1973-ban egy svédországi bankot két rabló megtámadott. A rablás során túszokat is ejtettek, a bank négy alkalmazottját. A túszdráma öt és fél napon keresztül tartott, 131 órán át voltak összezárva. Ez idő alatt furcsa kötelék alakult ki a fogvatartók és a fogvatartottak között.
A négy túsz elkezdett kötődni a rablókhoz, olyannyira erős kötelék alakult ki közöttük, hogy az egykori túszok gyűjtést szerveztek fogvatartóik jogi védelmére. Ez az eset után ezt a jelenséget Stockholm- szindrómának nevezték el.
Az FBI adatai szerint a fogvatartottak 27 százalékánál jelentkezik a Stockholm-szindróma. Pszichésen megterhelő szituációkban a megszokottól eltérő lelki és mentális folyamatok indulnak el a fogvatartottakban.
A Stockholm-szindróma esetében a fogság nem feltétlenül jelent fizikai bezártságot, érzelmi bezárás során is kialakulhat. Például egy bántalmazó szülő vagy párkapcsolat esetén. Ebben az esetben sem kell feltétlenül fizikai bántalmazásra gondolni.
A foglyul ejtettek erős függési viszonyba kerülnek, kiszolgáltatottak ebben az érzelmileg túlfűtött helyzetben. Ilyenkor a legkisebb, akár csak felületes kedvességet vagy törődést is teljesen máshogy élik meg. A túlélés érdekében próbál megfelelni a túszul ejtő elvárásainak.
Párkapcsolatok során a „fogvatartó” fél aláássa a másik önbecsülését és szépen fokozatosan elszigeteli őt a több emberi kapcsolatától, barátaitól, családjától. Innentől kezdve csak a bántalmazó fél marad, egyfajta referenciapontként kezd működni. A bántalmazó szempontjából szemlél mindent, az ő nézőpontját veszi fel. Ilyenkor az azonosulás során a „fogoly” felmenti a bántalmazót a tettei alól, sokszor ez addig is elmehet, hogy a bántalmazott saját magát tartja felelősnek.
Az elszigetelés következtében a bántalmazó jelenti az egyetlen emberi kapcsolatot emiatt a fogvatartott az őt megmenti próbálok ellen fordulhat, mivel inkább a rossz, de kiszámítható és biztos ponthoz ragaszkodik. A fogvatartottak életét annyira irányítása alá helyezheti a bántalmazó, hogy ehhez a torz szabályrendszerhez ragaszkodik a bántalmazott, ebből nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tud kitörni.
