A Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje pontosan 154 éve nyitotta meg kapuit Xantus János természettudós közreműködésével és igazgatásával.

1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. A mintegy 1072 állatot és 2000 növényt magába foglaló állatkertnek több, mint évi 1 millió látogatója van. 

Az első évtizedekben a bemutatott állatok zömmel a Kárpát-medence élővilágából kerültek ki, bár igazi egzotikus különlegességek is akadtak, például Erzsébet királyné ajándéka, egy zsiráf. 

1884-től kezdve a hajdani állatkereskedő, Carl Hagenbeck „néprajzi mutatványai” is szórakoztatták a közönséget. E mutatványok során távoli népcsoportok mutatkoztak be. Sőt, 1896-ban egy teljes afrikai törzset is az állatkertbe költöztettek, mely nagy látványosság volt a maga idejében. 

Az emberek érdeklődése az állatkert iránt folyamatosan csökkent, 1907-ben csődeljárás indult, az Állat- és Növényhonosító Társaságot pedig felszámolták. Az intézmény üzemeltetését végül átvette a főváros, ekkor lett a kert neve Budapest Főváros Állat- és Növénykertje.

A fővárosi átvétel után elhatározták a kert átépítését. A kert területéből átengedtek egy részt a mutatványosoknak, így az most már véglegesen különvált az állatkerttől. 

Fotó: http://budapest.varosom.hu/

1914-ben kitört az első világháború, az állatkert nem tudott megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt vásárolni az állatoknak. Az egzotikus fajok és az akvárium lakói nagy számban éhen pusztultak. A férfi állatgondozók nagyrésze a fronton harcolt, a munkaerőt az alkalmazottak családtagjaival próbálták pótolni.

Az első világháború után a pénzügyi stabilitást Hilbert Rezső leleményességének köszönhetően  sikerült visszaszerezni. Az új igazgató vezetésével a meglévő állomány jobb gondozásával elősegítették a szaporulatot, amit más állatokra tudtak cserélni.

A második világháború ismét hatalmas károkat okozott. Az állatok etetése és a munkaerőhiány mellett Budapest ostromát a kert is megszenvedte. Az épületek és az állatok nagy része elpusztult a harcok során. Azok az állatot, akik a bombatámadásokat túlélték a kiéhezett lakosság áldozatai lettek. A háború előtti 2500 példányból mindösszesen 15 maradt életben.

Pálmaház a 2. világháború idején Fotó:zoobudapest.com

Az intézmény összes dolgozójának összefogása eredményeképpen a kertet 1945. május elsején újra megnyitották, miután a romokat eltakarították, és sikerült egy pár újabb állatra is szert tenni, amelyeket az egyetlen megmaradt Elefántházban szállásolták el. A háborút követő pár évben nagyon lassan folyt a helyreállítás, építőanyag hiányában. A kert állatállománya újra növekedni kezdett.

2009 márciusában az Állatkert valamennyi épületét és építményét műemlékvédelmi oltalom alá helyezték. 2012-ben a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében a vidámparki területek felhasználásával kibővítették az állatkertet. Az állatkert területe így 7 hektárral gyarapodott, ennek a résznek a beépítése jelenleg is zajlik. 

(Forrás: wikipedia)

(Nyitókép: promotions.hu)