Justin Gillis New York Times-ba írt cikke 17 pontba foglalva segít eligazodni a klímaváltozás kapcsán felmerülő leggyakrabban feltett kérdésekben. A cikk alapján írt első rész a „Mi történik?” kérdéssel foglalkozott, a második pedig arra keresi a választ, hogy„Mi történhet?”

Szőllőssy Anita cikke

1. Mekkora bajban vagyunk?

Nagy bajban! A tudósok szerint a következő 25-30 évben a fokozatosan melegedni fog bolygónk, az időjárás pedig egyre szélsőségesebb lesz.

A korallzátonyok és ahhoz hasonló érzékeny élőhelyek már kezdenek teljesen elpusztulni. Hosszú távon pedig a tudósok attól tartanak, ha a kibocsátások továbbra is ellenőrizetlen ütemben növekszenek, a klímaváltozás eredményeképpen a kormányok stabilitása meginoghat, emellett menekültek hullámai indulhatnak útnak, továbbá a változások a földtörténet hatodik tömeges kihalását idézhetik elő, miközben a sarki jégsapkák is megolvadnak, és elég magasra emelkedhet a tengerszint ahhoz, hogy elárassza a világ tengerparti városait. Mivel ezeknek a kockázatoknak a hátterében a jelenleg történő kibocsátás áll, mindez komoly morális kérdéseket vet fel a jelenleg élő generációk számára.

2. Mennyire kell aggódnom, hogy a klímaváltozás az én életemet is közvetlenül befolyásolja?

Az az igazság, hogy már most érezzük a klímaváltozás hatását, ha tudunk róla, ha nem. Például az óceánok szintjének emelkedése miatt a New York mellett pusztító Sandy hurrikán több tízezer emberrel többet érintett, mint azt enélkül tette volna. Emberek tízezrei halnak bele a globális felmelegedés miatt súlyosbodó hőhullámokba. A világ politikai helyzetét megingató menekültáramlás is részben a klímaváltozás következménye. Természetesen, ahogy általában minden más társadalmi probléma esetén is, a klímaváltozás hatásai is a szegényeket érintik elsőként és leginkább.

3. Mennyire emelkedik az óceánok szintje?

Az igazi kérdés, hogy milyen gyorsan.

Az óceánok emelkedése felgyorsult, a jelenlegi üteme ugyan kevesebb mint fél méter 100 évente, de a kormányok már most is több 10 milliárd dollárt költenek parti erózió elleni küzdelemre. A szakértők szerint, ha az emelkedés szintje így maradna, akkor az valószínűleg kezelhető lenne.

A fő kockázat, hogy a szintemelkedés üteme továbbra is gyorsulni fog. Habár ez egyelőre valószínűtlennek tűnik, a földtörténetet tanulmányozó tudósok szerint a jelenlegi közel, félméteres szintemelkedés üteme, legrosszabb esetben, 100 éves periódus helyett 10 évre gyorsulhat! Sok szakértő úgy véli, ha a kibocsátások holnap megszűnnének, a 4-6 méteres szintemelkedés már akkor is elkerülhetetlen, ami rengeteg város elárasztásához elég, ha a védekezésre nem költenek több billió (!) dollárt. Hogy mindez mennyi idő alatt történik meg, nem egyértelmű. Viszont, ha a kibocsátások üteme a jelenlegi trendet követi, a végső emelkedés 25-30 méter (!) is lehet.

4. A mostanában jellemző őrült időjárás köthető a klímaváltozáshoz?

A tudósok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a melegedő éghajlat gyakoribbá és erősebbé teszi a hőhullámokat. Emellett a viharos esőzéseket is erősíti, továbbá az óceánok emelkedése miatt az árvizek is súlyosbodnak. A globális felmelegedés fokozza a szárazságot számos régióban, mint például a Közel-Keleten vagy Californiában.

Néhány esetben, például a hurrikánokkal kapcsolatban, a szakértők még nem teljesen biztosak, vagy még vitatják a klímaváltozáshoz való egyértelmű kapcsolódását. A tudósok folyamatosan dolgoznak azon, hogy különböző számítógépes vizsgálatok segítségével egyre jobban megértsék a jelenleg zajló éghajlati változásokat és folyamatokat.

Fordítás forrása: Justin Gillis, New York Times, 2017