A barbakán a középkori várak részét képező, előretolt kapuerőd elnevezése. Feladata az ellenséges csapatok megállítása, lelassítása a település vagy erődítmény főkapuja előtt. Általában különálló, árokkal körülvett erős torony, csapóhíddal és egy vagy több kisebb őrtoronnyal.
A pécsi Barbakán Magyarország egyetlen fennmaradt kapuerődje, a város egyik szimbóluma, kevesen vannak az országban, akik ne hallottak volna róla. Aki pedig Pécsen jár, annak szinte kötelező program megnézni a maradványait. Aki esetleg még nem ismeri a történetét, olvassa el cikkünket. Aki pedig már ismeri, annak sem árt feleleveníteni a tanultakat. 😊
A történészek Kinizsi Pál nevéhez kötik a Barbakán megépülését: amikor a hadvezér 1498-ban Pécsett járt, a török fenyegetettségre hivatkozva tanácsolta a felállítását, ami Szatmári György püspök (1505-1521) idejében valósult meg.
Az erőd gótikus stílusban épült, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál. A kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt, oldalsó bejárata azt a célt szolgálta, hogy a kapun betörni igyekvő ellenséget a védők oldalról támadhassák. A bástya körül várárok helyezkedik el, a bejáratához vezető csapóhíd felvonó csigái ma is megvannak.
Janus Pannonius halálának 500. évfordulója alkalmából Borsos Miklós készített bronzszobrot a néhai püspökről, amit az erődítmény kertjében, a Barbakán Sétányon helyeztek el.
A Barbakán rekonstrukcióját 2019 decemberében fejezték be. A 30 millió forintos beruházásból felújították a bástyához kapcsolódó fából készült hidakat, lépcsőket, az építmény karéján felépített gyilokjárót és az azt övező korlátokat is.
Videó: Mesics Gábor
Forrás: Wikipedia
