1920. július 16-án hunyt el a 19. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, Benczúr Gyula. Olyan híres történelmi festmények fűződnek nevéhez, mint a Vajk megkeresztelése, a Hunyadi László búcsúja vagy éppen az Olvasó nő.

Benczúr Gyula 1844-ben született Nyíregyházán, érdekesség, hogy ugyanebben az évben született a dualizmus korának másik kiemelkedő festőalakja, Munkácsy Mihály is. Rajztehetsége hamar szembeötlött a környezetében, ezért szülei mérnöknek szánták, így 1859-ben a reáliskola növendéke lett. Azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a tehetsége a művészi pályára predesztinálja, aminek szülei sem álltak ellen, így már két évvel később a müncheni Művészeti Akadémia felvételijén találta magát.

Az Akadémiának több híres magyar festőt is köszönhetünk, hiszen Benczúr mellett odajárt Munkácsy, Szinyei Merse Pál vagy éppen Székely Bertalan is, ők mind a historizáló festészet kiemelkedő alakjai. Tanulhattak a történelmi festészet kiemelkedő, európai hírű mesterétől, Karl von Pilotytól, aki nagy hatást gyakorolt Benczúr festészetére is.

A történelmi festészet a 19. század kiemelkedő irányzata volt, egyre nagyobb igény mutatkozott a magyarság körében is arra, hogy múltbéli nagyjainkat vagy fontos eseményeinket méltó módon, romantikus fényben feltüntetve ábrázolják. Benczúrra is hatottak ezek az irányzatok és bár voltak természetközeli művei is (mint például az Olvasó nő), de műveinek jelentős része fontos történelmi eseményekről emlékezik meg.

Benczúr ráadásul már fiatalkorában, a szabadságharcot támogató családja hatására elkezdett szimpatizálni az olyan forradalmi alakokkal, mint Hunyadi László vagy éppen II. Rákóczi Ferenc, nem véletlen, hogy éppen róluk készített nagyszabású műveket. A Hunyadi László búcsúja a kiegyezés évében, 1866-ban jelent meg, pár évvel később követte a II. Rákóczi Ferenc elfogása is. Ezt az első korszakot a Vajk megkeresztelése zárja, ami szintén elemi erejű hatással mutatta be első királyunk kereszténnyé válását.

Ez a három kép kétségtelenül nagy sikereket hozott számára, így aztán érkeztek a megrendelések is: több portrét is megfestett, így készített képet Andrássy Gyuláról és Erzsébet királynéról is. A millenium évében, 1896-ban, a magyar állam rendelt tőle képet, ez lett a méltán híres Budavár visszafoglalása, ami szintén a történelmi festészet kiemelkedő darabja.

Hosszú pályafutása során rengetek elismerés érte: sok képe kapott itthon és külföldön is aranyérmet különböző kiállításokon, a Kolozsvári Egyetem díszdoktorává avatta, de tagja lehetett a főrendi háznak és karrierje csúcsaként a Magyar Tudományos Akadémiának is. Élete végéig aktívan dolgozott, egy, a Budai várban átépítése után kiállításra kerülő 8 képes festménysorozatra kapott megbízást, ezekből végül három készült el, mind Mátyás királynak állít emléket.

Benczúr Gyula a következő generációk képzéséről sem feledkezett el, hiszen miután hazatért Münchenből megalapította saját művészeti iskoláját, amelyet haláláig igazgatott. Erre 1920. július 16.-án került sor a Nógrád megyei Dolányban, ahol a mesternek saját villája volt és ahol a megnyugtató környezet inspirálóan hatott rá. Dolányt a halála után átnevezték Benczúrfalvára, ami jól mutatja a művész hatalmas elismertségét.

De a cikkíró helyett most már beszéljenek a képek, íme Benczúr Gyula néhány fontosabb műve!

Képek forrása: Wikipédia