Örömteli bepillantani március 27-én a jelképes kalendáriumba, hogy számba vegyük a mai napnak jeles, említésreméltó személyiségeit. A színes és változatos magyar kultúra képviselői közül többen is ezen a kora tavaszi napon látták meg a napvilágot, hogy munkásságukkal elkápráztassák kortársaikat és az utánuk következő nemzedéket. A felsorolást most mégis egy szomorú megemlékezéssel szükséges kezdeni, hiszen a Pécshez, és Baranyához ezer szállal kötődő reneszánsz költő halálának 549. évfordulója nélkül nem szabad kezdeni a felsorolást.
1472-ben, ezen a napon halt meg Janus Pannonius humanista, latin nyelven alkotó költő, a magyar világi líra első jelentős képviselője. Csezmiczei Jánosként látta meg a napvilágot, és a ferrarai, majd a padovai egyetemen tanult. Nagybátyja váradi udvarát elhagyva, királyi személynök, majd pécsi püspök. Eleinte Mátyás híve, de szembefordult vele és ezért menekülnie kellett, Zágráb mellett érte a halál.
1676-ban, borsiban megszületett II. Rákóczi Ferenc fejedelem. 1705 – 1711 közötti időszakban a magyarországi szövetkezett rendek fejedelme. 1704 – 1711 között pedig megválasztott erdélyi fejedelem. 1703-ban az egész ország népét vezette harcba a Habsburg elnyomás ellen. A szatmári béke megkötésével, 1711-ben letette a fegyvert és száműzetésbe vonult. 1735-ben bekövetkezett haláláig Rodostóban élt.
1784-ben, szintén ezen a napon született Kőrösi Csoma Sándor székely-magyar nyelvész, könyvtáros, a tibetológia megalapítója. Nagyenyeden a Bethlen Kollégium „szolgadiákjaként” tanult. Főiskolai tanulmányai befejezése után Bécsbe, Göttingenbe ment. 1816 és 1818 között a Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatójaként tanult orientalisztikát. Egyetemi évei alatt 13 nyelven írt-olvasott. 1819-ben Nagyenyedről indult el felkeresni a magyar őshazát.
1861-ben Koszta József, Kossuth-díjas festő, az úgynevezett Alföldi iskola egyik kiemelkedően jeles képviselője is ezen a napon született. Munkásságában Munkácsy Mihály „mágikus” realizmusát követte a maga sajátosan egyéni posztimpresszionista és expresszionista stílusában.
1891-ben szintén március 27-én született Zilahy Lajos író, szerkesztő, filmrendező, forgatókönyvíró, producer, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Legolvasottabb regényei közt találjuk a Halálos tavaszt, a Valamit visz a víz, A tábornok, A Dukay család, A házasságszédelgő című, a későbbiekben megfilmesített regényeket.
1934-ben Csurka István, kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus született ezen a napon. Többek közt a Hamis tanú, a Mélység vándora, A csodaló, a Nász és pofon című novelláskötetek, és elbeszélések fémjelzik irodalmi munkásságát.
1945-ben, ezen a napon született Jeles András, Kossuth- és Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyv- és drámaíró. Filmjei közül néhány: Montázs, Senkiföldje, A meghallgatás, Alagút.
1964-ben, pedig megszületett Kispál András gitáros, zeneszerző, az 1987-ben létrejött Kispál és a Borz zenekar egyik alapító tagja. A zenekar 23 éves fennállása alatt 11 stúdióalbumuk jelent meg. Az együttes 2012-ben jelentette be feloszlását. Kispál András Szolnokon született, de kétéves kora óta Pécsett él.
Fotó: pixabay.com
