Egy friss tanulmány szerint bizonyosan az ember által okozott klímaváltozás áll a szibériai hőhullám hátterében. Az Antarktisz átlaghőmérséklete 1850 óta 2 Celsius-fokkal nőtt. Ez a kutatócsoport szerint az emberi tevékenység hatásai nélkül 80 ezer évenként következhetne be.

Szőllőssy Anita cikke

A brit meteorológia szolgálat által vezetett klímakutató-csoport Szibériában két rendkívüli példán keresztül mutatta be a klímaváltozás hatását. Egyrészt a hosszú távú, 1850 óta bekövetkezett átlaghőmérséklet változását vizsgálták február és június között. Másrészt pedig a júniusi példátlan hőmérséklet kiugrást vizsgálták, amit az orosz Verkhoyansk városban mértek.

A kutatás eredményei szerint az év első felében 5 Celsius-fokkal melegebb volt a hőmérséklet az eddigi átlagnál. Június 20-án 38 Celsius-fokot mértek Verhojanszkban, ami az eddigi legmagasabb hőmérséklet, amit az északi-sarkkörön túl valaha megállapítottak.

A kutatást ismertető BBC News elmondta, hogy a megfigyelések szerint az Antarktisz kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál. 1850 óta az Északi-sark hőmérséklete 2 Celsius-fokkal nőtt, míg a globális emelkedés ebben az időszakban 1 Celsius fok volt.

A kutatócsoport számítógépes szimulációkkal vizsgálta, hogy az emberiség közbenjárása nélkül ezek a számok mennyivel mutatnának mást. Az eredmények szerint a klímaváltozás következtében meghosszabbodott meleg időszak 600-szor valószínűbb most, mint az emberi tevékenység nélkül lenne. Az elkészült tanulmány a „klímaváltozás bolygóra gyakorolt hatásának egyértelmű bizonyítékaként” aposztrofálja eredményeiket.

A szibériai hőhullám annyira súlyos természeti és emberi problémákat eredményezett, hogy Vlagyimir Putyin elnök június elején rendkívüli állapotot hirdetett a térségben. Június elején súlyos erdőtüzek is pusztítottak a területen, amelyek a becslések szerint 56 megatonna szén-dioxid kibocsátásáért felelősek – ami több üvegházhatású gáz légkörbe jutását jelentette, mint a 18 éves adatgyűjtés bármely más hónapjában. A problémát súlyosbítják az idén szokatlanul nagy rajokban érkező szibériai selyemlepkék, amik lecsupaszítják a fák koronáját és ezek így még könnyebben lángra lobbanhatnak.

Ezzel egyidejűleg pedig a szibériai permafroszt olvadása is súlyos károkat okozott. A destabilizálódás következtében felrobbant egy tartály, aminek következtében 140 000 hordónyi dízel üzemanyag került a környéki folyóba.

Az Északi-sark éghajlatának változása egyébiránt Nagy-Britannia számára is kulcsfontosságú. A szakértők szerint az itt tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek egész sorának, például a 2015-ben és 2020-ban bekövetkezett súlyos áradásoknak is az Északi-sark klímaváltozása áll a hátterében.

Forrás: National Geographic, New York Times

Kép forrása: Getty Images