Nagyinterjú Ferenczy Tamással, a Komló Összeköt Egyesület vezetőjével

Komlón 2019-ben sok más városhoz hasonlóan összefogott az ellenzék, és közös polgármester-jelöltet adtak, Ferenczy Tamás személyében. A végletekig kiélezett küzdelemben végül 31 szavazattal maradt alul a Fidesz-KDNP jelöltjével, Polics Józseffel szemben, azonban a Komló Összeköt Egyesület többsége került a közgyűlésben. Ferenczy Tamással beszélgettünk a választásról, annak előzményeiről, arról, hogy mennyire lehetett nehéz ilyen kis különbséggel kikapni, de szóba került Komló múltja, jelene és jövője is.

– Kezdjük az interjút a 2019-es évvel, amikor is Ön lett az ellenzéki összefogás komlói polgármester-jelöltje. Mi motiválta az indulásban? Hogy jött az egész felkérés?

– Ahogy mondja, felkéréssel indult, ami motivált abban, hogy elvállaljam ezt a felkérést, az az volt, amit feltételnek is kötöttem és ezt betartották a pártok. Én azt kértem, hogy ez a felkérés tényleg akkor szülessen meg hivatalosan, hogyha mind a hat párt megegyezik abban, hogy közösen indulunk, a civil szervezetekkel együtt, és véletlenül sem az lesz a dolgom, hogy ha elvállalom ezt a megtisztelő megbízatást, a pártokkal harcoljak. Ezt megértették a pártok és ők előttem nélkülem leültek többször is egyeztetni, és amikor ez megtörtént, akkor jöttek azzal közösen, hogy igen Tamás, azt kérjük tőled, hogy a közös polgármester-jelöltséget vállaljam el. Megtisztelő volt a felkérés, tudták, hogy mögöttem lévő pártok felé némi szimpátiát tudok mutatni. A Fidesznek viszont sem a módszerét, sem a stílusát, sem azt, amit képvisel nem tudom elfogadni, ezt pedig a hat ellenzéki párt is tudta rólam. Nagyon érdekes időszak volt, soha nem voltam ilyen közel a politikához, nagy élmény volt a kampány, nagyon sok pozitív és negatív élmény ért egyaránt, amiből sokat lehet tanulni.

– Komlóm egységes maradt ez az ellenzéki összefogás?

– Igen, sőt ma is az. Mindenkinek értenie kell, hogy ez az összefogás nem azt jelenti, hogy mindenki egyformán beszél, egyforma irányba néz, egyformán gondolkodik. Sokkal inkább azt, hogy nagyon sok jó gondolat találkozik, ezek a gondolatok néha ütköznek és ebből kialakul valami. Ezt az egységet szeretnénk megtartani, szerencsére sikerült. Voltak vitáink, voltak veszekedések, de ezek mind olyan, mint egy családon belüli dolog, amit tényleg ki lehet beszélni, ki is kell beszélni, és nagyon klasszul le lehetett rendezni. Nem akarok senkit becsapni azzal, hogy itt mindig mindenki egyformán beszélt, mert nem. A demokrácia időigényes, nem úgy van, hogy ma azonnal döntünk olyan kérdésekben, ami befolyásolja a város életét, azokat át kell beszélni, a lehető legjobban kell megoldani, és nem megy másképp, mint egyeztetésekkel, és megbeszélésekkel. Együtt maradt az összefogás azóta is. Én is féltem egyébként ettől az összefogástól, láttunk rossz példákat az összefogásra az elmúlt évekből, de Komlón jól működik.

– Majd eljött a választás napja, amiből Komlón rögtön kettőt is tartottak. Mi volt az ok, hogy ismételni kellett?

– Az egyik választókörzetben úgy éreztük, hogy nem a választási törvényeknek megfelelően folyt a szavazás, mi ezt belül csalásnak hívtuk, a jogi kategória az, hogy a választás tisztasága nem volt biztosítva, ezért a bíróság elfogadta a beadványunkat, és új választást írt ki abba a körzetbe, amit mi megjelöltünk.

– Szoros volt a verseny.

– Igen, egyértelmű volt, hogy igazunk lehetett, hiszen jóval több szavazatot kaptam, sőt, ebben a választókörzetben azzal, hogy meg lett ismételve a választás, ezen a második voksoláson a területi képviselő a Komló Összeköt tagja lett. Először, az első választáson a Fidesz jelöltje nyert egyéniben, ebben a körzetben, ám a megismételt szavazáson már a Hidegkuti Szabolcs diadalmaskodott. Mi ugyanis nem csak az én eredményemet kifogásoltuk, hanem az egyéni jelöltjét is.

– 31 szavazatnyi különbség. Mennyire volt ez fájó? Ennyire kis különbséggel veszíteni rendkívül bosszantó lehet…

– Sokan kérdezték, de ha sokkal több szavazattal kaptam volna ki, nem fájt volna? Hiszen akkor végtére is, nem mértem volna fel jól az esélyeimet. Persze, hogy fájó volt, de büszke is voltam, több, mint 4100 szavazatot kaptam, polgármestertől harmincegy szavazattal maradtam le, pedig ő már tíz éve ismert a városban. Reménykedtem benne, hogy sikerül, de ilyen a demokrácia. Viszont nyolcból hét egyéni körzetben mi nyertünk, ezzel a közös csapattal, amire nagyon büszke vagyok. Az utolsó pillanatig segítettünk egymásnak, egységesek voltunk, egymásért dolgoztunk. Hatalmas különbség volt a Fidesz és a mi kampányunk között. A Fidesz kampánya csak a polgármesterről szólt, mi nagyon fontosnak tartottunk, hogy a képviselők kerüljenek be a testületbe, s ez sikerült erre is nagyon büszke vagyok. Az utolsó percig segítettünk egymásnak. Ennek lett az eredménye a nyolcból hét győzelem.

Önnek viszont nem lett mandátuma. Hogy tud így segíteni a KÖT képviselőinek?

– Igen túlnyertük magunkat, így végül nem lett képviseleti megbízásom. Viszont maradtam az elnöke az egyesületnek, és bekerültem a jogi ügyrendi és közbeszerzési bizottságba, külsős tagként, ez a legerősebb bizottság az önkormányzatoknál. Frakcióvezető Dr. Barbarics Ildikó az elnök, Dr Pál Gabriella aki szintén önkormányzati képviselő és ő is a KÖT részéről van, ő a másik tagja, hárman vagyunk benne. Napi munkába is bele tudok folyni. Frakcióüléseken is ott vagyok, amikor a hét képviselő tárgyal engem is meghívnak.

– Komló az egyik olyan város, ahol a polgármesternek nincs többsége, hogy zajlik így a munka? Polics József hogy viseli, hogy bár ő vezeti a várost, de a közgyűlés ellenzéki?

– Voltak gondok az elején ebből, az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy mikor kezdtek beindulni a dolgok, Polics eleinte nehezen szokta meg az egész szituációt, nem is igazán értette, hogy neki itt most egyeztetnie kell a közgyűléssel, és bizony nincs többsége. Mikor kezdte volna érteni, hogy minden úgy zajlik, hogy a közgyűlés többsége kell minden intézkedéshez, minden döntéshez, mire kezdtünk bele lendülni, a közös munkába, akkor jött a pandémia és a zárás. Akkor valami történt megint, abban a pillanatba egyszemélyben elfogadta a költségvetést, azokat a javaslatokat, amiket mi szerettünk volna átvinni, módosította, holott látszólag előtte tudomásul vette, hogy mi ezt fogjuk képviselni, amikor szavazunk. Ezeket a javaslatokat abban a pillanatban visszafordította, a többség ellen gyorsan megcsinálta az egyszemélyes döntéseket. Nem tudom, hogy más polgármester is így élt-e ezekkel a jogokkal, de Polics így cselekedett. Először még levélben sem akarta megkérdezni a véleményünket, néha-néha összehívott egy rendkívüli bizottságot, de ezek inkább látszat egyeztetések voltak. Most már legalább minden anyag idekerül hozzánk, elküldi, véleményt kér, de végsősoron most is úgy dönt, ahogy akar. Ez így nem egészséges nem jó amit csinált, de nem biztos, hogy csak ő csinálja így. Remélem azért sokan nem.

– Komló gazdasága nincs túl jó helyzetben, a rendszerváltás egyik nagy vesztese a város. Hogy látja most Komló helyzetét?

A megye óriási bajban van, gazdaságilag az egyik leggyengébb, de ennek mi is a részesei vagyunk. Komló akkor tudna jól prosperálni, legalábbis jobban, mint most ha Pécs szárnyalna, és ez tényleg így volt a régi időkben, amikor Pécsnek jól ment, akkor Komlónak is. 2000-ben a bányák megszűnésével a mindenkori kormány és politika nem tudta biztosítani, hogy ezt a munkaerőt itt tartsa, velük bármit is kezdjen, ezt a térséget megmentsék. A fejlesztések nem a legjobb ütemben zajlanak, sok közölük nem is valósul meg. Nagyon szép környezet, nagyon jó emberek lakják, csak a fejlesztések nem valósultak meg.

Nem sikerült munkahelyet teremteni, a magánszektorban ugyan vannak kiemelkedő teljesítményt nyújtó cégeink, akik többszáz foglalkoztatottal dolgoznak itt helyben, de ez kevés, ez messze nem tudja pótolni a bánya illetve a könnyű ipar kiesését. A város létszámában is látszik, rengeteg komlói fiatal ment külföldre, ez nagy fájdalmam. 32 ezer emberi is élt itt, most 24 ezren vagyunk, ez is óriási csökkenés. Nagyon sokat segítenie, hogyha a PTE kicsit idenyúlna, ha már van Szekszárdon és más városokban egy-egy kar, soha nem sikerült az egyetemnek egy részét betennie ide, ami kicsit húzó lenne, kicsit perspektívát adna, kicsit városiasabbá tenné a településünket. Most az EU-nak hála van némi beruházás, Unió nélkül óriási bajban lennénk. Az EU nagyon sokat segített, ezek a pénzek ideértek, persze nem mindig talán arra amit itt helyben az ember kitalálna, de ilyenkor azt kell csinálni, hogy mindent meg kell pályázni, amit látunk és ennek köszönhetően egy-két dolog tényleg jobban néz ki, de ezek nem termelő egységek. Nem magának a városnak az erősségét mutatja, hanem van egy ilyen fejlesztési lehetőség, aminek örülünk, de itt munkahelyeket kellene teremteni.

– Mi lehet azok, amiért alig települ munkahelyteremtő cég a városba, és nem fejlődik Komló?

– Kicsit kiesett Komló még akkor is, ha közel van Pécshez, nincs autópálya, sokáig a környéken sem volt, de az M6 tőlünk most is messze van. Nem találták meg azt a lehetőséget, hogy itt csináljanak valamit. Megnyugtatták picit az embereket, a bányászok megkapták a járadékot, de talán emellett ki kellett volna harcolni az utókor számára, a saját gyermekeik, unokáik számára, hogy ne csak a járadék járjon, hanem például telepítsenek ide ipart, hogy maga a város is tovább tudjon működni. A kormányok ügyesen elintézték ezt, csak hát ezek az emberek most kezdenek idősebbek lenni, nincs utánpótlás vészesen elöregszik Komló.

-Hogy lehetne Komlót fejleszteni? Ha tavaly Ön nyerte volna a választásokat, mit csinálna, mit csinálna másképp?

– Az biztos, hogy demokratikusabban intézném az ügyeket, mert az tényleg sokat segít, hogy ha emberek sokaságával sikerül egy-egy fontos témában egyezkedni. Hogy másképp mit csinálnék? Nem tudom, de például az első hullám idején is akadozott Komlón a legalapvetőbb dolog is, a Fidesz még áprilisban és májusban is azzal érvelt, hogy a szájmaszk haszontalan, mi akkor már varrattuk a maszkokat, pártállástól függetlenül sikerült magunk mellé állítani embereket, akik ingyen varrták és osztották azokat. Persze egy ilyen vészhelyzet teljesen új mindenki számára. Vannak dolgok, amiket kimondottan rosszul csináltak, és vannak, amiket kimondottan jól, de ezeket utólag lehet megítélni, hiszen minden új. Benne volt az emberekben a félelem is. A másik,  az biztos, hogy örülni kell azoknak a milliárdoknak, amiket az EU ideküld, fontos a múzeum és színház felújítása, de termelő beruházások nélkül egy város nem város. Én minden energiámmal azon a területen erősebben körülnéztem volna. Vannak arra példák, hogy ilyen méretű városoknak sikerült ebben előre lépniük, nekünk egyelőre nem.

Az autóipar már dolgozik itt, az oda beszállítók már itt vannak, akik különböző kiegészítőket készítenek az autók számára. De itt akár az állami szektorból építőipari beruházás, vagy magáncég, ha megtelepedett volna, esetleg egy logisztikai központot azt eltudtam volna képzelni. Ezekre lenne lehetőség, állami és magáncégek számára egyaránt.