. De az is egyértelmű, hogy mindegyik párt törekszik arra, hogy vidéken is építse a tagságát és a kapcsolatait. Most a Momentum hét fős elnökségébe bekerült rajtam kívül egy debreceni társunk is, ami azt jelenti, hogy a Momentum küldött gyűlése azt is fontosnak tartotta üzenni, hogy nekünk nagyon fontos a Budapesten kívüli világ is. Ez persze eddig is fontos volt, de kifelé nem biztos, hogy látszódott. A kérdésre válaszolva, nem érzek ellentétet a vidéki és a budapesti tagok, szervezetek között, de azon vitathatatlanul javítanunk kell, hogy ne csak Budapesten, hanem vidéken is látszódjunk. Támogatni kell a vidéki alapszervezetek munkáit, és azt sem szabad elfelejteni, hogy számos vidéki településen vannak képviselőink, frakcióink. Szerintem ez egy jó lehetőség a további fejlődésre.
