Február elseje Magyarországon 2005 óta a Köztársaság Napja, mégpedig azért, mert 1946-ban ezen a napon kiáltották ki a magyar történelem során második alkalommal a köztársaságot. Igaz, nem élt sokkal hosszabb életet, mint az első…
Első alkalommal 1918. november 16-án kiáltották ki Magyarországon a köztársaságot. Az I. világháborút követően előbb a király mondott le, majd az őszirózsás forradalom hatására Károlyi Mihály vezetésével megalakult az első köztársaság. Alig fél évvel később, a kommunisták első hatalomátvételét követően immár tanácsköztársaság volt az államforma. Ez sem tartott sokáig, 1919 augusztusától visszaállt a korábbi rend, de csak 1920 elején lett hivatalosan is újra királyság az országból.
Furcsa királyság volt, hiszen uralkodója nem volt, Horthy Miklós kormányzó vezette az országot a következő bő 20 évben. A II. világháborút követően viszont ismét felmerült az igény a köztársaság kikiáltására. 1945-öt követően, az újjáépítés és a politikai konszolidáció időszakában a szociáldemokraták javaslatára került elő ismét a kérdés. Egyedül a Katolikus Püspöki Kar és Mindszenty Józseg hercegprímás nem támogatta a döntést, a pártok körében népszerű volt az ötlet.
Az sem mellékes, hogy a győztes hatalmak is a köztársasági államformát támogatták, így aztán tulajdonképpen nem volt kérdéses a vita kimenetele. A magyar nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottsága 1946. január 28-án tárgyalta a Magyarország államformájáról szóló törvényjavaslatot, amit másnap a parlament elé is terjesztettek.
A Nemzetgyűlés aztán január 31-én fogadta el a híres 1946. évi I. törvénycikket, amely eltörölte a királyságot és helyére a köztársasági államformát állította. A törvény amolyan kezdetleges alkotmányként is felfogható, mivel több mindenről is rendelkezett. Felsorolta az alapvető jogokat és kötelességeket, rendelkezett a Nemzetgyűlésről, az általános és titkos választójogról és a köztársasági elnökről is.
Másnap, tehát február elsején hirdették ki a törvényt, így hivatalosan ettől a naptól lett Magyarország köztársaság. Első elnökének pedig Tildy Zoltán addigi kisgazdapárti miniszterelnököt választották, a kormányfői székben Nagy Ferenc követte.
Sajnos a történelem ezúttal (is) ismételte önmagát. Ahogy az első köztársaság, úgy a második sem élt sokáig és ezúttal is a kommunisták áldozatává vált. A Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Párt szépen lassan minden politikai ellenfelét felőrölte, ez volt a híres „szalámitaktika”. Ennek során szépen fokozatosan minden fontosabb tisztséget megszereztek, a többi pártot és azok politikusait pedig eltávolították. 1949-re tulajdonképpen kialakult az egypártrendszer, amelynek következtében az államforma népköztársasággá változott.
A második magyar köztársaság tehát nagyjából 3 évet élt, de február elseje megmaradt fontos dátumnak. 2006 óta ünnepeljük ezen a napon a Magyar Köztársaság Napját, emlékezve azokra, akik megpróbáltak egy új, demokratikus berendezkedést meghonosítani az országban.
Forrás: Múlt-Kor
Kép: Tildy Zoltán, köztársasági elnök
