Mint ismert, Magyarországon legalább a szavazatok 5 százalékát kell egy pártnak begyűjtenie, hogy mandátumot szerezzenek. Ha két párt lép koalícióra (Fidesz-KDNP vagy MSZP-Párbeszéd), akkor már 10, ha három akkor 15 százalék kell. Az 5 százalékos küszöb véleményem szerint roppant magas, és van egy komoly hátulütője: rengeteg ember marad képviselet nélkül. Tegyük fel, egy párt 4.99 százalékot kap, ami körülbelül 300,000 szavazót jelent, ám mivel nem érik el a bejutási küszöböt, így nem jutnak be a Parlamentbe, a szavazatok elvesznek, és az adott pártra szavazó embereket nem fogja érdemben senki sem képviselni a törvényhozásban.

2018-ban a Momentum, az Együtt, az MKKP sem jutott be az országgyűlésbe, ez összesen 309,196 szavazatot jelent. Azonban ezen kívül is volt további 66886 elveszett szavazat, más kérdés, hogy ki a fene szavaz a Munkáspártra, a MIÉP-re vagy Gődény és a többiek kamupártra. Ettől még tény:

a 2018-as választások után 376,082 ember maradt képviselet nélkül

Olyan emberek akik szavaztak de a szavazatuk elveszett, a bejutási küszöb miatt a pártjuk nem jutott mandátumhoz. Ez azért nem kevés ember.

2014-ben ennél kisebb volt ez a szám, akkor 182,344 voks veszett el, és talán az akkor be nem jutó pártokat tényleg nehéz komolyan venni, volt ott minden például Sportos és Egészséges Magyarország, Schmuck Andor Szociáldemokrata Pártja, Seres Mária Szövetségesei, Összefogás Párt, vagy a szebb napokat megélt FKgP.

Rájuk SEM szavaztak sokan. (elnézést)

2010-ben 196,499 szavazat lett oda. A Munkáspárt-MIÉP-MSZDP-ÖP négyesért talán nem kár, négyen együtt nem kaptak 15 ezer szavazatot, ahogy Seres Mária akkori CM nevű szervezetéért sem, azonban az MDF közel 137 ezer szavazatot kapott, ami szerintem annyira nem kevés, konkrétan a választók 2,67 százaléka. Az most mindegy, hogy ki mit gondol az MDF-ről, pláne a 2010-es MDF-ről, de egy Pécs városnyi ember gondolta úgy, hogy nekik szavaz bizalmat, azonban ez nem ért mandátumot.

2006-ban 173,923 olyan szavazat került leadásra, ami nem ért mandátumot, itt volt egy Munkáspárt2006 nevű szervezet, akik 556 szavazatot kaptak, a méltán híres MESZ (na, ki tudja, hogy ez mit jelent fejből?) 767, a Kisgazdák pedig 838-at. Nyilván ezekért nem annyira kár, ez nagyjából a képviselő-jelöltek és a rokonok-barátok száma. Viszont például a 2006-os MIÉP-Jobbik 119,007 szavazatot kapott, ami több, mint 2 százalék mégsem ért mandátumot. Ráadásul ők mindenhol állítottak listát is, ez sem mellékes.

2002 megint csak érdekesebb év.

Ha az első fordulót vesszük alapul, azt kapjuk, hogy 490,671 szavazat veszett el.

Az akkori MIÉP például 4,6 százalékot kapott (257,455 szavazat), a Centrum-KDNP (igen, ilyen is volt, a KDNP csak 2006-tól lesz a Fidesz szövetségese), 182,256 szavazatot gyűjtött be, ami 3,2 százalék volt, de Thürmer Gyuláék Munkáspártja is közel 2 százalékot szerzett (108,732), a Kisgazdákra pedig 67 ezren szavaztak. A második fordulóban a Centrum-KDNP és a Munkáspárt javítani is tudott, ez a négy párt a szavazatok 11 százalékát kapta meg, mégsem jutott be egyikük sem az országgyűlésbe!

1998-ban az akkor még teljesen külön induló KDNP-re az első körben 129, a másodikban 116 ezer ember szavazott, de nem jutottak be a Parlamentbe, a Munkáspárt 183 ezer voksot gyűjtött, azonban ez sem volt elég, ahogy az MDNP-re leadott 87 ezer szavazat sem. Ismét a szavazók mintegy 8 százaléka maradt képviselet nélkül. Érdekesség, hogy 98-ban az MDF a listás szavazatok alapján kiesett volna az országgyűlésből, ugyanis csak 3,1 százalékot kaptak, azonban az egykori rendszerváltó párt 17 egyéni körzetben tudott diadalmaskodni, és ezáltal mandátumhoz jutni. Mohácson ekkor az FkGP győzött. Más idők voltak, na.

1998: az MDF-et az egyéni körzetek mentették meg. Készítette: Erinthecute – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=76973372

1994-ben 12,2 százaléknyi szavazat érkezett olyan pártokra, amelyek nem jutottak be a Parlamentbe, a Munkáspárt 3,2 az Agrárszövetség 2,1 a Köztársaság Párt 2,5 míg a MIÉP 1,6 százalékot kapott, ami összességében több százezer voks, nulla képviselettel. Ekkor a Fideszre a második fordulóban kevesebben szavaztak, mint a KDNP-re, vagy Torgyánék Kisgazda Pártjára. Baranyában pedig az MSZP mellett az SZDSZ is vitt el egyéni körzetet.

1994-es Országgyűlési Válaszáts eredményei. Készítette: Erinthecute – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=76975672

1990-ben az MSZMP gyűjtött az első fordulóban 180 ezer szavazatot, míg az MSZDP 174 ezret, azonban egyikük sem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, pedig mindkét pártra érkezett 3,5-3,6 százaléknyi X. Más pártok is bőven szereztek 1-2 százalékot, összességében ahogy minden évben, úgy az első szabad választásokkor is volt cirka 10 százaléknyi szavazó, akinek nem volt valós képviselete a törvényhozásban.

Látható tehát, hogy minden egyes választásnál rengeteg szavazat veszik el. Azokért a pártokért talán kevésbé kár, akiknek a népszerűségük az 1 százalékot sem éri el, azonban az már egy érdekesebb kérdés, hogy mi lenne igazságos azokkal szemben, akikre egyébként a teljes társadalom 2-3 vagy akár 4 százaléka voksol? Vajon érdemesebb lenne lejjebb vinni a bejutási küszöböt, hogy ne maradjon ki az a párt sem, aki egyébként adott esetben akár 150-200 ezer embert is képviselne? Vagy maradjon minden úgy, ahogy van?