Egykor a földterületek kilencven százalékát erdő borította. Innen került elő a házak építőanyaga, a fűtéshez való tüzelőanyag, benne makkoltak a disznók, málnával, gombák tömegével, sommal, galagonyával, kökénnyel, csipkebogyóval, csalánnal, gyógynövényekkel, saláta alapanyagokkal látta el az emberiséget. Elkísért mindenkit a bölcsőtől a koporsóig.
Napjaink urbanizációja, technikai fejlődése halálra ítéli az erdőket. Pedig korunk egyik rákfenéjének, a klímaváltozásnak, amely napjaink egyik legnagyobb környezeti kihívása, nos ennek mérséklésében igazán bevethetnénk őket.
Az erdőségek, amelyek a földi élet legösszetettebb közösségének számítanak, az eddiginél nagyobb odafigyelést érdemelnek.
Gondoljunk csak a csekély számú magyar erdőkre, amelyek évente mintegy 4 millió tonna szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, ez a szám mintegy 700 ezer emberre jutó kibocsátást ellensúlyoz. Márpedig bizonyított tény, hogy a klímaváltozás egyik fő okozója a föld légkörét terhelő jelentős mennyiségű szén-dioxid.
A drasztikus változás persze távolinak tűnik a számunkra, míg azt el nem kezdjük a saját bőrünkön tapasztalni. A klímaváltozás egyik jele pedig pontosan ilyen, a bőrünkön érezhető. Mégpedig a felmelegedés. 2010 után meg is tapasztalhattuk a Föld eddigi legmelegebb öt évét. Az erdők árnyat adó hűvösségükkel és párologtatásukkal ebben is egítségünkre sietnek, és nagyban hozzájárulnak a hőmérséklet csökkentéséhez. Nyáron megtapasztalhatjuk, hogy az erdő árnyat adó hűvösében akár 4-8 fokkal is hűvösebb levegőnek örvendezhetünk.
A globális felmelegedés problémája sajnos az erdőket sem kíméli. Napjainkra a hazai erdők légkörét, és a hozzájuk tartozó élőhelyeket is megváltoztatta. Az elmúlt évtizedben hazánkban a felére csökkent a bükkösök területe. Ha ez így folytatódik, akkor 2050-re jelentősen megnő a meleg erdőssztyepp-klíma térfoglalása.
Az őshonos fafajok csökkenésével elszaporodnak erdeinkben a nem őshonos növény- és állatfajok, amelyek természetes ellenség hiányában egyre szaporodnak. Megjelennek és kiszorítják élőhelyükről az őshonos élőlényeket. Új fa-, és rovarfajok jelennek meg az erdeinkben. Ilyen fafaj a bálványfa, a rovaroknál a kabóca.
Egyetlen kifejlett tölgyfa naponta 700 liter oxigént termel, ami ötven felnőtt ember napi levegőszükségletének felel meg. Még szerencse, hogy gondos erdészek a klímaváltozás ellensúlyozása érdekében változatos korú és fafajú erdőket gondoznak. Az erdeink fennmaradása érdekében déli származású magokat és csemetéket ültetnek, hogy ezzel is segítsék erdeink megmaradását egyre változó világunkban. Az erdészeti szakemberek jól érzik, hogy unokáik, dédunokáik örökségével gazdálkodnak.
Természetesen mi túrázók is nagyon sokat tehetünk erdeink tisztasága és fennmaradása érdekében. Elsősorban a kevesebb szemeteléssel, és az elővigyázatosabb tűzgyújtással.
Napjainkban fokozott figyelmet kapnak a város közeli erdős területek, mint például a Mecsek kiránduló erdeje. A veszélyhelyzet idején a várostól karnyújtásnyira ez az egyetlen olyan hely, ahol megnyugtató körülmények között, friss levegőt szippanthatunk, és a szabadság érzetével találkozhatunk. Érdemes hát fokozottan ügyelni rá, és megőrizni a jövő nemzedékének.
Forrás: klimavaltozas.oee.hu, turistamagazin.hu, univpecs.com
Fotó: pixabay
