A fővárosi Illatos út története sokaknak ismerős lehet, a Budapesti Vegyiművek azonban nem csak az ottani szennyezésért felelős, sajnos Baranyában is hatalmas környezeti károkat okoztak.
A cég hidasi gyártelepén 1972-ben kezdték meg a csontenyv és bőrenyv gyártást, később viszont már növényvédő és rovarirtó előállításával foglalkoztak. A gyártás során keletkezett veszélyes anyagok kezelése már a kezdetektől fogva nem volt szabályos. Sokáig a Fekete tengerbe süllyesztették a hulladékot, később viszont Garéra szállították a hordókat.
Ez az eset a 2000-es évek elején kezdett egyre nagyobb figyelmet kapni, akkor a garéi hordókat elszállították, azonban ez nem volt elég, hatalmas környezetszennyezést okozott a vegyipari cég Hidason és Garén is.
A Greenpeace figyelmét is felkeltette az eset. Korábban próbáltak adatokat kikérni a Baranya megyei kormányhivataltól a talajszennyezéssel kapcsolatban, azonban ezeket nem kapták meg, ezek után a Greenpeace bíróság elé vitte az ügyet, ahol igazat adtak nekik és megkapták az kér dokumentumokat.
A kiperelt adatokból kiderült, hogy a térségben hatalmas a talajszennyezés mértéke. A halogénezett aromás szénhidrogének tartalma a talajban a megengedett határérték 28 ezerszerese. A rákkeltő tetrtaklórbenzol mértéke a határérték 1600-szorosa a, a mennyisége a talajban triklórbenzol 1200-szoros a megengedettnek, a központi idegrendszerre ható és rákkeltő diklórbenzolok 60-szorosan túllépték a határértéket.
Még 1998-ban a hidasi gyártelepen egy nagyjából tízezer négyzetméteres területet behatároltak és közel negyvenötezer köbméter szennyezett földet ki is termeltek és depóniákba rendezték. Egy ideig próbálkoztak a szennyezett talaj megtisztításával, nem túl sok sikerrel. A Budapesti Vegyiművekkel szembe a Fővári Bíróság 2007-ben megkezdte a felszámolást, így a munkálatok teljesen abbamaradtak.
A veszélyes anyagok tárolását 62.300 darab 200 literes hordóval oldották meg. A hordók egy része megsérült így rengeteg szennyező vegyi anyag került a talajba és a talajvízbe. A szennyezett talajvíz szivattyúzását 2007-ben abbahagyták, mivel a BVM-nek 10 millió forintos tartozása volt a tisztítást végző, Pécsváradi Vízművel szemben.
Rendkívül aggasztó, hogy a talajszennyezéssel érintett földeken mezőgazdasági munkát is végeznek. A területen gazdálkodó Biszka Csaba az átlátszó.hu-nak elmondta, hogy tud a szennyezett talajvízről, azonban ezzel kapcsolatban megnyugtatták, a növények gyökere nem érnek le addig a földben, így ebből nem lehet baj. A helyben élő többi gazda véleménye nem egyezik Biszka információival, ők kevésbé optimisták.
A talajszennyezés gócpontjától néhány száz méterre található egy folyó, illetve település is fekszik a közelben, ahol a házak udvarain fúrt kutak vannak. A lakosok már beletörődtek a helyzetbe és nem nagyon foglalkoznak vele. Hidas és Garé térségében az Országos Onkológiai Intézet Nemzeti Rákregiszter és Biostatisztikai Központjának adatai szerint a rákos megbetegedések aránya magasabb mint az országos átlag.
Az átlátszó.hu szerint a BVM által hátrahagyott környezetszennyezés kármentesítése több milliárd forintba is kerülhet. Egyelőre viszont úgy tűnik nincs, aki elvégezze ezt a munkát.
