460 éve született a hírhedt „véres grófnő”, Báthory Erzsébet, akinek nevéhez mind a mai napig válogatott kegyetlenségeket köt a közvélemény. Mi igaz a legendából, amely szerint rengeteg fiatal lány vérét ontotta ki, hogy megőrizze fiatalságát? Tényleg megölt és megkínzott több száz jobbágyot és szolgálót? Esetleg csak áldozat volt a nagypolitika oltárán? Vele folytatjuk híres magyar nőket bemutató sorozatunkat.

A fenti kérdések megválaszolása a történészek számára is folyamatos kihívás, mivel nagyon kevés konkrétumot lehet tudni az özvegyről, különösen arról az eljárásról, amely során a nádor, Thurzó György várfogságra ítélte őt. A történetében jelen van minden a szadizmustól a leszbikus orgiákon át az áldozat szerepbe kényszerült büszke úrnőig.

Mit tudunk Báthory Erzsébetről?

1560. augusztus 7-én látta meg a napvilágot Nyírbátorban. A Báthory-család jól ismert a magyar történelemben, nagybátyja volt Báthory István erdélyi fejedelem, későbbi lengyel király. Unokaöccse, akivel a friss kutatások szerint szoros kapcsolatot ápolt, Báthory Gábor szintén erdélyi fejedelem volt, majd Bocskai oldalára állt 1605-ben a Habsburgok ellenében. Ez természetesen nem vetett jó fényt a későbbiekben a grófnőre, de ne szaladjunk ennyire előre.

Báthory Erzsébetet 15 éves korában feleségül vette Nádasdy Ferenc magyar főnemes, aki „Fekete Bég” néven volt ismert és rettegett hadvezér a törökök körében. Ne feledjük, ez a végvári harcok korszaka a magyar történelemben, így Nádasdy szinte folyamatosan távol volt a feleségétől, mivel egész életét a török elleni harcnak szentelte. A kornak megfelelően az esküvő előre meg volt tervezve, így szerelemről az ő esetükben sem lehet beszélni, igaz, 30 évig voltak házasok és több gyermekük is született, közülük három élte meg a felnőtt kort. Az állandóan távol lévő férj, aki a harcok feszültségét hazavihette és különféle szeretők igénybevételével vezette le – ezek szintén részei a legendának, amelyek jelentős része erre vezeti vissza a magányos és zárkózott grófnő rémtetteit.

Nádasdy Ferenc 1604-ben meghalt, így Báthory egyedül maradt, ezt követően szinte ki sem mozdult csejtei várából, innen datálódik rengeteg kegyetlenségének története is. 1610 decemberében már terjedtek különböző pletykák a grófnőről, ami miatt Thurzó György nádor váratlanul felkereste és úgymond „tetten érte” Erzsébetet. Eszerint több női holttestet találtak és megkínzott asszonyokra is vannak utalások, majd amolyan rögtönítélő bíróságként 1611 januárjában örökös várfogságra ítélte az asszonyt. Báthory Erzsébet 3 évvel később hunyt el Csejtén.

A legendák övezte „véres grófnő”

A fent említett legendák elég széles skálát lefedtek, amire a későbbi évszázadokban újra meg újra rárakódtak új, fantasztikus „részletek”. A legnépszerűbb kiindulópontnak az bizonyult, hogy egy alkalommal a magára mindig kényes grófnőnek fésülködés közben szolgálólánya meghúzta a haját, ezért Báthory erélyesen pofon vágta. A lányból kisercenő vér a grófnő arcára cseppent és megdöbbenve tapasztalta, hogy a vérfolt helyén arca kisimultabb, fiatalosabb lett. Több se kellett neki, elkezdte fiatal, többségében szűz leányok vérét begyűjteni, azt itta, sőt, fürdött is benne. A nőket folyamatosan bántalmazta korbáccsal, égetéssel és hasonló válogatott kegyetlenségekkel, de a történetek szerint nem riadt vissza a szexuális jellegű bántalmazásoktól sem.

A nyilvánvalóan abszurd történetek mögött persze meghúzódhatnak részigazságok. Az, hogy a nemesek bántalmazták szolgálóikat és jobbágyaikat, egyáltalán nem a földtől elrugaszkodott gondolat, de a leszbikus orgiák és a több száz legyilkolt lány és asszony már erős túlzásnak hathat. Ettől még a rémtörténetek tovább keringtek, amire ráerősített Thurzó nádor ténykedése, aki valószínűleg kikényszerített tanúvallomások alapján ítélte el a grófnőt.

A történetek a féltékeny és hiú asszonytól, aki az örök ifjúságot kereste, egészen a leszbikus orgiákat tartó, vérengző, szolgáit minden módon kínzó és legyilkoló nőig terjednek. De van másik oldal is: eszerint várában kórházat tartott, ahol a kornak megfelelő orvoslással foglalkozott, ami bizony sokszor nem állt messze a kínzásoktól sem. Természetesen nem hiányozhat a szerelmi szál sem: Thurzó György szigorú és egyáltalán nem törvényes eljárása mögé sokan belelátták a viszonzatlan szerelem okozta csalódást és dühöt, ami már a romantikus drámák felé viszi el a történetet.

Báthory Erzsébet utóélete

A történet természetesen rengeteget változott az évszázadok során, rengeteg festmény, irodalmi mű és a modern korban több film is készült Báthoryról, hol az egyik oldalát megmutatva, hol a másikat. Néha vérengző, kegyetlen mészárosként, őrült és bestiális gyilkosként ábrázolták, máskor viszont a nádor által képviselt nagypolitika áldozatának, egy koncepciós per által rákényszerített szerep elszenvedőjének.

Az igazságot a források erőteljes hiánya miatt várhatóan soha nem tudjuk meg, mindenesetre Báthory Erzsébet hollywoodi filmbe illő alakja sokáig fogja még felcsigázni a szenzációra éhes közvéleményt, mivel alig lehet belátni a csejtei várkastély falai mögött megbújó titokzatos nő fejébe, ez pedig nehézzé teszi a józan értékelést. De ez talán nem is baj, hiszen kellenek az olyan rejtélyes alakok, akik ráirányítják az érdeklődést a különféle történelmi korszakokra és arra, hogy sosem lehet semmi fekete vagy fehér.

Forrás: Rubicon