A koronavírus alapjaiban változtatta meg az életünket, hiszen az év elején még jó eséllyel azon agyaltunk, hogy hova is megyünk idén nyáron nyaralni, ám hamar kiderült, hogy ez az év valami egészen másról fog szólni. Március közepén, amikor a járvány Magyarországot is elérte és elkezdtük az új, kissé szokatlan, maszkokkal és kézfertőtlenítőkkel tarkított életünket, talán még nem is sejtettük, hogy ez bizony hosszútávra szól.
Folyamatosan monitoroztuk a kormány bejelentéseit, figyeltük a koronavírussal kapcsolatos számadatokat és a nyáron, a korlátozások néhányának feloldásakor talán már azt hittük itt az idő fellélegezni, de aztán jöttek az újabb óvintézkedések, most pedig néhány nappal ezelőtt szembesülnünk kellett ismét egy határzárral.
2020 a koronavírusról szól minden fronton. Persze a médiából ömlik ránk a rengeteg hír, mind országon belül, mind határon túlról és sokan nem tudunk már eligazodni az információk útvesztőjében, hiszen ilyen még nem volt, ilyet még tapasztaltunk, hogyan is tudnánk mihez kezdjünk egy ilyen helyzettel. Talán pont emiatt hiánypótló az az esemény, ami a Pécsett kerül megrendezésre a jövő héten az Emberség Erejével Alapítvány és a Political Capital, a Civilizáció támogatásával.
Az egynapos konferencia, amely a Kockázatok és mellékhatások címet viseli és a koronavírus társadalmi hatásainak diagnózisával foglalkozik majd. A rendezvényen több előadó segítségével járják majd körbe a témát, akik igyekeznek válaszokat adni a sokakat foglalkoztató kérdésekre, úgy mint: Hogyan hatott a koronavírus a civil szervezetek működésére? Mi a nemzetközi projektek jövője? Hogyan tudtak a civilek és az önkormányzatok együttműködni? Milyen lehetőségek voltak az érdekérvényesítésre? Milyen következményei lesznek a vírusnak és az az elleni védekezésnek a magyar társadalomra? Hogyan változott és változhat az oktatás a pandémia alatt és után? Miként működött a fake news és rémhírterjesztés?
Kapcsolódó tartalom: Koronavírus: ha tesztelünk, lesz fertőzött, ha nem, akkor nem
A konferenciáról, annak megszervezéséről és arról nem-e volt rizikós éppen a járványi ideje alatt egy ilyen rendezvényt tartani Nyirati Andrással, az Emberség Erejével Alapítvány elnökével, ECK programigazgatójával beszélgettünk.
Mi a konferencia célja, mi volt a motiváció a megszervezésében?
Ahogy a konferencia szövegének felütésében is fogalmaztunk: ilyen még nem volt. Ez igaz a koronavírus helyzetre is és arra is, hogy ilyen komplex keretek között, ilyen sokfajta megközelítésben még nem volt szó a témáról Magyarországon.
A saját bőrünkön, a közvetlen környezetünkön és a szakmai közegeinken keresztül is azt tapasztaltuk, hogy új kihívásokat állít elénk a COVID, amik másfajta életvitelt és megküzdési módokat igényelnek. Általánosságban is abban hiszünk, hogy közösen bármilyen problémára jobb megoldásokat tudunk kitalálni, mint egyedül, így a mi és a miénkhez hasonló rendezvények nagyon fontosak. Mert úgy tűnik a vírus hosszútávon velünk marad.
Az előadók listája nagyon színes, miért pont ezekre a személyekre esett a választás?
A szervezés során a témák felől közelítettük meg a rendezvényt, vagyis előbb az volt meg, hogy miről szóljon és ehhez kerestük meg a legmegfelelőbb szakembereket. Aztán ezt nyilván befolyásolta a saját időbeosztásuk, de úgy érezzük, hogy egy igazán nívós névsort állítottunk össze. Fontos volt nekünk az is, hogy sokféle terület képviselője gondolkozzon együtt és hogy ne „csak” a budapesti és pécsi emberekben gondolkozzunk, hanem más vidéki városokból is jöjjenek szakértők, mint Debrecen vagy Szeged.
Nem rizikós épp a koronavírus idején egy ilyen programot megtartani, amin vélhetően sok ember fog részt venni? Milyen óvintézkedésekkel próbálják védeni az érkezők egészségét?
Külön foglalkoztunk a kockázatok mérlegelésével és arra jutottunk, hogy a vírus nem megy el. Nem tehetünk mást, mint hogy megpróbálunk vele együtt élni, kialakítani a lehető legbiztonságosabb kereteket, amelyek mellett a társadalmi rendszerek is a legkevésbé sérülnek. A konferencia délelőtti részét szabad téren, a Civil Közösségek Háza udvarán fogjuk megtartani és itt is, valamint a másik helyszínen a Reggeliben is kötelező lesz a maszkviselés és belépéskor a kézfertőtlenítés. Az előadóinkra is gondolunk, így például mindenki saját mikrofonba beszélhet, amit a szünetekben fertőtlenítünk. Aki mégis kockázatosnak érzi a személyes részvételt, de nem szeretne teljesen lemaradni a programról, élőben követheti a facebook közvetítést.
Az Emberség Erejével Alapítvány működésére miként hatott-hat jelenleg is a koronavírus járvány?
Közösségekkel, iskolákkal és gyerek csoportokkal dolgozunk, szóval jelentősen. Az iskolák bezárásával egyidőben mi is bezártuk a Citrom utcai közösségi irodának, a kollégák home officeba vonultak és például elmaradt az Emberség-díj átadó ünnepsége, a győzteseket online hirdettük ki. Az Élmény Tár valamivel tovább nyitva volt, de ott a kollégák számára azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy az odajáró gyerekek nem fognak tudni bekapcsolódni a digitálisnak hívott oktatásba, így ők erejüket megfeszítve gyűjtést szervezetek eszközökre és próbálták a gyerekek legalapabb digitális kompetenciáit megerősíteni. Sok támogatást kaptunk magánemberektől ebben az időben, így tudtak rendszeres tisztítószereket és tartós élelmiszert is vinni a családoknak. Az Erősödő Civil Közösségek programjai szünetre vonultak, aki tudott az online tevékenységekre váltott, illetve bíztattunk mindenkit, hogy a támogatott projektjét alakítsa át nyugodtan úgy, hogy a karantén helyzetre reagáljon. Ezentúl megmaradt forrásokból kiírtunk egy Krízis pályázatot, amire több mint 50 civil szerveződés jelentkezett, akik közül 11 projektet tudtunk támogatni.
Mit gondol, milyen társadalmi hatásai lehetnek a járványnak?
Hát ezzel megvárnám a szeptember 9-ét. Akit erre a kérdésre szeretne válaszokat hallani, jöjjön el, vagy nézze meg az élő közvetítést.
Magánemberként hogy látja, beszélhetünk már második hullámról? Vajon mi okozza az egyre növekvő esetszámokat?
Nem hiszem, hogy van jelentősége, hogy hányadik hullám van. A COVID itt van, soha nem is tűnt el és úgy tűnik egy ideig velünk is marad. Épp ezért a fontos most az szerintem, hogy kialakítsuk azokat a társadalmi szabályokat, amelyek segítségével a legbiztonságosabban tudunk együtt élni, közösségbe járni, dolgozni, stb.
