Az előttünk álló napok időjárás előrejelzéseit figyelembe véve mi lehetne jobb program, mint egy kiadós mélyalvás. Már csak azért is érdemes elgondolkodnunk a dolgon, mert a mélyalvás egy olyan tevékeny, ami ős helyreállító erővel bír, amely „kitakarítja” az agyat – állapították meg az amerikai Északnyugati Egyetem kutatói ecetmuslicák agyi aktivitását és viselkedését tanulmányozva.
Milyen érdekes, hogy ami az ecetmuslicákra jótékony hatással van, az nálunk embereknél is remek mutatókkal bír.
Tehát nézzük csak először is, hogy az alvásstádiumok milyen sorrendben követik egymást:
- stádium, a mélyalvás felé az ébrenlét és az alvás közti átmenet. Egyszerű, közismert szóval a szendergés, mely az alvás 5-10%-át teszi ki. Az izmok tónusa ilyenkor csökken, a szemmozgások lassulnak, pislogás nincs. Ugye milyen kellemes!
- stádium, a felületes alvás, mely az alvási idő 50%-ában figyelhető meg. Az izmok tónusa tovább csökken, a szemmozgások megszűnnek. Már ez is nagyszerű!
- stádiumot szokás középmély alvásnak nevezni, ez pedig az alvásidőnk 5-10%-át érinti.
- stádium a mély alvás, mely a felnőttek esetében az alvási idő 15-20%-át teszi ki. Gyermekek alvásidejében többet, idős korban sajnos jelentősen kevesebbet tesz ki.
Azt bizony a saját bőrünkön megtapasztaltuk, hogy az alvás életünk létfontosságú és nélkülözhetetlen része. A nyugodt mélyalvás szükséges az egész napi ébrenlétben, munkában és igénybevételben megfáradt testünk regenerálódásához. De nem csak az erőgyűjtéshez, ha nem az agyunk számára a napközben tanult új ismeretek rendszerezéséhez, feldolgozásához is. Az ébrenlét során megtapasztalt érzelmi hatások is részben alvás alatt kerülnek a megfelelő megítélésre. Szóval: „Aludjunk rá egyet!” A szervezetünknek nem megfelelő mennyiségű, és minőségű alvás hiányában fáradtak, maradunk.
Amennyiben viszont nem pihentük ki magunkat megfelelően, és fáradtak maradtunk, akkor jelentősen romlik a koncentrációs készségünk, nő a reakció időnk. Nem igazán szerencsés ez például a vezetés közben, mert lehet, hogy életveszélyes helyzeteket kell elhárítanunk. Ilyenkor agyi teljesítőképességünk romlik, nehezebben jutnak eszünkbe dolgok, és sokkal nehezebben tudunk megtanulni új ismereteket.
Súlyos egészségkárosodáshoz vezethet a tartós alváshiány. Végső soron pedig az immunrendszer legyengülését eredményezheti. Állatkísérletek során kimutatták, hogy az alvás megakadályozása egy idő után halált okoz. Sajnos a történelemből jól ismerjük, hogy a fogvatartottak kínzásához, megtöréséhez is előszeretettel használták, reméljük, hogy csak elődeink. Az emberiség alvás-ébrenlét ciklusa illeszkedik a Föld forgásához. Kapcsolódik a nappalok és az éjszakák váltakozásához. Ez a ciklus az emberen kívül az állat- és növényvilágban is könnyen megfigyelhető. Alvásunk alatt a külvilág ingerei teljesen megszűnnek a számunkra, vagy csak korlátozottan reagálunk azokra. Az alvás mégis könnyen visszafordítható folyamat, és kívülről egyszerűen megszakítható állapot.
Most pedig nézzük csak mennyi alvásidőre van szükségünk a teljes regenerálódáshoz? Az alvás tudományával foglalkozók véleménye szerint az éjszakánkénti átlagos hat-nyolc óráig tartó alvás a lehető legjobb életminőséget eredményezi. A megközelítőleg ennyit szunyókáló emberek ébredése jó, kipihentség érzetük kiváló. Életminőségük ezáltal jobb, és kisebb valószínűséggel süllyednek depresszióba, mint a kevesebbet alvók. – olvasható az aktuális tanulmányban. Itt jegyzem meg, hogy a kutatók ugyanakkor a kilenc óránál hosszabb alvást sem javasolják!
Forrás: webbeteg.hu, nlc.hu, origo.hu
Fotó: pixabay
