A magyar nők egészségére gondolva osztotta meg gondolatait az Ökopolisz Alapítvány, mikor az LMP gondolatmenetét követve a menstruációs szegénységre hívta fel a figyelmet. Sajnos hazánkban is egyre több nő és fiatal lányok számára okoz gondot az a tény, hogy az erős menstruációjukat anyagi problémák miatt nem tudják megfelelően kezelni vagy kezeltetni. Az írás a lehetséges megoldásra is rámutat.
Magyarországon 10 nőből hármat érint a menstruációs szegénység. Mégis az alapvető higiéniai termékek adója Európában hazánkban a legmagasabb. A betét és a tampon minden hónapban történő megvásárlása a nagyon szegény vidéki falvakban élők mellett a hajléktalanoknak, a nagycsaládosoknak és az egyedülálló szülőknek is gondot jelenthet.
A menstruációs szegénység fogalma az utóbbi években lett köz- és politikai beszéd tárgya. Legtöbben akkor találkoztak vele, amikor elindult a civilek által szervezett #nemluxustáska kezdeményezés.A szervezők kezdetben mindössze száz csomag beérkezésével számoltak, végül viszont országszerte tízezer rászoruló nőnek sikerült szétosztani az adományokat.
A politikai közbeszédbe pedig akkor került be a menstruációs szegénység, amikor az LMP 2019-ben kezdeményezte a termékek áfájának 5 százalékra csökkentését. Szerintük a legszegényebb rétegek számára ingyen hozzáférhetővé kellene tenni a terméket, vagy a társadalombiztosításnak kell fedeznie a költségét.
Az LMP gondolatmenete a világ több országának példáját követi, ugyanis Kanadában, Kenyában és Írországban úgy minimalizálták a menstruációs szegénységet, hogy csökkentették vagy eltörölték a női higiéniás termékek áfáját.
Magyarországon azonban egyre nő azon fiatal lányok száma, akik azért hiányoznak az iskolából, mert az erős menstruációjukat nem tudják megfelelően kezelni a higiéniai termékek hiányában. Ők általában orvosi igazolással mulasztanak, arra hivatkozva, hogy erős görcseik vannak. Holott a valódi ok nem ez. Hanem az, hogy a családjuknak nincs pénze megvásárolni a termékeket.
Ezzel együtt számos iskolában rendelkezésre áll már betét a lányok számára, sőt van olyan tanár, aki maga vásárol a rászoruló tanulóknak. És mindez nemcsak az ország legszegényebb régióiban van így, hanem Budapesten is. Azzal, hogy a menstruációs szegénység, mint fogalom, már megjelent az emberek tudatában, még mindig sokan tabuként emlegetik. Még a szociálisan érzékenyek figyelme sem arra fókuszál egy-egy adományozáskor, hogy intim termékeket vásároljanak a rászorulóknak, sokkal inkább előnyben részesítik a tartós élelmiszereket.
Magyarországon a menstruációs szegénység, de önmagában a menstruáció is titkolt dolog. Pedig igenis foglalkozni kell vele, hiszen egy nő – élete folyamán – több, mint fél millió forintot költ el az alapvető menstruációs termékekre. Ez havonta körülbelül 2-4 ezer forintot jelent. A 40-60 ezer forintos fizetésekből vagy támogatásokból azonban erre sokszor már nem futja a szegény sorban élő családoknak. A legszegényebbek összetekert papírzsebkendőt vagy egy pár zoknit használnak a vérzés felfogására, ez azonban olyan egészségügyi problémák okozója lehet, amelyek később meddőséghez is vezethetnek.
Az LMP felismerve a probléma komolyságát, gyűjtést szervezett annak érdekében, hogy a rászorulókon segíthessenek. Bakos Bernadett, az LMP budapesti elnökségének tagja azt mondta: minden területi szervezet a saját tagjai által összeadott pénzből vásárolt egészségügyi betéteket és intimhigiéniás termékeket. Ezeket a rászorulókkal kapcsolatban álló szervezeteknek, humán szolgáltatóknak, védőnőknek, stb. adták át. Helyenként akár 1000 darab egészségügyi termék is kiosztásra kerülhet. Az LMP hosszabb távon is gondolkodik: folytatják a gyűjtést, hiszen a menstruációs szegénység problémája egész évben fennáll.
Forrás: okopoliszalapitvany.hu
Fotó: okopoliszalapitvany.hu
