Többrészes cikksorozatunkban bemutatjuk, hogy alakult át a Kínai Császárság, a mai is ismert Kínai Népköztársasággá.

1. A kommunizmus ígérete

  1. A kommunizmus ígérete
  2. A kommunizmus térhódítása
    1. A Szovjetunió megszületése
    1. A kommunizmus „exportja”
  3. Kína átalakulása
    1. A gyarmatosítók kora
    1. 1911, a forradalom éve
    1. A növekvő japán veszély
    1. A Kínai Kommunista Párt létrejötte és hatalomra jutása

Karl Marx és Friedrich Engels által 1848-ban megírt Kommunista kiáltványnak köszönhetően megindult világhódító útján az osztálynélküli társadalmat hirdető, szabadságra, egyenlőségre épülő kommunizmus. A marxi és engelsi felfogás szerint a kommunizmus legfőbb célja, hogy megszüntesse az elnyomást, a nincstelenséget és nyomort. Azonban, mint az már számtalanszor bebizonyosodott a történelem során a legmagasztosabb elméletek és a legjobban kidolgozott modellek is összeomlhatnak, ha a képletbe behelyezzük a legkiszámíthatatlanabb, legönzőbb és legkönyörtelenebb változót, az embert, a kommunizmus esetében sem volt ez máshogy.

Szövegdoboz: 1. Kép. Karl MarxA másik probléma, hogy Marx elképzelései szerint a kommunizmusnak a legfejlettebb, legjobban iparosodott országokból kell kiindulni, úgyhogy azonban egyszerre győz a proletárforradalom, ennek ellenére először a rendkívül visszamaradott és számos gazdasági, illetve társadalmi problémával rendelkező Oroszországban jelent meg.

2. A kommunizmus térhódítása

2.1. A Szovjetunió megszületése

1917. november 7.-én (október 25.) Petrográdból (ma Szentpétervár) kiindulva megrázkódott az egész Orosz Birodalom. Az első virágháború sikertelenségéből, és mészárlásaiból kiábrándult, a cárból teljesmértékben kiábrándult tömegek megindultak, hogy a változással kecsegtető kommunizmust zászlajukra tűzve megvalósítsák a proletárforradalmat.

Az ideiglenesen megválasztott kormánynak sokkal kisebb volt a legitimitása és a hatalma, mint a munkások, parasztok és katonák által közvetlenül választott tanácsoknak (oroszul: szovjet), amelyek jelen voltak a városokban, a gyárakban és a különböző üzemekben. Amint a szovjetek elég hatalomhoz jutottak, a bolsevikok (az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt egyik, a „többség” elnevezésű, Lenin vezette, frakciója) már nem támogatták az ideigleneskormányt. A sikertelen puccskísérlet után külföldi segítséggel győzedelmeskedni tudtak, így 1922-ben létrejött a Szovjetunió.

2.2. A kommunizmus „exportja”

A Szovjetunió vezetői által meghirdetett világforradalom jegyében – valójában a befolyás kiszélesítése miatt – több másik országban támogatták az ottani kommunista pártot, vagy fiskális, ideológiai, katonai, szakértői, vagy egyéb más úton. Ezáltal eljutott és évtizedeken keresztül uralkodó ideológiával vált Kelet- és Közép-Európában. De bejárta Nyugat-Európát is mint, ahogy Afrikát, Dél- illetve Közép-Amerikát, illetve Észak-Amerikát, Ázsiát. Tehát elmondható, hogy lényegében az összes emberlakta kontinensen megkezdte térhódítását.

Bár a kezdetek óta sokat „puhult” és gazdasági téren sok kapitalista és liberális elemet is magába olvasztott, mégis az egyik legjelentősebb kommunista politikai berendezkedésű ország a Kínai Népköztársaság. Nem csak Ázsián, hanem az egész világon belül jelentős gazdasági és katonai ereje miatt.

Hogy vált az egykori „Középső birodalomból”, több ezer éven át fennálló császárságból egypártrendszerű szocialista piacgazdaság?