A trópusi tőzeges területek, a tőzegmocsarak és tőzeglápok védelme csökkentheti a COVID-19 világjárvány hatásait, és annak valószínűségét, hogy olyan új betegségek jelenjenek meg, amelyek állatokról terjednek az emberre – áll a dél-angliai Exeteri Egyetem kutatóinak friss tanulmányában. A nemzetközi kutatócsoport tagjai olyan országokból származnak, ahol nagy területen találhatók trópusi tőzeglápok, így Indonéziából, a Kongói Demokratikus Köztársaságból és Peruból. A tanulmány az Exeteri Egyetem vezetésével készült.

A tudósok elemezték az eddig összegyűlt adatokat, bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha elpusztítják a gazdag biológiai sokféleséggel rendelkező trópusi tőzeges mocsárerdőket és befogják, begyűjtik az ott vadon élő állatokat, ennek az együttes hatása megfelelő feltételeket teremt az olyan, újonnan megjelenő fertőző betegségek (angol rövidítéssel az EID, Emerging infectious disease) számára, amelyek az állatokról juthatnak át az emberekre.

Az erdők felé terjedő tőzegláptűz Indonéziában, Közép Borneó tartományban

Mint az köztudott, a COVID-19 vírusa nem trópusi tőzegterületen bukkant fel, de az AIDS betegséget okozó HIV vírus és az Ebola első közös előfordulását olyan területeken figyelték meg, ahol kiterjedt tőzeglápok találhatók. Az Exeteri Egyetem tanulmányában arra is rámutattak, hogy milyen hatása lehet a COVID-19 járványnak a trópusi tőzeges területek megőrzésére, valamint a helyi közösségekre, és mindkettőre nézve számtalan potenciális veszélyt azonosítottak.

Nem azt állítjuk, hogy ezek az egyedüli élőhelyek, ahol a zoonózisok, az állatokról az emberekre terjedő betegségek megjelenhetnek

– mondta a tanulmány szerzője, dr. Mark Harrison, aki az Exeteri Egyetem Ökológiai és Természetvédelmi Központjánál és a Borneói Nemzetközi Természetvédelmi Alapnál is dolgozik. A trópusi tőzegmocsár erdőkben gazdag állat- és növényvilág található, köztük számos olyan gerinces faj, amelyekről ismert, hogy zoonózisos betegség kockázatát hordozzák, ilyenek a denevérek, a tobzoskák, egyes rágcsálók és a főemlősök.

Az ilyen élőhelyek mértéktelen kiaknázása és emiatti széttöredezettsége, a vadon élő állatok begyűjtése, valamint az ember okozta erdőtüzek miatt elpusztult természet egyre nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, a tőzeglápok biológiai sokféleségének eltűnésével megnövekszik az állatokról emberekre terjedő betegségek terjedésének lehetősége. „Tanulmányunk arra is rámutat, hogy a trópusi tőzegterületek védelme nem csupán a vadon élő állatok és a biológiai sokféleség megőrzése, de a szén-dioxid kibocsátás csökkenése és az emberi egészség szempontjából is fontos” – magyarázta a kutató.

Néhány olyan országban, ahol nagy a trópusi tőzegterület, de viszonylag kevés forrással rendelkeznek a járványok kezelésére, ott a COVID-19 járvány súlyos hatásokat okozhat. Sok viszonylag szegény közösség él ezeken a távoli, más helyektől elszakadt, korlátozott infrastruktúrájú, nem megfelelő vagy semmilyen orvosi létesítményekkel nem rendelkező területeken. „Emiatt a COVID-19 járvány közvetlen és közvetett hatása különösen súlyos lehet ezekben a közösségekben” – mondta dr. Ifo Suspense, a Kongói Marien Egyetem munkatársa. „A tőzeges területeken zajló súlyos tűzesetek hatalmas légszennyezést okoznak, különösen Délkelet-Ázsiában, a légzőszervi megbetegedések pedig növelik az olyan betegségek kockázatát, mint a COVID-19″ – erre már dr. Muhammad Ali Imron, az indonéziai Gadjah Mada egyetem munkatársa figyelmeztetett, aki arról is beszélt, hogy a természetvédelmet, a kutatásokat és a képzést egyaránt érinti a világjárvány. A trópusi tőzegterületeken fokozódhat az élőhelyekbe történő beavatkozás, a vadon élő állatok befogása és a tűzesetekkel a növényzet eltüntetése.

A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a trópusi tőzegterületek és a vadon élő állatok fenntartható kezelése fontos a COVID-19 járvány hatásainak enyhítéséhez, valamint a zoonózisos betegségek jövőbeli megjelenésének és súlyosságának csökkentéséhez. A célok elérése érdekében a szerzők lehetőségeket és ajánlásokat is megfogalmaznak a kutatók, a terepi projektek, a politikai döntéshozók és adományozók számára.

Ha így folytatjuk, mindennaposak lesznek a pusztító járványok

Jakab Ferenc pécsi virológus a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadást, amelyben azt fejtegette, hogy a járványok korára kell felkészülnünk. Erről korábbi cikkünkben beszámoltunk:

Ha így folytatjuk, mindennaposak lesznek a pusztító járványok – BaHír

Jakab Ferenc pécsi virulógus tartott előadást a Magyar Tudományos Akadémián, ahol elmondta, a járványok korára kell felkészülnünk. Jakab elmondta, hogy szerinte a mostani vírus csak egy főpróbája a kutatóintézetek és globális szervezetek együttműködésének, a globalizáció miatt szerinte elkerülhetetlen, hogy a jövőben is számos vírus legyen, amelyeknek a nagy része (60%-a) gerinces állatoktól származik.

A kutató arról beszélt, hogy szerinte a mostani koronavírus járvány csak főpróbája a kutatóintézetek és globális szervezetek együttműködésének, ugyanis a globalizáció miatt szerinte elkerülhetetlen, hogy a jövőben is számos vírus jelenjen meg, amelyeknek nagyíjából 60 százaléka gerinces állatoktól származik. A pécsi szakember szerint az állatoktól származó vírusok egyenes következményei a természetpusztításnak, amit az emberi faj végez, azonban bízik abban, hogy 2021 elejére megérkezhet a vakcina. Szerinte az oxfordi tűnik a legígéretesebbnek.

Szerző: Mangel Gyöngyi