A Nagy Zöld Fal ötlete már az 1970-es években is felmerült, ám megvalósítására egészen a közelmúltig várni kellett. De miről is van szó pontosan? Hol „épül”? Miért lesz ez jó nekünk?

A Nagy Zöld Fal Afrikában fog húzódni, 20 országon keresztül 7700 kilométeres szélességben.

A Nagy Zöld Fal egy ambiciózus terv arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta csapásokat, hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét.

A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt be (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán). Jelenleg már 20 afrikai ország vesz részt a faültetésben, írja az MNN.

A Száhel övezetben készül, kritikus helyen: ez a Szahara déli határa, és valamikor füves szavanna borította ezt a területet, ám mára elsivatagosodott, kiszáradt és kihalt. A Nagy Zöld Fal többek között a sivatagosodást állítaná meg, ám nem merül ki ennyiben a hasznossága. Ugyanis a Szahara évről évre hatalmas területet hódít el a Száhel-övezet lakóitól, akik kénytelenek folyamatosan délebbre – vagy épp Európába – költözni, menekülve a sivatagi forróság és szárazság elől. Ez korunk klímaküzdelmének a frontvonala, ahol napról napra több és több területet hódít el a sivatag az emberek és a növények elől. Ezt kívánja meggátolni a Nagy Zöld Fal.

Hogy fog kinézni a „fal” a valóságban?

Keletről-nyugatra átívelné az egész kontinenst, nagyjából 7700 kilométeres hosszúságban, hozzávetőlegesen 15 kilométeres szélességgel. Tulajdonképpen tényleg egy falat kell elképzelni, ahol szárazságot jól tűrő fákat, növényeket ültetnek 15 kilométeres vonalban, végig az egész kontinensen, Szenegáltól Dzsibutiig.

A program legalább 8 milliárd dollárba fog kerülni, amit részben az ENSZ, az EU és a Világbank fog támogatni. Nem csoda, hiszen 130 millió ember él a Száhel övezetben, 2050-ben viszont a becslések szerint ez a szám a 340 milliót is elérheti. Persze nem csak fásításról van szó, a projekt ennél több: magába foglalja a mezőgazdaság fejlesztését, annak fenntarthatóvá tételét, és egy környezettudatosabb életforma meghonosítását is. Ez lehet Afrika és egyben Európa kulcsa is: szakértők szerint nagyjából tíz éve maradt az emberiségnek arra, hogy megállítsák a Száhel elsivatagosodását, ha ez megvalósul, akkor élhető feltételeket varázsolhatunk ott, ahol több száz millióan laknak, ha nem, akkor az a rengeteg ember alighanem új otthon után fog nézni.