A koronavírus második hullámából szinte még ki sem lépve, de a harmadik hullámba már bele is esve, a magyar egészségügyi dolgozókra eddig még soha meg nem tapasztalt nehézségek hárulnak. A kórházi személyzet állandó készültsége, a házi orvosokra háruló óriási terhek, és a nemrég bevezetett béremelés okozta bérfeszültségek egyáltalán nem kedveznek az egészségügyben dolgozók mindennapjainak.
Az orvosi, szakdolgozói béremelések hevében elfeledkezett a kormány a működési összegek emelkedéséről, és a nem szakdolgozók béremeléséről. Mindezek a praxis működtetőjének kompenzációjára várnak, aminek következtében az orvosok béremelése arányosan csökken.
Ideje lenne a teljes ágazati bérrendezésre gondolkodni. A betegápolók, asszisztensek, egészségügyi adminisztrációt végzők, a műszakiak, és egyéb egészségügyi feladatot ellátók áldozatos munkája az orvosok tevékenységét segíti.
Az elmúlt időszakban a bérfeszültségek következtében távozó jelentős létszámú egészségügyi dolgozó hiánya ma már szinte nagyobb problémát okoz, mint az orvoshiány.Ideje lenne a teljes ágazati bérrendezésre gondolkodni, az összes egészségügyi munkavállalóra vonatkozóan.
Nem lehet az egészségügyi dolgozók szűkebb körét kiemelni, a többi, szintén kulcsszerepet játszó dolgozót aránytalanul alacsonyabb mértékben elismerni, hiszen ennek hamarosan a betegek látják a kárát.
Ezért is lenne fontos a 2022-re tervezett egészségügyi dolgozói béremelést 2021-re előre és hasonló szintre hozni, mint amit az orvosok megérdemelt módon elértek.
A bérrendezés megoldást hozhatna az üres háziorvosi praxisok betöltésére, mert jelenleg a helyettesítések miatt az eredeti praxisokban is romlik a betegek ellátása, mert a háziorvosok túlterheltsége folyamatosan növekszik. Gondoljunk csak az oltások megszervezésére, az oltóanyagok kezelésére, az oltások beadására. Miközben a napokban saját és munkatársaik gyakorlati idejének igazolására is ügyelniük kell.
A praxisközösségekbe való tömörülést a háziorvosok nem érzik megoldásnak. A betegekre fordítható idő ezáltal nem lesz több. Aprófalvakban, tanyákon a háziorvos rendszeresen kijár a beteghez, mivel az nem tud a rendelőbe eljutni, ilyen helyeken a praxisközösség nehezen működtethető, és a pont ezeken a helyeken jelentkező orvoshiányra nem jelent megoldást, ahol így továbbra is marad a helyettesítés.
A praxisközösség újabb bizonytalanságot hozott az érintetteknek, finanszírozás és plusz terhek tekintetében. Megkülönböztetés, finanszírozási különbségek, önálló praxis vagy közösség? Mindez a járvány csúcspontján?
Ezekre a tényekre, kérdésekre és még sok más problémára és a lehetséges megoldásra is felhívja a figyelmet Hohn Krisztina országgyűlési képviselő videójában.
