Borsos Viktor Baranya megye és az ország egyik legfiatalabb polgármestere. A tavaly októberi önkormányzati választás óta vezeti Csebény községét. Munkája során sokszor ellenszélben kell dolgozni, de elmondta, hogy nem fogja feladni és mindent megtesz a településéért. Felajánlotta egyéves tiszteletdíját, hogy a falunak legyen ismét harangja. Hozzá hasonlóan nagybátyja Borsos József, Csebény alpolgármestere is felajánlotta egyéves tiszteletdíját, ő az almamelléki óvoda számára.
Egy év eltelt az önkormányzati választás óta, hogyan értékeli az elmúlt időszakot, mint Csebény polgármestere?
Amikor elindultam a polgármesteri címért, készítettem egy programot, amiben tettem több ígéretet is. Köztük volt például az új faluharang is. Ezeknek az ígéreteknek a 70%-át már beváltottam az elmúlt egy év alatt. Amik még vissza vannak, azok olyan projektek, amiket vagy nem tudok megcsinálni, mert már nincs meg rá a lehetőségem idén, vagy nincs meg az ember, aki által meg tudnám csinálni. Például ilyen a nyaraltatás kérdése a Balatonon, mert eladták a nyaralót, tehát ez már sajnos nem megvalósítható.
Szinte az összes projektet önerőből csináltam meg, ezt azért hangsúlyozom ki, mert idén, egy pályázaton nyertünk, az egy fásítási program volt, tizenhat fára. Ezen kívül beadtam még nyolc pályázatot, egyik sem nyert. Minden, amit megcsináltunk azt önerőből gazdálkodtam ki.
Az elmúlt egy év alatt befejezetük a belterületi szilárd burkolatú árok kialakítását és hidak építését. A temetőben a lélekharang fel lett újíttatva és kapott egy új házat. Megcsináltuk és felállítunk a faluharangot illetve a Trianon keresztet. Ezen felül a buszmegállókat is rendbe raktuk. A falutraktort és a hozzávaló munkagépeket is felújítottuk. A közmunkások létszámát megnégyszereztem, amit úgy próbáltam oldottam meg, hogy mindannyian helybeliek legyenek, akik máshol dolgoztak, őket hazahoztam, igyekeztem ezt így megoldani. Nyilván van, aki még máshol dolgozik sajnos, amíg nem kapunk plusz helyeket, addig ezt nem tudjuk máshogy megoldani.
Talán ezek voltak a legfontosabb, a legnagyobb volumenű munkák, amiket sikerült elvégeznünk. Ezeket egy év alatt csináltam meg önerőből, pályázat nélkül. Szerencsére a költségvetés pozitívban van, a kasszában van elég pénz. Tavaly decemberben újra volt karácsonyi rendezvény, nőnap alkalmából pedig bált tartottunk a hölgyeknek. Rengeteg olyan dolgot sikerült megcsinálnom, ami korábban nem volt.
Kitől és miért kapta a Patrióta nevet a harang?
A harang a Patrióta nevet tőlem kapta. Épp a kórházban feküdtem, volt egy lázálmom és amikor felébredtem tudtam, hogy Patrióta lesz a neve. Azért Patrióta, mert minden egyes rezdülése a falut szolgálja, és az a patrióta, aki a hazát szolgálja. Ez a harang, a falu haragja 1913 óta. A régi haranglábat édesapámmal ketten bontottuk el, mivel már régóta életveszélyes volt.
Milyen források felhasználásával történt meg a harangláb megépítése?
Tavaly, amikor a testület megszavazta, ennek a haranglábnak az építését, akkor nem volt rá keret. Ezért én felajánlottam a 2020-as, egész éves tiszteletdíjamat a falunak, hogy abból építsük meg az új haranglábat. A testületből csak nagybátyám, az alpolgármester fogadta ezt el, a testület többi tagja a szememre vette, hogy mit képzelek. Hozzá kell tennem, nem ápolok túl jó viszonyt a testülettel. Annak ellenére, hogy ők hárman ebbe nem mentek bele számomra a fő cél az volt, hogy ezt még az idén meg kell csinálni. Szerencsére időben el is készült.
Hogy történt a harangláb elkészítése?
A haranglábnak az a szépsége, hogy a tartópillérek, a csúzli ágas, és az egész szerkezet egy fából készült. Ez egy több mint százéves tölgyfa, korábban már kidőlt, de egy lábon száradt fáról beszélünk. Horváth-Béres János faragta, ő készítette el a faluban lévő Szent Vendel szobrot és a falukaput is. János családi barátunk, már régóta ismerjük egymást. A harangláb felállításakor a daruztatást, a tetőfedést anyagköltséggel együtt nagybátyám állta, Borsos József, a falu alpolgármestere. A daruztatás, az anyagköltség, az ácsok bére nagyjából félmillió forint volt, az egész, amit itt látunk 1,6 millió forintba került. A hozzávaló alapot édesapám Borsos Tibor ásta, a betont is mi csináltuk, a vasanyagot is én szereztem be, a takaróléceket is mi csináltuk hozzá. Aznap, amikor állítottuk a harangot 39 fok volt, itt voltunk reggel héttől este ötig, összesen heten segítettek ebben. Névlegesen: Horváth-Béres János, Gondos Róbert, Ifj. Gondos Róbert, Biswurm Roland, Borsos Tibor, Borsos József, és jómagam. A harangot rögzítő csavarokat én és Ifj. Gondos Róbert húztuk meg ott fenn 6 méter magasban.
Miért volt fontos önnek, hogy elkészüljön a haragláb?
Baranyában én vagyok a legfiatalabb polgármester és úgy gondolom olyat csináltam, ami ötven év múlva is itt lesz. Amikor én már nem leszek, ez a harang akkor is itt fog állni, ezzel talán sikerült maradandót alkotni.
“De ezt nem magamért csináltam, hanem a falumért.”
A haranglábon a három sas a gonoszt jelképezi, a galamb pedig a jót. Mindig a jó nyer a gonosz felett, ezért vannak a galambok felül. Emellett a galamb még a békét is szimbolizálja, a sas vagy karvaly ősmagyar szimbólum. A fenti oromlécen lévő díszítés magyar motívumokból áll.
A harangot korábban csak akkor használták, amikor valaki elhunyt a településen. A javaslatomra született az a döntés, hogy legyen déli harangszó. Ezzel kapcsolatban már felkerestem több vállalkozót is, ha minden a tervek szerint megy jövőre ismét lesz déli harangszó a faluban.
A szintén idén felavatott Trianon keresztnek mi a története?
A Trianon keresztfa anyaga nagybátyám erdejéből van, ő adományozta a falunak. Idén van a trianoni békediktátum századik évfordulója. Ez az egyik oka annak, hogy felállítottuk ezt a keresztet. A másik oka a nemzeti identitás, az összetartozás hangsúlyozása. Anno rengeteg olyan család érkezett ide, akiket kitelepítettek. Személyes érintettségem is van, hiszem édesapám ágáról őseim a felvidéki Királyrévről származnak. De még sok másik ilyen család él itt a környező falvakban is.
Ez a kereszt, egy forintjába nem került a falunak, nagybátyámmal együtt álltuk a költségeket. A táblán azért áll az „Állíttatta Csebény község lakossága” felírat, hogy ne sértsünk meg senki. Ha idejön egy turista, neki nem mond sokat ez a szöveg, de mi helyiek tudjuk, hogy a testület többi tagja, a haranghoz hasonlóan ebben az esetben sem támogatta ezt a fontos ügyet.
A Trianon kereszt avatása együtt volt a harangéval augusztus 20-án. A keresztet július 4-én állítottuk a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján.
Miért helyeztek el a temetőben egy lélekharangot?
Csebényhez tartozik egy külterület, Szabás. Az ottani korábbi, régi harangot felújítottuk és most a temetőben van lélekharangként. Bár, már csak kevesen, de még élnek páran Szabáson és úgy gondoltuk, hogy ezzel is emléket állítunk az egykori falunak. Régebben Szabás sokkal nagyobb település volt, mint Csebény, csak oda nem vezetett kövesút, ezért az emberek szép lassan elköltöztek. Törekszünk arra, hogy a Szabáson élő három családot abban segítsük, amiben csak tudjuk.
„Legalább annyi tiszteletet adjuk az ősöknek, hogy a temetőt rendben tartjuk.”
Ebből fakadóan most nekiláttak a közmunkások és a falugondnok a régi szabási temetőt helyreállítani.
Hogy zajlott a kereszt és a harang átadója?
Augusztus 20-a volt az átadó. Augusztus 18-án tetőztük a harangot, aznap volt testületi ülés, akkor terjesztettük elő nagybátyámmal Borsos József alpolgármesterrel az átadó megszervezését. Ekkor egyezett bele az ellenzéki három képviselő, hogy legyen átadó, azonban erre nem jöttek el. Úgy gondolom, hogy ez szégyen. A környékbeli összes polgármester eljött, az elszármazott lakosok közül is sokan eljöttek. Több mint nyolcvanan vettek részt az átadón, egy olyan faluban, ahol 114 ember él összesen. Van négy holland család, akik Csebényben telepedtek le, és már hosszú évek óta itt élnek. Fontos megemlítenem, hogy avatásokra mind a négy holland család eljött a képviselőkkel ellentétben.
Milyen további tervei vannak a jövőre nézve?
Ami még idén tervben van, hogy befejezzük a faluház felújítását, járólapozását. Közösségi pénzből a régi bolthelyiség fel lesz újítva belül. Így próbáltam megoldani azt, hogy ne legyen állagromlás, bár az épület kívülről jó állapotban van, de belülről már tégláig lepotyogott a festék és a vakolat. Kulturális teret szeretnénk belőle csinálni, ahol a csebényiek összegyűlhetnek. Ezen felül a falutraktornak és a hozzá való munkagépeknek építünk egy garázst.
A falukapu és a Szent Vendel szobor is renoválva lesz az alkotó által. A kultúrpajta tetőszerkezetét is meg kell csinálni, mert elkezdett berogyni, itt-ott be is ázik, annak ellenére, hogy csak tízéves az épület. Szabáson szeretnék a Kéktúra útvonalon egy pihenőhelyet kialakítani, mivel havi szinten körülbelül 80-100 fő megfordul Szabáson turistaként.
