A Free PTE csoport olyan célból jött létre, hogy összegyűjtse azokat az egyetemi polgárokat, illetőleg a PTE-hez közel álló személyeket, akik kiállnak a szabad felsőoktatás mellett és elutasítják (vagy legalábbis jelen formájában semmiképp sem támogatják) az alapítványi fenntartású intézményi modell kialakítását, amelyről korábban már írtunk. Az oldal politikai pártoktól független, célja a nyilvánosság tájékoztatása a folyamatról programokon és közös kiállásokon keresztül. Az oldal készítői és segítőik eddigi legnagyobb volumenű eseménye kétségkívül a tegnap esti online plénum volt, amelyen a vártnál lényegesen többen vettek részt. Amikor 18.01 perckor beléptem a zoom-csatornára már közel 300 ember követte nyomon az eseményeket, de ez a szám néhány perccel később meghaladta az 500-at, a legtöbben, akik egy adott pillanatban részt vettek, pedig körülbelül 870 fő volt.
Az esemény tulajdonképpen két részből állt. Az első felében olyan személyek tartottak rövid előadásokat, akik vagy a PTE polgárainak egy részét képviselték, vagy más egyetemen már átélték a modellváltást, így saját tapasztalataikat tudták megosztani a többi résztvevővel. A második felében került sor a plénum megtartására, amin a résztvevők közös álláspontot fogalmaztak meg a jelenlévő helyzet kapcsán és egyeztettek a jövőbeni terveikről.
A tájékoztatókat Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora nyitotta meg, aki arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy meglehetősen nehéz döntés előtt áll az egyetem, főleg annak tükrében, hogy csak pár hete merült fel először egyáltalán a modellváltás lehetősége. Kijelentette, hogy a csatlakozás az egyetem szenátusán fog múlni. Elmondta még, hogy kaptak kormányzati ígéretet két részletben, összesen 30%-os oktatói fizetésemelésről, illetve további fejlesztéseket is kilátásba helyeztek, de rengeteg kérdés nem tisztázott. Az mindenképp cél, hogy modellváltás esetén legyenek meg olyan peremfeltételek, amelyek betartásra kerülnek. A legfontosabb ezek közül, hogy az egyetemnek legyen beleszólása az alapítvány kuratóriumának összetételébe, hogy a kurátorok kinevezése határozott idejű legyen, valamint, hogy az egyetem „szakmaiságát” továbbra is az akadémiai vezetés adja.
Ezt követően Horváth Csaba politológus, az ÁJK és a Btk. oktatója és egyben a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete PTE Intézményi Szervezetének elnöke szólalt fel. Elmondta, hogy nagyon aggályosnak tartja, hogy amíg a korábbi egyetemeknél legalább pár hónapnyi időt igénybe vett az intézmény átalakítása, addig most két hét alatt akarnak mindenről dönteni. Úgy látja, hogy itt gyakorlatilag egy kondíciók nélküli döntéshozatalra kerülhet sor, amely legrosszabb esetben akár az SZFE-hez hasonló következményekkel járhat. Ugyanakkor álláspontja szerint a kormányzat ebben a helyzetben erősebb tárgyalási pozícióval bír. Horváth Csaba utalt még arra is, hogy noha az ígéret szerint valóban kétszer 15 százalékos fizetésemelésre sor kerül, ez egyáltalán nem biztos, hogy pótolni tudja azt, amit a közalkalmazotti státusz elvesztése okoz.
Ezt a témát folytatta dr. Zeller Judit, a PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének adjunktusa, aki kifejtette, hogy a közalkalmazotti státusz elvesztése munkajogi szempontból milyen veszélyekkel jár az egyetemi oktatóknál. Az ígért béremelés ellenére a pénzügyi helyzet bizonytalanabbá válik, hiszen nem a törvény által előírt fix bértábla és juttatások lesznek, és az is lehetséges, hogy most még létező pótlékok és extra juttatások (például a 25 év után járó jubileumi juttatás) elvesznek. Ezenkívül a közalkalmazottaknak járó pótszabadságok sem maradnak meg, és ez a jogviszony könnyebben meg is szüntethető, mint a közalkalmazotti. Az alkotmányjogász szerint ezek a jogosultságok munkajogi eszközökkel ugyan megszerezhetők, de nem garantáltak, ráadásul ehhez egy reprezentatív szakszervezetre lenne szükség, ami jelenleg nincs meg a PTE-nek.
Az előadók sorát Darab Ágnes, a Miskolci Tudományegyetem egyetemi tanára folytatta. Beszámolója elején reflektált arra a korábban elhangzott megjegyzésre, miszerint Miskolcon a modellváltás viszonylag problémamentesen zajlott le. Szerinte ez csak azért történt látszólag így, mert március 12. és július 29. között benn sem voltak az egyetemen, először a korlátozó intézkedések, később a modellváltás miatt. Július 29-én gyakorlatilag kész tények elé lettek állítva, és az egyetlen feladatuk az új szerződés aláírása volt. Elmondása szerint a modellváltás kapcsán senki se lett megkérdezve és szinte semmilyen információt nem kaptak.
Ezt követően Aujeszky Nóra, az SZFE hallgatója szólalt meg. Bár a Színművészeti Egyetem történetét nagyjából mindenki ismeri, Nóra még 1-2 kevésbé ismert információról tájékoztatta a jelenlévőket. Elmondta, hogy a 2020 áprilisi modellváltásról szóló egyeztetésre az SZFE egy 5 pontból álló követelést nyújtott be, ami garantálta volna az egyetem autonómiáját, ebből egy sem valósult meg. Az egyetemtől kértek javaslatokat vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi tagjai kapcsán, ez meg is történt, ám ezek a javasolt személyek közül végül senki sem került megválasztásra. A problémák kapcsán több alkalommal jeleztek az Innovációs és Technológiai Miniszter felé, aki az alapítói jogok gyakorlójaként felléphetett volna a vagyonkezelő alapítvány tevékenysége kapcsán, ám minden kérdést a kuratórium felé továbbított. Megtudtuk még, hogy a szeptemberi SZMSZ hatályba lépése óta újabb három SZMSZ módosításra került sor, amiből az utolsóról már nem is tájékoztatták hivatalosan a hallgatókat, továbbá, hogy a kuratórium tagjai most már oktatók által beírt jegyeket törölnek a rendszerből és a bíróság által meghozott védelmi intézkedéseket sem tartják be, sőt, Vidnyánszky Attila már fenntartóként maga akar új osztályt indítani.
A következő felszólaló dr. Tornyai Gábor, a Corvinus egyetem docense volt, aki általánosságban is beszélt az alapítványi modellről. Elmondta, hogy jól kivitelezve ez akár működőképes koncepció is lehet, mert egy alapítványi finanszírozású egyetem kevesebb kötöttséggel, valamit kevesebb állami- és médiabefolyással tud működni. Azonban a tervezett modellváltás nem hozza meg ezeket az eredményeket. Felszólalásának végén ő is megfogalmazott olyan minimum-követelményeket, amelyek szerinte egy ilyen modellváltáshoz elengedhetetlenek. Ezek közül a legfontosabbak a jogszabály-módosítások mellett a szenátus és a kuratórium mellérendeltségi viszonya, a közös rektorválasztás, a szenátus beleszólási joga a kuratórium tagjainak megválasztása, a határozatlan idejű kinevezésen alapuló munkajogviszony és az ágazati kollektív szerződések megkötése.
Az utolsó két felszólaló Galuska László Pál, a Károli Református egyetem docense, valamint Szubotny Bagatur voltak, akik a saját intézményeik modellváltása utáni eseményekről beszéltek. A két nagyvárosban (Győr és Kecskemét) többek között olyan események történtek, mint épületek és ingóságok elvétele, egyes karokon és szakokon elbocsájtások, amelyek a gyakorlati oktatás meghiúsulásával jártak.
Az előadások után lehetőség volt kérdések feltételére. Többségében Miseta Attila rektor felé érkeztek kérdések, legfőképpen arra voltak kíváncsiak sokan, hogy mi lesz akkor, hogyha az elmondott peremfeltételek nem teljesülnek. A rektor úr szerint ezesetben nem lesz megállapodás. A résztvevők azonban mind szóban, mind írásban hangot adtak az irányú aggodalmunknak, hogy vajon ez az elutasítás lehetséges-e egyáltalán, és ha igen, akkor az milyen következményekkel jár.
A második felében a plénumon maradt érdeklődők (akik száma 8 óra magasságában még mindig meghaladta a 600 főt) arról beszéltek, hogy miben látják a jelenlegi helyzet kezelését, és mi az a közös álláspont, amit elfogadhatónak tartanak. Utóbbi tekintetben a részt vevők véleménye viszonylag széles spektrumban mozgott, voltak, akik önmagában nem érezték aggályosnak az alapítványos modellváltás, ha az a megfelelő garanciák mellett történik, mások a teljes modellváltás elutasítása mellett érveltek. Abban viszont egységes volt minden résztvevő álláspontja, hogy a jelenleg ismert feltételek és kondíciók mentén a modellváltás nem biztosítja a megfelelő garanciákat, nem szolgálja az egyetemi polgárok érdekét és veszélyezteti az egyetemi autonómiát. Erről egy közös nyilatkozat is készült, melyet eljuttatnak az egyetem szenátusának, még a csütörtöki szavazás előtt.
A munka ezzel nem állt meg, a Free PTE csoport tagjai immáron megnövekedett létszámmal folytatják a tevékenységüket és jövő héten újabb plénum tartására kerül sor.
