Manapság egyre többen választják a húsmentes, azaz vegetáriánus vagy vegán diétákat. Ennek többféle oka is lehet. Vannak, akik etikai oldalról közelítik meg a témát. A nagyüzemi állattartás sokszor borzalmas körülményei miatt nem fogyasztanak húst. Vannak, akik az állatok jogait egy szintre emelve az emberi jogokkal, így egy állat levágását szükségtelen gyilkosságnak tekintik. Sokan egészségügyi okok miatt válnak vegetáriánussá vagy vegánná, mivel el akarják kerülni azokat a betegségeket, amiket a húsfogyasztással kapcsolnak össze, vagy a már meglevő betegségeikből akarnak így kigyógyulni. Vannak, akik kulturális okok miatt nem fogyasztanak húst, például a dzsainizmus, a hinduizmus egyes irányzatainak követői és sok buddhista szigorúan vegetáriánus.
Azonban sokan ezek mellett a környezetre gyakorolt hatását helyezik előtérbe, mondván a növényi alapú táplálkozás sokkal környezetbarátabb, mint a húsevés.
Először is tisztázzuk, hogy mit jelent a vegetáriánus és a vegán, miben hasonlít egymásra a két felfogás és mik a különbségek.
A vegetáriánusok egy olyan táplálkozási gyakorlatot követnek, amelynek során nem fogyasztanak olyan ételeket, amiket állatok megölése révén készítenek el.
Meg kell jegyeznünk, hogy a vegetarianizmusnak több fajtája is van.
Ovo-lakto vegetarianizmus: fogyaszt tojást (latinul ovum) és tejterméket (latinul lac) is
Ovovegetarianizmus: a növényi ételek mellett fogyaszt tojást is
Laktovegetarianizmus: a növényi ételek mellett fogyaszt tejtermékeket
Itt érkezünk el a vegetáriánus étkezés spektrumának legszigorúbb változatához a vegánhoz. A vegán étkezés lényege, hogy a vegánok nem fogyasztanak semmilyen állati eredetű ételt (például tejet, tojást, mézet). Ez sokszor azzal is társul, hogy az élet más területeiről is száműzik azokat a termékeket és eszközöket, amiknek előállítása során bármilyen állati eredetű alapanyagot felhasználnak, illetve ezek tesztelése során (főleg szépségipar) állatokat használnak.
A vegánokon belül létezik egy olyan ág is, amit nyers vegánnak neveznek, az ezt követők az általunk elfogyasztott ételek 75-100%-át nyersen fogyasztják.
Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint ha egy ember elhagyja a hús és tejtermékek fogyasztását, a karbonlábnyomát (angolul carbon footprint, karbonlábnyom a különböző lábnyom mutatók családjába tartozik, és jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak) 73 százalékkal tudja csökkenti.
Egy másik tanulmány, amelyben közel 38.700 farmot vizsgáltak meg 119 országban rámutatott, hogy a hús és tejtermékek előállítása közben fellépő üvegházhatást okozó gázok a teljes mezőgazdaság kibocsátásának a 60 százalékáért felelősek. Amellett, hogy ezek az élelmiszerek kizárólag a kalóriabevitel 18 százalékért és a fehérjebevitel 37 százalékáért felelősek az össznépességben.
A mezőgazdaság önmagában a teljes üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 24 százalékáért felelős.
Egy szarvasmarha metán kibocsátása (ami az egyik legfontosabb üvegházhatást okozó gáz) évente, egyenértékű egy autó metán kibocsátásával 12.000 kilométer megtétele során.
Továbbá a vízfelhasználása is egy fontos szempont az állattenyésztés során.
Az iparosodott országokban (OECD tagok) a vízfelhasználásának 45 százaléka mezőgazdaságból származott 2007 és 2009 között.
Egy kilogramm marhahús megtermeléséhez közel 15.400 liter víz szükséges, a birkahús esetében 10.400 liter/kg, a sertésnél 6.000 liter/kg, csirkehúsnál 4.300 liter/kg.
Hozzávetőlegesen egy kilogramm rizs megtermeléséhez 3400 liter víz szükséges, az búza esetében ez a szám 1300 liter/kb, az almánál 700 liter/kg, a burgonyánál 255 liter/kg, a paradicsom esetében ez az értéke csupán 184 liter/kg. (waterfootprint.org adatai alapján)
Az erdőirtások nagy hányada az állattartáshoz kapcsolódóan történik. Ezek alapján egyértelműen látható, az állattartás több szempontból is nagy környezeti terheléssel jár.
Az azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy vegán vagy vegetáriánus diéta nem feltétlenül megfelelő mindenki számára. Vannak, akik például egészségügyi vagy kulturális okok miatt nem tudják, vagy nem akarják elhagyni teljesen a húsfogyasztást. Azonban a környezet szempontjából már az is sokat jelenthet, ha csökkentjük a az állati eredetű ételek, alapanyagok felhasználását és elfogyasztását.
2003-ban indult egy Meatless Monday (Húsmentes Hétfő) elnevezésű kampány, amivel Sid Lerner az ötletgazda arra szerette volna buzdítani az amerikaiakat, hogy a hetet egészséges ételekkel kezdjék, és egy héten legalább egy napon figyeljenek oda, hogy mit esznek.
