1941. június 26. a magyar történelem egyik legnagyobb rejtélyének dátuma, hiszen hatása rendkívül nagy volt és azóta sem lehet tudni, hogy pontosan mi is történt azon a végzetes napon Kassán.

Ha még pontosabban akarunk fogalmazni, akkor azt kell mondanunk, hogy a „mi történt?” kérdésére könnyű válaszolni, inkább a „ki tette?” és a „miért tette?” azok, amikre nehezebb megtalálni az igazságot.

Mi történt?

1941. június 26-án, délután egy óra körül három, felségjelzés nélküli bombázó jelent meg Kassa felett az égen és két perc alatt 29 bombát szórtak a városra, ezzel megölve 32 embert és hatalmas károkat okozva.

A trianoni békediktátum után Kassa Csehszlovákiához került, azonban az 1938-as első bécsi döntés óta ismét Magyarország része volt, ráadásul a városban volt a magyar légierő repülőakadémiai bázisa és laktanyája is. Így aztán gyorsan jött is a reakció, azonnal felszálltak a magyar gépek, de egy kilométernél közelebb nem jutottak a rejtélyes bombázókhoz. A szemtanúk sárga jelzésekről számoltak be, de azt, hogy ez melyik országhoz tartozhat, azt soha nem sikerült pontosan kideríteni.

A bombázásnak az utóhatása volt a legsúlyosabb. Négy nappal korábban, június 22-én ugyanis a náci Németország hadat üzent a Szovjetuniónak, így nyitva újabb frontot a második világháborúban. Románia és Szlovákia azonnal hadba lépett Hitler oldalán, a magyarok azonban kivártak, annak ellenére is, hogy mind Bárdossy László miniszterelnök, mind Werth Henrik vezérkari főnök erősen németbarátnak volt tekinthető. A támadás úgymond „kapóra jött” a németekhez egyre közeledő magyar politikai elitnek, hiszen azt bizonygatva, hogy a szovjetek szándékos provokációjának lett Kassa az áldozata, Horthy Miklós kormányzó jóváhagyásával Magyarország még aznap hadat üzent a Szovjetuniónak, ezzel belépve a háborúba.

Ki tette?

A bombázás utáni vizsgálat során két fel nem robbant bombát is találtak, amelyek egyértelműen szovjet gyártmányok voltak. A kérdés azonban korántsem volt ilyen egyszerű. A németek ugyanis nagy tempóban haladtak előre a Szovjetunióban, logikus a kérdés, hogy Sztálin miért akarta volna, hogy még egy hadviselő fél lépjen be Hitler oldalán? Ráadásul Molotov külügyminiszter korábban a semlegességünkért cserébe további revíziót helyezett kilátásba. A későbbiekben több teória is napvilágot látott.

Krúdy Ádám, a kassai repülőtér parancsnoka például jelentésében arról írt, hogy német gépeket vélt felfedezni az égen. A németeknek nyilván jól jöhetett az, hogy még egy partnerük lett a háborúban, ugyanakkor egyáltalán nem voltak rászorulva a magyar hadseregre, már csak a fent említett gyors sikerek okán sem. A német-teóriát aztán később, a szocializmus éveiben igyekeztek még inkább megerősíteni, a bombázást egy provokációként beállítva, de a megmaradt szovjet bombák miatt ez nem volt megnyugtató válasz.

Felmerült az is, hogy Románia, Szlovákia vagy Jugoszlávia bombázott, amolyan „revíziós bosszúként”, hiszen ekkorra Magyarország több korábban elvesztett területét is visszakapta. Ezt erősítheti az is, hogy ezek az országok használtak szovjet hadianyagot, így például bombákat is, ugyanakkor közülük csak Románia rendelkezett ezek szállításához megfelelő géppel. Románia ekkor Németország oldalán állt a szovjetek ellen, így nem állt igazán érdekükben az, hogy legnagyobb ellenfelük is Hitler mellett találja magát.

Az utolsó elmélet az „önbombázás” elmélete, eszerint a Magyar Honvédség németbarát elemei szervezték meg az akciót. Ennek az mond ellent, hogy Kassán fontos bázisai voltak a hadseregnek és a korabeli bombázók korántsem voltak olyan pontosak, mint napjainkban, így ez nagyon önveszélyes lett volna, mivel saját támaszpontjaink is áldozatul eshettek volna.

Miért történt?

A fenti elméletek közül a történészek még mindig azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a szovjetek bombáztak, méghozzá a lehető legbanálisabb okból: véletlenül.

Ezt a bombák gyártmánya mellett az is erősíti, hogy pár nappal korábban Szlovákia belépett a háborúba a németek oldalán, akik Eperjesre jelentős kommunikációs bázist telepítettek. Eperjes körülbelül 40 km-re található Kassától északra, eszerint a szovjet gépek odatartottak, de navigációs tévedésből vagy felkészületlenségből véletlenül Kassára szórták a bombákat. Ezt Bárdossy, ahogy a többi rejtélyes körülményt, nem kívánta behatóbban megvizsgálni, hiszen neki és a németbarát politikusoknak mindez épp elég volt ahhoz, hogy elérjék céljukat: a németek oldalán belépni a háborúba.

A végkifejletet mindenki ismeri, Magyarország történelmének egyik legnagyobb katasztrófájába sodródott, aminek azok a milliók itták meg a levét, akik ottmaradtak a csatamezőkön, vagy éppen hadifogságban kellett élniük évekig, a hátországban maradtak szenvedéseiről és a politikai következményekről nem is szólva.

Forrás: Rubicon

Kép: Postapalota az 1941. június 26.-i bombázás után. FORTEPAN / Schermann Ákos adományozó