Szanyi Tiborral az Igen Szolidaritás Magyarország Mozgalom (ISZOMM) miniszterelnök-jelöltjével beszélgettünk. Szanyi korábban az MSZP országgyűlési, majd Európa Parlamenti képviselője volt, azonban 2019-ben szakított a szocialistákkal, és társaival együtt új, baloldali, szociáldemokrata pártot hozott létre. Indulni fognak a választásokon, a terveik szerint mind a 106 egyéni körzetben lesz jelöltjük és a céljuk között szerepel egy erős, baloldali frakció létrehozása az országgyűlésben. De hogy nézne ki az ISZOMM Magyarországa? Megvalósítható a 250.000-es minimálbér? Miért szakított Szanyi az MSZP-vel? Mi a véleményük a hatpárti összefogásról?
– 2020-ban alapították meg az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalmat. Előtte hosszú éveken át volt az MSZP politikusa, országgyűlési, és európai képviselője is. Miért döntött az új párt alapítása mellett? Miért szakított az MSZP-vel? Amennyiben a 2019-es EP választáson mandátumhoz jutott volna, akkor is létrehozta volna az ISZOMM-ot?
– Az ISZOMM-ot 2019. végén alapítottuk Huszti Andreával, Kalmár Szilárddal, Székely Sándorral és másokkal, viszont valóban egy éve, 2020 márciusában léptünk a nyilvánosság elé, immár markáns alapvetéseket is megjelenítve. Az MSZP-vel való szakításom azonban egy évtizedes folyamatra tett pontot. Ez alatt a 10 év alatt jól dokumentáltan, azaz számos írásban fogalmaztam meg aggodalmaimat a párt baloldali karakterének felszámolása, a Fidesszel való korrupt kollaboráció és a belső rablógazdálkodás eluralkodása kapcsán. 2018-ban a pártelnöki pályázatomban egyenesen a párt felszámolására, és egyidejű újra szervezésére tettem javaslatot. Frivol módon alelnökké választottak, aminek az volt az üzenete, hogy a tagság részlegesen visszaigazolta a nézeteim aktualitását, bár lépni nem mert.
Ami pedig a “volna” szót illeti, nos, a politikában ez leginkább terméketlen gondolatkísérlet, de azért megkísérlem a választ. Ahhoz, hogy 2019-ben újra EP-mandátumhoz jussak, ahhoz az MSZP-nek 12-13 %-ot kellett volna elérnie, azaz legalább az akkor hitt szintet tartani. Ez talán okot adott volna a maradásra. Ehhez képest azonban alig több mint 6 %-ot ért el, azaz brutálisat bukott. Gyakorlatilag nélkülem, hiszen a szó adminisztratív értelmében is elzártak a kampány felépítésétől, illetve vitelétől. Még kivártam az önkormányzati választások eredményét, hátha… Sajnos 2019 őszén a nagyvárosi győzelmek kapcsán az MSZP-ben kitört az eufória, szemben azzal a ténnyel, hogy a szavazatokat az országgyűlési képletre vetítve a Fidesz változatlanul kétharmados győzelemre lett kalibrálva. Ekkor döntöttem, hogy ha ennyire nem látják a bajt és a feladatokat, akkor számomra itt a közös munka vége.
– Ha jól tudom minden körzetben szeretnének egyéni jelöltet indítani. Fel sem merült Önökben, hogy esetleg együttműködjenek a hatpárti összefogással? Előfordulhat, hogy bizonyos körzetekben visszalépnek?
– Igen, mind a 106 körzetben állítunk jelöltet. Az ellenzéki együttműködés egyik leglelkesebb hívei voltunk mindaddig, amíg hihető volt, hogy az előválasztások a politikai víziókról is fognak szólni. Ám 2020 októberében jött az első hidegzuhany, amikor a szerencsi időközi választás alkalmával az előválasztások felkent pápái gyáván elugrottak előle, aztán december 20-án előálltak egy 13 pontos neoliberális kiáltvánnyal. Innentől kezdve felhagytunk a próbálkozásokkal. Egyben ez azt is jelenti, hogy jelöltjeink minden választókerületben az ISZOMM politikáját fogják képviselni, illetve a szavazókat e mellett mozgósítani.
– Legitimnek tartják az előválasztásokat, vagy ezekből kimaradnak?
– Nyilvánvalóan legitim, hiszen a folyamatok mai eredője egy SZDSZ 2.0. Egy homogenizált csoporton belül mi sem természetesebb, hogy keresik a közös mondandó legjobb előadóit. Csak hát nekünk saját nótánk van, s azzal kívánunk szavazatokat szerezni.
– A „hatosfogatban” nincsenek baloldali értékek, politikusok, pártok?
– Elvileg a marhakötélnek is van valamekkora aranytartalma. A tréfát félretéve azt látjuk, hogy a “hatosfogat” politikájából lényegében hiányzik a szociális tartalom. Csak egy jellemző mozzanat, hogy a Fidesznek van ugyan egy torz, szemétdombra való családpolitikája, de legalább van. A “hatosfogat” közös nyilatkozatában a “család” szó fel sem bukkan.
– Az ellenzéki oldalon jelenleg az a narratíva, hogy aki nem része az összefogásnak, az kivétel nélkül Orbán Viktor szekerét tolja. Mi erre az Önök válasza? Tényleg így lenne?
– Az einsteini gondolkodás lelkes híveként mi is valljuk, hogy az emberi ostobaságnak nincsenek korlátai. Kitartunk amellett, hogy ha egy választópolgár a Fidesz szekerének tolását pártolja, akkor kézenfekvő módon a Fideszre fog szavazni.
– Nem félő, hogy Önök balról, míg például a Polgári Válasz jobbról fog annyi szavazatot elvinni az összefogástól, ami Orbán újbóli győzelmét fogja eredményezni?
– Szavazatokat akkor lehet valahonnan elvinni, ha azok eleve azon a bizonyos helyen vannak. Mi döntően azoknak a baloldali értékrendű és érzelmű emberek szavazatait kívánjuk megszerezni, akik – megelégelve a baloldaliság sorvadását – korábban elcsángáltak a Fideszhez, avagy a nem-szavazók táborába helyezkedtek. Erősen kétséges, hogy számukra az SZDSZ 2.0-ként aposztrofált polgári liberális alternatíva vonzó lenne. Ha létezne az ön által felvetett összefüggés, akkor a Fidesznek több aggódni valója lenne a Mi Hazánk, a Polgári Válasz, az Új Világ Néppárt vagy az Új Kezdet megjelenése okán, mint a “hatosfogasnak” miattunk.
– Saját magukat szociáldemokratáknak titulálják. Volt már Magyarországon valódi szociáldemokrácia? Mi lehet a minta Önök előtt?
– A mi törekvésünk a múlt helyett a jövőbe mutat. Létező, irányadó példaként számunkra leginkább a svéd szocializmus jöhet szóba.
– Mi a reális céljuk a 2022-es választásokra? Összejöhet a parlamenti mandátum?
– Igen, egy erős baloldali frakció megvalósítása a rövid távú célunk. Szoktam mondani, hogy ha 20 emberből 19 mást akar, mint mi, de ha az a maradék 1 ránk szavaz, akkor elérhető ez a cél.
– Milyen lenne az ISZOMM Magyarországa? Hogy valósulna meg a szolidaritás? Nem okozna gazdasági csődöt, ha például a minimálbér elérné a 200,000 forintot? Tegyük fel, mi van ha egy vidéki kisboltos képtelen lenne ezt az összeget kitermelni, akkor mi lenne?
– Az ISZOMM Magyarországa a “jóllét” Magyarországa. A szolidaritás elsődleges motorja ma a környezeti válság felszámolása iránti, erősödő akarat. A minimálbér kapcsán nemrég “indexáltuk” a célszámunkat, így az most már havi nettó 250.000 forint. Gazdasági csődöt ez aligha okozna, hiszen a piacinak mondott munkahelyek általában efelett teljesítenek. Óriási lemaradásban van viszont a közszféra, ami azonban költségvetési kérdés. Szintén költségvetési kérdés az általunk kidolgozott szociális minimumjövedelem ügye, ami lényegében azt célozza, hogy mindenki legalább a létminimumot érje el. Hasonlóképp, az 50 ezer forintos családi pótlék és a nyugdíjasoknak járó ugyanekkora korpótlék szintén költségvetési probléma. Mindezek azonban megvalósíthatók, éspedig három forrásra támaszkodva. Ilyen az állami kiadások racionalizálása, a tőkejövedelmek fokozott, legalább a munkajövedelmekével azonos megadóztatása és az EU segítsége. Ezek együttesen bőven fedezni tudják a törekvéseinket.
A vidéki kisboltos általános képe ugyan romantikus, édesbús vergődésre utal, azonban számosságukat tekintve kezelhető rétegekről beszélünk.
Ám hadd legyek konkrétabb! Elképesztő, de például az egészségügyi bérek tekintetében a Fidesz hatalmasat lépett az orvosi fizetések drasztikus megemelésével. Sajnos az ápolói és a szakszemélyzet egyúttal arcon lett csapva, ami számunkra elfogadhatatlan. Sajnos e téren a “hatosfogat” feltűnően halk, ami azzal magyarázható, hogy zokszó nélkül megszavazták ezt az ellentmondásokkal terhelt, egészségügyi jogállásról szóló törvényt. A vidéki kisboltok helyzetét pedig a kormány épp pénzpumpával kívánja javítani. Szerintünk ez is botorság, mégis több annál a semminél, ami a “hatosfogat” sajátja.
Mi azt valljuk, hogy aki nem tud havi nettó 250.000 forintot fizetni a munkásának, az alkalmazottjának, ott magával az ún. vállalkozásával van a baj. A vidéki kisboltokat viszont részint a multik, részint pedig az on-line kereskedelem térnyerése fojtogatja. A multikat azonban igenis lehet korlátozni. Például Svédországban tucatnyi lánc nincs jelen, amelyek egyébként uralják a magyar piacot. Skandináviában a kisboltok általában szövetkezeti jellegűek. Ám arra is van megoldás, hogy a vidéki kisboltokat miként lehet a modern on-line világ felé terelni. Erről szól például a személyes politikai eredményeim között számon tartott “smart village”, azaz okosfalvak-koncepció, ami hatalmasat hasít az EU számos országában. Magyarországon egyedül az ISZOMM tartja ezt politikai programjában. Hát ennyiben is különbözünk a többiektől.
