Idén szeptemberben választásokat tartanak Németországban, és ha van olyan európai parlamenti választás, amely az egész kontinensre hatással van, az bizonyosan a német. Magyarország számára is külön fontosak a német választások, lévén az ország és az Orbán-kormány is nagyban függ a német nagytőkétől és ipartól. Ráadásul ha ez nem lenne elég, 2005 után bizonyosan új kancellárt választ az ország, mivel Angela Merkel leköszön az ország éléről.

German Chancellor Angela Merkel arrives to give a statement at the CDU headquarters in Berlin, Germany, September 24, 2018. REUTERS/Hannibal Hanschke

De a fő kérdés egyértelműen az: csak Merkel megy, vagy vele együtt a CDU/CSU is? A kereszténydemokrata unió 2005 óta vezeti az országot, de gyakorlatilag a második világháború vége óta megkerülhetetlen tényező: korábban Konrad Adenauert és Helmut Kohlt adták az országnak, 2005 óta pedig Merkelt. 2017-ben is viszonylag simán verték meg a nagy ellenfelüket, a Német Szociáldemokratákat. Azonban az elmúlt években sok víz folyt le a Dunán és a Rajnán, könnyen előfordulhat, hogy a II. Világháború óta először nem a két nagy párt között fog eldőlni a választás sorsa. Az ok pedig egyszerű:

látványosan meggyengültek a szocialisták.

1945 óta felváltva váltották egymást a szocdem és a kereszténydemokrata vezetők. Adanauert Willy Brandt és Helmut Schmidtt követte, Kohl után Gerhard Schröder érkezett, az eddigi trendek alapján tehát annak kellene következnie, hogy Merkelt egy SPD-s (Szociáldemokraták rövidítése – a szerk) kövesse. Erre azonban jelenleg nagyjából semmi esély nincs, a szocdemek annyira meggyengültek, hogy ahhoz is kisebbfajta csoda kellene, hogy legalább a második helyre befussanak. Ugyanis a 2019-es EP választásokon Ska Keller vezetésével a Zöldek megelőzték őket, és a modern Németország történelmében először idéztek elő olyan helyzetet, hogy egy választást követően nem az SPD-CDU áll az első két helyen. Ráadásul nem csak a zöldek erősödésével, hanem az egyre erősebb újbaloldali DIE LINKEN nevű progresszív párttal is számolnia kell a régi baloldalnak.

Amíg az SPD évről-évre gyengül, addig a zöldek és az újbaloldal folyamatosan erősödnek, és ragadnak ki egyre nagyobb szeletet a baloldali tortából.

A DIE LINKEN 2007-ben jött létre, azóta minden parlamenti választáson képesek voltak 8-11 százalék körüli eredményt elérni, jelenleg is 7-9 százalékon mérik őket Németországban.

Azonban hiába gyengült meg a CDU-CSU „örök ellenfele”, a Zöldek az elmúlt években gyakorlatilag átvették a szocdemek helyét, és amíg nyáron még lefutottnak tűnt a küzdelem, mostanra gyakorlatilag hibahatáron belülre kerültek a különböző felmérésekben, helyhatósági választást is nyertek már idén Baden-Württembergben: ott a Zöldek 33, a kereszténydemokraták 24, a szocdemek 11, a liberálisok 10, az AfD-sek szintén 10 százalékot kaptak. A 2019-es Európai Parlamenti választásnak is ők voltak a nagy nyertesei, 20 százalék feletti eredménnyel, kevesebb, mint 1 millió szavazattal elmaradva a CDU-tól (igaz a szövetségben induló CDU-CSU együtt már 3 millió vokssal nyert). A Zöldek tehát egyértelműen előléptek második erőnek, kérdés, hogy tudnak-e szeptemberig annyit erősödni, hogy valós veszélyt jelentsenek az országot 2005 óta folyamatosan vezető CDU-CSU uniójára.

Jelen állás szerint a hagyományos baloldali SPD fog befutni a harmadik helyre, a negyedik hely viszont kérdéses.

A szélsőjobboldali, menekültellenességgel apelláló Alternatíva Németországért (AfD) 2020-ban komoly zuhanásban volt, az elmúlt hónapokban tértek csak valamelyest magukhoz, így ahhoz képest, hogy 2017-ben még ők voltak a harmadik erő, és komoly félelmet jelentett a szélsőjobb komoly megerősödése. Ehhez képest most ott tart az AfD, hogy ha a negyedik helyet megszerzik, már annak is örülhetnek, mivel a klasszikus liberalizmust hirdető Freie Demokratische Partei (FPD) a 2013-as teljes összeomlást követően (1949 óta először kiestek a parlamentből) mostanra összeszedte magát. Olyannyira, hogy népszerűségben a liberálisok megközelítették a szélsőjobboldalt.

Kérdés persze, hogy miként fog kinézni a következő német kormány. 2013-ban és 2017-ben is koalíciót kötött a két nagypárt a CSU/CDU és az SPD, és együtt vezették az országot, de akkor kényelmes többségük lett mindenkivel szemben. Jelenleg azonban főleg az SPD gyengélkedése miatt, nem biztos, hogy a két nagypárt koalíciója elég lenne a parlamenti többséghez, feltéve ha egyáltalán megnyerik a választásokat a Kereszténydemokraták.

Merkel után ugyanis komoly válságba kerültek, még most sincs meg a párt új vezetője, ez pedig bizonytalanságot szül a szavazók között is. Nem véletlen, hogy hónapok óta zuhan a népszerűsége a nagyobbik kormánypárti uniónak. Így akár az is előfordulhat, hogy 2021 szeptemberétől már nem a CDU-CSU fogja vezetni Németországot, hanem a zöldek. Persze önmagában egy párt sem tudna többséghez jutni, azonban nem lenne újszerű ha a Zöldek koalícióra lépnének az SPD-vel, a DIE LINKEN-el és akár a liberális FPD-vel is. Igaz, a nagykoalíció sem kizárt, ám ezúttal az SPD nélkül, de a Zöldekkel: Baden-Württembergben ez történt meg idén. A Zöldek fölényes győzelmet arattak, azonban nem a baloldali és liberális pártokkal, hanem a mérsékelt jobboldali polgári-keresztény CDU-val fogtak végül össze. Ha pedig ez az egyik tartományban megtörtént, könnyen megtörténhet országos szinten is. Voltak már kormányon Németországban a zöldek, ám 1998 és 2005 között az SPD-vel közösen. Mindenképpen újszerű lenne egy jobboldali-zöld koalíció, azonban még újszerűbb lenne ha a következő német kormányt már a zöldek vezetnék. Elnézve az elmúlt hetek, hónapok eseményeit, és a tényt, hogy a németországi zöldpárt már nem csak a városi értelmiség körében, hanem vidéken is hódít, ez egyáltalán nincs kizárva. Izgalmas hónapok várnak Németországra!