Villány, amit mindenki úgy ismer, mint a történelmi borvidék névadó települése. Az itt található régészeti felfedezések a szőlőtermesztés hosszú történetét mutatják be.
A borvidék története
A 150 éves török uralom, és az ellenük folytatott utolsó, 1687-es csata után a szőlőültetvény teljesen megsemmisült. Abban az időben a szerbek a faluban telepedtek le, és a Kadarka bevezetésével a vörösborgyártás alapítóivá váltak. 1770 óta a németek betelepülésével Villány korábbi demográfiai összetétele alapvető változáson ment keresztül, majd a német szőlészeti munkások elhozták kedvenc szőlőfajtájukat, a Kékoportót.
Tovább haladva a korral, 1895-ben a falu 590 hektár szőlővel rendelkezett, de a 19. században Európát végig söprő filoxéravész, elpusztította a szőlőültetvényeket. Ezután a villányi szőlőtermesztő, Teleki Zsigmond – akinek a neve a szőlőfajták nemesítéséhez kapcsolódik – kinemesített – az az ellenálló szőlőfajtákat, ami után Európa-szerte a szőlőültetvények újra”éledtek”.
Az elmúlt tíz év mélyreható változásokat hozott a régió szőlőtermesztésében és borkultúrájában. Az itt élők kialakítottak elsőként, egy európai szabványú, modern technológiát használó borászatot. A borturisztikai szolgáltatások száma közel 50. A leglátogatottabb ünnep, az októberi Villányi Vörösborfesztivál.
Néhány pincészet különlegességeit kínálja Villány főutcájának történelmi pincesorában is. Érdemes meglátogatni az egykori Teleki-pincében található Bormúzeumot. Itt a látogatók megismerkedhetnek a pincészet hagyományos eszközeivel, az írásos és tárgyi emlékekkel, valamint a közel 100 éves borpalack matuzsálemekkel.
A villányi Templom-hegy egykori kőbányája nagyon értékes látnivalókat rejt a túrázók számára. Ez a 135–140 millió éves múlttal rendelkező vörös mészkő-rezervátum egyedülálló ammonitesz faunával rendelkezik, és paradicsoma a paleontológia iránt érdeklődők számára. Hüllőcsigolyákat, mellette pedig sekély tengeri lényeket találtak, amellyel anno 1915-ben Lóczy Lajos foglalkozott először, ami fajgazdagsága miatt világhírű lett.
Érdekesség, hogy az 1910 óta tartó kutatások eredményeként 10 helyszín kutatói 27 új állatot fedeztek fel itt. Innen nyerték a pleisztocénből a világ legrégebbi rétegnevét, a Villanyium-ot.
A város látványosságai
– Bormúzeum
– Csatatér-Kilátó a villányi Templom-hegyen
– Helytörténeti múzeum
– Nagyharsányi Szoborpark
– Pincesorok, Fő utca, Virágos
– Református Templom
– Római Katolikus Templom és Kálvária domb
– Szerb templom
– Templomhegyi tanösvény
További 2 monda Villányról
A Csillagvölgy: A Csillag-völgy a város nyugati részén, Villányban található, a Szársomlyó-hegy, a Fekete-hegy és a dombvonulat alján. Ez a terület egykor erdős, félreeső erdő volt, azonban napjainkban a szőlőtőkék csoportosan ereszkednek le a domboldal mentén a völgy felé. Neve egy régebbi történetre emlékeztet.
A Remete: Villányban egy dűlőt Remetének hívják, amely a Harsányi-hegy lábánál fekszik a domboldal alján. A remetéről kapta a nevét, aki egykor itt élt, azonban még a villányi vének sem emlékeznek a remete teljes történetére. Vannak azonban olyanok, akik hallottak erről. A foghíjas elbeszélésekből a következő régi történetre lehetett következtetni.
Reméljük már az utolsó hetekben (hónapokban) vagyunk ennek a nehezebb időszaknak, és mihamarabb tudunk egy jó társaságban, finomabbnál-finomabb borokat kóstolgatni.
[show-quiz id=”38478″ title=”Villány, a bor városa – Kvíz!”]
