A koronavírus járvány idején számos ágazatban kerültek nehéz helyzetbe az emberek: ilyen volt a turizmus, a vendéglátás vagy a szórakoztatóipar is. Nem csoda, turisták nem jöttek, nem jöhettek, a vendéglők bezártak, a koncertek, színházi előadások, fesztiválok pedig sorra maradtak el. Óriási kiesés az egész szektor számára, ami nagyon sok ember megélhetését tette bizonytalanná. Most mégis olyanok sírják tele a sajtót, akiknek amúgy nem szabadna. Vélemény.
Halott Pénz, Majka, Lovasi és még sokan mások panaszkodtak a kormányra, a vírusra, mondván veszélybe került a megélhetésük hiszen nem koncertezhetnek. Ez a része tény, és való de érdemes jobban a dolgok mögé nézni. Kezdjük azzal, hogy a zeneipar nem csak a zenészekből áll: ott vannak a fénytechnikusok, a roadok, a hangosítók, na meg például a biztonsági emberek, akiknek szintén megszűnt a munkája. Ám amíg a „feneked a gyengém” pörög a youtubeon, spotify-on, Itunes-on, és hoz passzív jövedelmet, addig egy, a zeneiparban dolgozó hangosmérnöknek valóban kiesett minden jövedelme. Vélhetően fesztiválok és bulik nélkül sem ők, sem a biztonságiak nem kapnak munkát, nem érkezik jövedelem a számlájukra. Ráadásul ellentétben a leghíresebb, legnézettebb, a rádiókban leginkább játszott magyar zenészekkel, az ipar ezen szereplőinek aligha lehettek komoly bevételeik, amiből lehetett volna tartalékolni. Ellentétben a korábban súlyos milliókat kereső előadókkal.
Természetesen az tény, és való, hogy Majkáék régóta nem koncertezhetnek, és ez számukra is jelentős bevétel kiesést jelent. Igen ám, de a földnek vannak szerencsésebb országai, ahol a zenészek nem az államtól várják a segítséget (értsd az adófizetőktől, ugyanis olyan, hogy „állami pénz” nem létezik – a szerk.), hanem különböző kreatív ötletekkel tesznek szert bevételekre, a jelenlegi nehéz helyzetben is. Nézzünk néhány konkrét példát.
Például Bon Joviék például két hónappal ezelőtt otthonról akusztikus verzióban énekelték el az „It’s my life-ot”, 6,1 millió megtekintésnél tartanak a legnépszerűbb videómegosztó oldalon. Gareth Emery online tartott bulit, melyre lehetett 5-10 dollár közötti összeggel jegyet venni, és csatlakozni a streamhez. Énekesek hada követi ezt a példát, és koncertezik a Twitch-en, Youtube-on és egyéb felületeken, melyekre a rajongók vesznek jegyeket. Még csak véletlenül sem az államtól várják a megoldást, a segítséget talán az Egyesült Államokban ez fel sem merülhetne. Ehelyett online koncerteket tartanak, friss videókat töltenek fel youtube-ra, esetleg újra kiadnak klasszikus albumokat. A rajongók pedig mindezért cserébe támogatják őket anyagilag. Abszolút win-win szituáció: a zenész megél, a rajongó tartalmat kap, aki pedig minderre nem szeretné elherdálni az adóforintját, annak nem kell.
A magyar zenészeknek van még hova fejlődniük, de talán a mostani helyzetből lesznek néhányan, akik képesek lesznek tanulni, és ezáltal fejlődni. A megoldás sokszor ott van az ember orra előtt, van egy csomó jól működő, itthon is megvalósítható nyugati példa, melyből jövedelemre lehet szert tenni. Az államnak nem a milliós nézettségű énekeseket kellene megmentenie, hanem a zeneipar azon szereplőit akik a legnehezebb, legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak. Az ő hangjuk sajnos nem jutott el a médiába, róluk nem igazán beszél senki, pedig ha valakik rászorulnak a segítségre, azok a háttérben dolgozó emberek. Őket nem fizeti a rádió, a youtube, a spotify, ők nem tarthatnak online-előadásokat, ők nem adhatnak ki lemezeket, pólókat. Őket kellene segítenie a kormánynak, nem azokat, akiknek amúgy lenne lehetősége a boldogulásra.
Természetesen, mind mindig, most is vannak üde kivételek, akik képesek megállni a lábukon, akik nem az adófizetők pénzéből szeretnének élni. Ők azok, akik miatt ide írjuk: tisztelet a kivételnek!
