99 éve született Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat egyik legnagyobb sztárja, az MTK legendája. A kommunizmussal családja miatt is hadban álló focista 30 évesen is forradalmasította a labdarúgást, többek között Messi is neki köszönheti a posztját.
Hidegkuti Nándor 1922. március 3-án született Budapesten, gazdag polgári családba. Édesapja köztiszteletben álló ember volt, háborús hős, a vitézi rend tagja, míg édesanyja gyárigazgatóként dolgozott. Az ifjú Nándor így nem szűkölködött semmiben, fiatalkorában mégis inkább az utcán töltötte idejét és folyamatosan focizott. Az óbudai gyerek édesanyja gyárában kezdett el inaskodni, de természetesen nem hanyagolta el a labdarúgást sem, ugyanis hamar felfigyeltek tehetségére.
Érdekesség, hogy eleinte kapusként játszott, nem is volt rossz, de aztán előre került a csatársorba. A negyvenes évek elején, 18 évesen került a Gázművekhez, majd az Elektromosnál és a zuglói Herminamezei AC-ben játszott. Innen került be először a B válogatottba, majd 1945-ben Románia ellen bemutatkozhatott a felnőttválogatottban is. Igaz, ez inkább volt véletlen, mivel a keretben nem volt benne, viszont Szusza Ferenc lesérült, így szóltak neki: be kell állnia. Két gólt vágott a 7-2-re megnyert meccsen.
Karrierje első igazi fordulópontja mégsem ez volt, hanem az, amikor 1947-ben leigazolta az MTK. A Ferencvárostól is megkeresték, de ők végül nem bíztak benne, Hidegkuti pedig meg sem állt a szomszédvárig. 11 évet húzott le a kék-fehéreknél, 302 meccsen 202 gólt lőtt, és háromszor megnyerte a bajnokságot is. Mindezt abban az évtizedben, amikor a politikai rendszer erősen „nyomta” a Budapest Honvédot, a kommunisták kor legnagyobb sztárjait ilyen-olyan módszerekkel vették rá a kispestieknél való szereplésre.
Hidegkuti azonban mindvégig hűséges maradt az MTK-hoz, pedig származása is komoly problémákat okozott. A gazdag polgári családból származó támadó nem fért bele az ötvenes évek munkásosztályt dicsérő, kommunista értékrendjébe. Édesapja elvesztette a munkáját és a korábbi megbecsülést, de édesanyja is hasonló sors elé nézett. Ekkor azonban megjelent a válogatott szövetségi kapitánya, a hithű kommunista Sebes Gusztáv, aki egész egyszerűen megmásította a család történetét. Készítettek egy filmet, amelyben anyja a saját gyárában munkásként jelent meg, amit aztán le is vetítettek a híradóban.
Hidegkuti azonban nemcsak ezt a kegyes hazugságot, hanem a karrierje megújítását is Sebesnek köszönheti. A válogatottban ugyanis sokáig Puskás, Czibor és Kocsis cseréjeként vagy éppen a szélen fért csak be, de 30 éves kora felett az edzőzseni rájött, hogy mi Hidegkuti igazi posztja: visszavont csatár lett. Manapság ezt hamis kilencesnek is mondják, többek között Lionel Messi is ezen a poszton lett világhírű. A csatárok és a középpályások között mozgó Hidegkutit egész egyszerűen nem tudták lekövetni a védők. Ha kiléptek rá, a mögöttük lévő lyukba azonnal mozgott be Puskás vagy Kocsis, ha pedig hagyták szabadon mozogni, ő maga fejezte be az akciókat.
Hidegkuti összesen 69-szer szerepelt az Aranycsapatban, ezeken 39 gólt lőtt. Legjobb teljesítményét talán a híres londoni 6:3-on nyújtotta, amelyen három gólt is lőtt, az angolok nem tudtak mit kezdeni vele. Oszlopos tagja volt az 1952-ben olimpiát, 1954-ben vb-ezüstöt szerző csapatnak. A focit végül 36 évesen, 1958-ban hagyta abba. Edzőnek állt és talán nem is véletlen, hogy abban is remekül helyt állt, hiszen mindig ésszel focizott. Olasz kupát és KEK-et nyert a Fiorentinával, magyar bajnok a Győrrel és hosszú, sikeres éveket töltött Egyiptomban is.
Hidegkuti Nándor 2002-ben hunyt el Budapesten, a legendás játékos nevét viseli a nemrég újjáépített MTK-stadion. Hatása elképesztő volt a labdarúgás történetére, hiszen a visszavont csatár szerepkörének megjelenését mind a mai napig elsősorban hozzákötik.
Kép forrása: Wikipédia
