Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely polgármestere, és a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke. Önmagát konzervatívnak, jobboldalinak és kereszténynek vallja, mégis az ellenzéki összefogás egyik prominens szereplője, egyike azoknak, akit a lehetséges közös miniszterelnök-jelöltek között emlegetnek. Vele készítettünk interjút, ahol számos aktuálpolitikai kérdés mellett azt is megtudtuk, hogy miért ábrándult ki a Fideszből, és a Fidesz-politikájából. Nagyinterjú.

– Hogy látja az ellenzéki összefogás jelenlegi helyzetét? Ön személy szerint az egy vagy a két listás megoldást támogatná?

– Az ellenzéki összefogás óriási haladást ért el 2018 áprilisa óta, azt tudjuk, hogy a pártok megállapodtak abban, hogy minden körzetben egy jelölt lesz, emellett közös programot dolgoznak ki, és közös miniszterelnök-jelöltet állítanak. Ha ez lett volna a 2018-as választásokon, akkor a Fidesznek még az 50% is ingott volna, de semmiképpen sem lett volna kétharmada. Az ellenzéki összefogással kétharmadot biztosan meg lehet akadályozni, de a kormányzáshoz még talán kevés, viszont haladunk tovább és igyekszünk egy irányba terelni a pártokat és a civileket. Én optimista vagyok. Egy vagy több lista? Azt gondolom, hogy ha az ellenzék nem egy közös listával indul, nemcsak vegyes üzeneteket küld a választók felé, hanem kiteszi magát annak a kockázatnak, hogy a Fidesz bármikor hozzányúl, hozzányúlhat a választási törvényhez, és ha nem pontosan olyan modellel indul az ellenzék, mint maga a Fidesz, akkor ezt tudja büntetni. Például a mostani huszonhét jelölt számát bármikor megemelheti a Fidesz akár nyolcvanra is. Az ellenzéknek pont olyan formációban kell indulnia mint a Fidesznek. Az az egy, ami ellen nem tud diszkriminatív törvényt hozni a kormány.

– Ön szerint nem kockázatos az egy lista? Tegyük fel, egy Jobbikos szavazó nem biztos, hogy szívesen szavaz rá egy DK-s politikusra. Látható, hogy már komoly az átszavazási hajlandóság, de még mindig nem teljes. Nem veszhetnek el így szavazatok?

– Nem zárom ki, hogy lesz ilyen elvesző szavazat, de szerintem ez többet hoz, mint amennyit visz. Vannak olyan szavazók, akik a Fideszre voksolnának de az ellenzéki listára átszavaznának, arról nem beszélve, hogy itt nem a DK-ra vagy a Jobbikra kell szavazni, hanem egy tisztességes, becsületes, jogállami európai ellenzékre. Ez a közös ellenzék listája. Az első öt név meghatározó, olyan nevek kellenek akik szimpatikusak és elfogadhatóak mindenki számára, de azt gondolom, hogy a közös ellenzéki lista sokkal többet hozhat, mint amennyit vihet.

– Ki lehet az az öt név?

– Nyilván egyes pártok korábbi listavezetői lehetnének, nem titok, hogy minden pártnak vannak nagyon szimpatikus, népszerű emberei, minden pártból a népszerűségi listát vezető embereket érdemes jelölni a lista elejére.

– Ki lehet az ideális miniszterelnök-jelölt? Ön vállalná?

– Az ideális közös miniszterelnök-jelölt az, aki az előválasztást meg tudja nyerni. Ellenben, ha Gyurcsány Ferenc megnyerne egy előválasztást, amire akár neki, akár Dobrev Klárának jó esélye van, akkor a bizonytalanok és a jobboldali, Fideszből kiábrándult szavazók hiányával nem tudná legyőzni Orbán Viktort. Én mindenképpen azt fogom támogatni, aki megnyeri ezt az előválasztást.

– Ön fog indulni az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson?

– Én ezt vállalom, ha lesz ilyen előválasztás, akkor igen.

– 2018-ban Hódmezővásárhelyen Önnel indult el az egész összefogás. Érez magában plusz terhet, felelősséget emiatt?

– Nem biztos, hogy az én személyem ebben kiemelkedő, de a modell igen. Azóta ezt a modellt propagálom, tavaly októberben is azt láttam, hogy ez a modell működött, ennek nem csak az a része, hogy egy jelölt álljon szembe a Fidesszel, hanem a pártok aktív támogatása mellett a civilek bevonása, akár civil jelölt indítása. Én továbbra is azt gondolom, hogy itt Hódmezővásárhelyen az ellenzéki összefogással sem tudott volna egy Jobbikos vagy egy szocialista jelölt nyerni. Itt az is kellett, hogy egy eladható, támogatható, esélyes civil jelölt legyen a közös aspiráns. Az országban nagyon sok helyen így van. Azt is ki merem jelenteni, hogy a 106-ból 40-41 olyan körzet van ahol bármilyen párt jelöltjében megállapodhatnak, bármelyik párt jelöltjével nyernének az ellenzéki összefogással. Sajnos van további 64 olyan körzet, ahol jó eséllyel csak egy civil tudna nyerni a Fidesszel szemben. Ezen fog múlni a választás.

– Mi vezetett el odáig, hogy egy önmagát jobboldalinak és kereszténynek való ember kiábránduljon a Fideszből és a Fidesz által nyújtott jobboldali politikából?

– Nem a jobboldali politikából ábrándultam ki. A Fidesz nagyon sok jó és értelmes intézkedésével értettem egyet. Ilyen volt a például családi adózás, közmunka program, a segély helyett munka elve, parlament lefelezése, vagy a határon túli magyarok támogatásával és az állampolgárság megadásával is egyetértettem. Ami csalódás számomra az az, hogy 2010-ben nem csak a Gyurcsány kormány teljes elszámoltatását ígérték, hanem a korrupció felszámolását is, egyik sem történt meg. Ennek pont az ellenkezőjét láttam. Nem csak a jobboldaliságot nem képviselték, mikor például a kommunista ügynökaktát nem hoztak nyilvánosságra, hanem még – terrorizmusért -nemzetközi körözés alatt álló bűnözőket telepítettek be tízezer számra letelepedési kötvénnyel az országba. De mondhatnám a korrupció mellett azt a pártállami gyakorlatot, hogy itt embereket fenyegetnek, mert kommentelnek a facebookon, vagy egy lájkot oda tesznek egy kormány-kritikus megjegyzéshez, az hogy ha bárki elindul a politikai pályán azt tönkreteszik, hogy az emberek saját tulajdonát kicsavarják a kezükből, egy cég számára, vagy például egy földterület eladását rájuk kényszerítik. A 40-es, 50-es évek kommunista mintáit látjuk újjáéledni, a megfélemlítés formájában. De a jogállamiságot is szembeköpik, mikor egy négy éves ciklusban ötpercnyi megszólalást adnak a közmédiában, az ellenzéki pártoknak. Ez nem az az ország, amit a rendszerváltáskor megálmodtunk magunknak.

– Ön szerint sok kiábrándult Fideszes, jobboldali ember van ma Magyarországon?

– Rengeteg ilyen van, hiba alul becsülni a számukat. Ha a pártok támogatottságát összeadjuk, akkor nagyjából azt kapjuk, hogy a Fidesz és az ellenzék 35-35% körül áll, rajtuk kívül van 30% olyan szavazópolgár, akinek nincsen pártja, jelentős részük hozzám hasonlóan gondolkodik. A saját baráti körömben is ezt tapasztalom az előbb elmondott okok miatt, hogy a Fidesz szégyen, rájuk szavazni és őket támogatni szégyen, Európa szégyene vagyunk. Akik külföldre mentek rokonok szégyenkeznek. Van egy ismerősöm, félig román-félig magyar Temesvári férfi. Németországban él, eddig magyarnak vallotta magát, ma már inkább románnak, mert szégyelli azt, hogy magyar. Ezt a szégyent mind Orbán Viktor hozta. A fiatalok átélik, rosszul érezzük magunkat, azzal együtt is, hogy az ellenzéki pártok között sokan nem találtuk még meg azt, amivel teljes mértékben tudnánk azonosulni.