A Global Footprint Network adatai alapján alapján idén augusztus 22-ére esik a túlfogyasztás világnapja, vagyis az a dátum, amikorra a Föld lakossága elhasználja a bolygó egyéves erőforrásait.
Ez környezeti szempontból kedvezőbb, mint a tavalyi és tavalyelőtti adat, akkor július 29-én éltük fel a bolygónk egy éves tartalékait. Ez volt a két legrosszabb éve az 1970-től kezdett mérések során. Az első mért év túlfogyasztásának a napja december 29-ére esett, és évről évre korábban léptük át a lélektani határt.
A Föld túlteljesítésének napját úgy számolják, hogy elosztják a bolygó biokapacitását (az ökológiai erőforrások mennyiségét, amelyet a Föld képes generálni az adott évre), az emberiség ökológiai lábnyomával (az emberiség igénye az adott évre), és megszorozzák 365-vel.
(Föld biokapacitása / Az emberiség ökológiai lábnyoma) x 365 = Föld túlteljesítésének napja
Az emberiség ökológiai lábnyomának zsugorodása a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye. Hatására olyan tényezők módosultak, amelyek befolyásolják az ökológiai lábnyomot, többek között a fakitermelés (8,4% -kal csökkent 2019-hez képest) és a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás (14,5% -kal csökkent 2019-hez képest) visszaesése.
A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a globális ökológiai lábnyom összeségében 9,3% -kal csökken az előző év azonos időszakához képest.
Noha a járvány több százezer emberéletet követelt eddig világszerte és jelentős gazdasági károkat okozott, a közép- és kelet európai országok ökológiai lábnyoma többé-kevésbé változatlan maradt 2019-hez képest. A régió állampolgárai idén is jóval december 31. előtt felélték a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokat. Magyarország tavalyihoz hasonlóan idén is június 14-én érte el a túlfogyasztás napját.
A szakemberek azonban felhívják a figyelmet, hogy ezzel a változással együtt is messze elmarad a fogyasztási igényünk a fenntartható állapottól, és ha nem változtatunk ezen drasztikusan, akkor a következmények is drasztikusak lesznek. Irene Lucius, a WWF közép- és kelet európai részlegének vezető munkatársa szerint Európa hosszú távú stabilitását, biztonságát és jólétét kizárólag egy egyebek között a párizsi klímaegyezményt és a fenntartható fejlesztési célokat is magába foglaló európai zöld megállapodással és zöld megújulással lehet biztosítani.
Az emberiség jelenleg 1,6-szor gyorsabban használja fel a bolygó erőforrásait, mint ahogy az ökoszisztémák regenerálódni képesek, vagyis úgy élünk, mintha 1,6 Föld állna rendelkezésünkre.
(Forrás: MTI)
(Nyitókép: Illusztráció)
