10 évvel ezelőtt, március 11-én hatalmas földrengés rázta meg Japán keleti részét. A földmozgás okozta szökőárban súlyosan megsérült a Fukusimaban található atomerőmű. Több tíz kilométeres sugarú körben szennyezte be a környezetet. Ezt a balesetet a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála besorolása szerinti 7-es fokozatúnak minősítették, ami a legsúlyosabb besorolásnak számít, Csernobil is ezt az osztályozást kapta.
Az atomkatasztrófa évfordulóján Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője és Kóbor József, az LMP pécsi önkormányzati képviselője tartott sajtótájékoztatót.
Keresztes elmondta, hogy a fukusimai atomerőmű-baleset alapvetően rengette meg a nukleáris energiába vetett bizalmat, több ország is átértékelte az energiapolitikáját ezt követően. Egyértelmű, hogy az atomenergia nem olcsó, nem zöld és nem biztonságos.
„Mi ezen a napon ismét benyújtottunk egy határozati javaslatot az Országgyűlés elé, aminek célja a paksi bővítést megalapozó szerződés felmondása és a paksi bővítés projektjének a leállítása”- jelentette be a frakcióvezető.
A LMP politikusa azt is elmondta, hogy a paksi bővítést az orosz félnek pályázat nélkül ítélték oda, mivel a kormányzat úgy ítélte meg, hogy kizárólag az oroszok alkalmasak a megvalósításra, ennek ellenére sokéves csúszásban van a projekt. Ráadásul úgy tűnik, hogy a Duna vize nem lesz elegendő az új blokkok hűtésére.
A kormány megszüntettek az energiapolitikáért felelős államtitkárságot, ezért jelenleg nem lehet tudni, hogy a kormányzaton belül pontosan ki felel a nukleáris biztonság kérdéseiért. Ráadásul az Országos Atomenergiai Hivatal számára nagy kihívást jelent a beruházás hatalmas dokumentációjának a kezelése, mivel komoly szakemberhiánnyal küzd az szervezet.
A paksi beruházás költségeibe nem számolják bele a mostani erőmű leszerelésének és a nukleáris hulladék elszállításának a költségeit. Ráadásul a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezését eddig még sehol nem tudták megoldani. Erre jelenleg Magyarországon sincs meg a megfelelő technológia. Ennek ellenére Pécstől nem messze már évek óta folyik a kutatás egy atomtemető létesítése kapcsán. Sehol máshol nincs példa arra, hogy egy ekkora városhoz ilyen közel helyezzenek el magas aktivitású radioaktív hulladékot.
A Bodára tervezett atomtemetőről Orbán Viktor még 2015-ben azt mondta, hogy a pécsiek és a környékben élők megkérdezése nélkül nem fog megvalósulni. Ezzel szemben azt láthatjuk, hogy a kutatás tovább folytatódik. Az LMP kezdeményezésére Pécs önkormányzata határozottan kijelentette, hogy nem kér a város az atomtemetőből.
„Ha a jövő évben megtörténik a kormányváltás, akkor Pécs közelében nem lesz atomtemető” – jelentette ki Keresztes.
Kóbor József elmondta, hogy az atomenergia két piszkos vége is érinti Pécset, egyik oldalon az uránbátya kapcsán, másik oldalon pedig a tervezett atomtemető miatt. Az uránbánya estében is elfogadott a pécsi önkormányzat egy határozatot, amiben ellenzi a város a bánya újranyitását. Azonban a képviselő arra figyelmeztet, hogy ez még nem jelent teljes garanciát arra, hogy az uránbánya újbóli megnyitására vonatkozó szándék megszűnt volna az állami cégek részéről.
Az atomtemető kapcsán elmondta Kóbor, hogy más országok gyakorlatával ellentétben a kormány nem jelölt ki alternatív helyszínt a bodai területen kívül. A magyar kormánnyal szemben ellenpéldaként Csehországot hozta fel a politikus, ahol hét helyszínt is megjelöltek és ezek közül az állam a lakosság megkérdezése után fog dönteni.
Európában 40 atomreaktort fognak leállítani a közeljövőben, az ebből keletkező radioaktív hulladék elhelyezése kapcsán egyetlen egy esetben sem jelöltek ki akkora város körzetét, mint Pécs.
Kóbor ígéretet tett azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament önkormányzatokkal foglakozó szervében, a Régiók Bizottságában is képviselni fogja Pécs érdekeit, az atomtemetővel szemben.
