Elkészült a Transparency International 2020-as Korrupció Érzékelési Indexe (Corruption Perceptions Index – CPI), amiből kiderült: a korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban nem eredményez mérhető előrelépést.
A CPI 1995-ben került kialakításra, amely a közszférában a korrupció érzékelt mértéke alapján rangsorolja az országokat az egész világon. A Korrupció Érzékelési Index egy összetett mutató, amely különböző független és elismert intézetek által készített szakértői felmérések korrupcióval kapcsolatos adataira épít. A CPI a világon a legszélesebb körben használt korrupciós mutató. A CPI egy áttekintést ad az adott pillanatban a korrupció érzékelésére a világon – áll a Transparency International odalán.
Az idei, 26. felmérés eredményei szerint nem javult a hazai korrupciós helyzet: Magyarország a megelőző évhez hasonlóan 2020-ban is 44 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett, holtversenyben Bulgáriával és Romániával.
Ezzel az eredménnyel az EU belső rangsorában az utolsó helyen szerepel hazánk.
Az eredményben közrejátszott a kormány koronavírus-járványra adott intézkedése is. A rendeleti kormányzás bevezetése – amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak – és az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételeik nem csekély részének az elvonása a Transparency International szerint olyan reakciók voltak a kormány részéről, amik felgyorsították a demokratikus jogállam lebontását.
A kimutatást készítő szervezet kiemeli, hogy a koronavírus-járvány kezelése még a jól teljesítő országoknak is kihívást jelentett, amely sok esetben a járványügyi beszerzések átláthatatlanságához vezetett. Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke úgy fogalmazott: „A COVID-19 okozta krízis nem csak egészségügyi és gazdasági válságot jelent, hanem egyben korrupciós válságot is. Utóbbit eddig nem sikerült kezelnünk.”
A magyar kormányt az előbb említett mellett még bírálat érte a „haveri államkapitalizmus” gyakorásában és az uniós források elherdálásában is.
„Gazdaságpolitikai megfontolások mellett ennek az is oka lehet, hogy a kormány a járványt láthatóan ürügyként használja annak érdekében, hogy még inkább helyzetbe hozza a haveri köröket” – mondta a TI Magyarország jelentésének bemutatóján Martin József Péter, a szervezet ügyvezető igazgatója.
