Abaligeten, a Mecsek ÉNy-i részén található Bodó-hegy oldalában a Mecsek leghosszabb, patakos barlangja. A barlang szürke mészkőben alakult ki és egyhektáros felszíni területe 1982 óta fokozottan védett természeti érték. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll. Kiépített főága kb. 466 m hosszúságban a kirándulók számára szakvezetéssel látogatható.
Első hallásra meglepő lehet, de gazdag élővilággal rendelkezik a barlang, aminek átfogó felmérését Gebhardt Antal biológus végezte el, aki 1934-ben módszeres gyűjtőmunka eredményeként 190 állatfajt írt le, köztük bogarakat, pókokat, a patak vizében egyedülálló vakbolharák fajokat is. 19 denevérfajt figyeltek meg a kutatók, amik közül néhánnyal a kiépített útszakaszon is összefuthatunk. A nagyobb testű emlősök közül a nagy pele nyomait rendszeresen látni a barlang belső részein, de előfordult már, hogy egy vidra család is a barlangba költözött a szomszédos horgásztóból.
Denevérmúzeum
2004-ben az Abaligeti barlang bejáratától néhány méternyire álló, korábban turistaházként funkcionáló épület felújítása után nyílt meg Magyarország egyetlen, a denevérek világát bemutató tematikus kiállítása a Denevérmúzeum. A tárlaton nagy felbontású fotók, makettek, preparált denevérek, számítógépes ismertető és interaktív térkép nyújt betekintést a mára már a veszélyeztetett fajok közé tartozó denevérek világába. A látogatók megismerhetik a denevérkutatás történetét és eszközeit, a Magyarországon élő denevérfajokat, élőhelyeiket, táplálkozási és szaporodási szokásaikat. A múzeum 2019-nyarán teljes egészében megújult, informatikai alapú interaktív eszközökkel, látványos, minden korosztály számára élményt kínáló installációkkal hozza közelebb a látogatókhoz a denevérek életét – írja a múzeumról az abaligetibarlang.hu.
Sokáig csak a barlang előürege volt ismert, amelyet a falu első plébánosa Riedl Antal, házának felépültéig pincének használt, s ezért a helybéliek Paplikának keresztelték el. A barlang bejárásáról 1768-ból származik az első adat, mikor egy helybéli molnár, bizonyos Mattenheim József és társai az addig ismeretlen belső barlangba, s egészen a végén lévő tóig jutottak.
Azonban már jóval előtte is használhatták az emberek értékeik tárolására vagy menedékhelynek az ellenségek ellen. Egy monda szerint a török időkben az abaligetiek a falu határában található barlangba menekültek az ellenség elől. Volt azonban egy áruló, aki a törökök tudomására hozta a rejtekhelyet, akik a barlang előtt tüzet gyújtva próbálták meg kifüstölni az ott rejtőzködőket. A magyarok a füst elől a barlang belseje felé húzódva a hegy túloldalán másik kijáratra leltek, azon át kimászva hátba támadták az ellenséget, melynek egy része a barlang előtt lelte halálát, mások a barlangba menekülve a füsttől fulladtak meg.
Ezután megszaporodtak a barlang látogatói, Kölesy Vince Károly bicsérdi ispán 1819-ben bejárta a barlang főágát és elsőként mérte fel. A barlangról részletes leírást, alaprajzi és hosszmetszet barlangtérképet készített. Munkáját a Tudományos Gyűjteményben jelentette meg 1820-ban. Kéziratát jelenleg a Pécsi Káptalan Levéltárában őrzik.
1884-ben Chalupni János abaligeti plébános támogatásával hozzáfogtak a barlang kiépítéséhez.
Bokor Elemér zoológus 1923 augusztusában, a mai napig helytálló pontossággal ismét felmérte a rendszert, és a helyszínen végzett geológiai megfigyelései, valamint állattani feldolgozásai alapján doktori értekezést készített. Ezzel egy időben elkészítette a barlang térképét is, mely napjainkban egy helyi lakó tulajdonában található. A nyomtatásban is megjelent munkája a barlang egyik legjelentősebb, saját vizsgálatokon alapuló szakirodalma.
A barlang kiépítésére, a villanyvilágítás bevezetésére, a beton járdák és a lépcsők létesítésére 1957-ben került sor. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 1996 április 1-én vette át az Abaligeti-barlang kezelését, ami 2001 novembere óta megújult formában várja a látogatókat.
Ha tetszett a cikk, akkor tedd próbára a memóriád az Abaligeti-barlangról szóló kvízünkben is!
[show-quiz id=”39019″ title=”Abaligeti-barlang és Denevérmúzeum – Kvíz!”]Forrás: Wikipédia; abaligetibarlang.hu
Kép: Pixabay
