Baranya megye Magyarország legdélibb megyéje. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről az országhatár és a Dráva. Székhelye Pécs. De akad rengeteg érdekesség, amit nem biztos, hogy mindenki tud az ország gyöngyéről, aranyáról. Íme!

1: A tizedik legnépesebb megyéje az országnak

360,704 ember él Baranyában, amivel a tizedik legnépesebb megyéje az országnak. Veszprém előtt, Jász-Nagykun-Szolnok után.

2: Nem csak népesség alapján, hanem területileg is a tizedik Baranya

4430 négyzetkilométerével közepes nagyságúnak számít Baranya, Veszprém és Fejér megye között helyezkedik el a mérete alapján. Az ország legkisebb megyéje egyébként Komárom-Esztergom, ami fele akkora, mint Baranya.

3: Az ország legcsapadékosabb megyéje

Az Országos Meterológiai Szolgálat jelentése alapján 1971 és 2000 közötti adatokat vizsgálva kijelenthetjük, hogy nincs csapadékosabb területe az országnak, mint Baranya. Közel kétszer annyi csapaték hullik itt, mint például az Alföld egyes részein.

4: Itt található az ország legdélibb települése

A megye „legjei” között megemlíthetjük Baranya legészakibb települését, Mekényest, a legnyugatibbat, Zádort, a legkeletibbet Homorúdot, és a legdélibbet is Kásádot. Kásád ezzel az egész ország legdélebben fekvő települése, érdekességként az ország legészakibb településétől, a borsodi Hidvégardótól közúton 496 kilométerre van.

5: Megsínylettük Trianont

A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták. Ráadásul a megye jelentős része 1921-ig szerb megszállás alatt volt.

6: A siklósi járás rendelkezik a legtöbb településsel

A megye járásai közül Siklós büszkélkedhet a legtöbb településsel, 53 falu, község és város tartozik Siklóshoz. Ennek ellenére csupán 36 ezer fő a siklósi járás népessége, így könnyen kiszámolhatjuk, hogy főként törpefalvak alkotják a járást. A legkevesebb település a bólyi járáshoz tartozik, szám szerint 16, melyeken 11,879 ember élt 2013-ban.

7: A szigetvári járás a legnagyobb

A szigetvári járás területe 656,76 négyzetkilométer, négy négyzetkilométerrel nagyobb, mint a siklósi, ezzel a szigetvári járás a legnagyobb a megyében. A legkisebb pedig a bólyi, 220,03 négyzetkilométerrel.

8: A pécsi járásban a legnagyobb a népsűrűség

A megyeszékhelyhez tartozó járásban 180 ezer ember él, a népsűrűség pedig 289 fő négyzetkilométerenként. A pécsit a komlói követi 120-as népsűrűséggel, a legalacsonyabb értéket a sellyei járáson találhatjuk, ott csupán 29 ember él egy négyzetkilométeren.

9: Baranya, a multikulturális

Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya: a 2001-es népszámláláskor 14%. Cigány vagy roma nemzetiségűnek 5,5% vallotta magát (szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a (a 2001-es népszámlálás adatai szerint egy település, Ófalu abszolút német többségű volt, valamint 20 másik településen a német lakosság 20% feletti kisebbséget alkotott) és a délszláv (szerb és horvát) anyanyelvűek 32%-a.(2001-ben három falu volt horvát többségű és további öt településen 20% feletti horvát kisebbség volt).

10: Az ország legrövidebb nevű települése is itt található

Pontosabban egyik a négy közül: Ág. Az apró hegyháti falu egyike, az ország négy azon településének, melynek csupán két betűből áll a neve, Bő, Őr és Sé mellett.